REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA CEGLÉD

2700 Cegléd
Szabadság tér 4.
T: 53/311-963

  • Sportnap
  • Készülődés a lovaglásra
  • Iskolánkba is ellátogatott a Mikulás
  • Farsang
  • Tornabemutató
  • Kossuth toborzón is részt vettünk
  • Ünnepélyes fogadalomtétel
  • Kirándulás
  • Iskolai futóverseny
  • Őszi betakarítási munkálatokban is részt vettünk
  • Ballagás
  • Fogadalomtétel
  • Pedagógusnap
  • Sportnap
  • Ünnepi műsoron
Ma 2014. szeptember 17. szerda, Zsófia napja van. - Holnap Diána napja lesz.
Keresés:

REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

 

I.
NEVELÉSI PROGRAM

 

Készítette: Arany Zsolt igazgató

 

Átdolgozva:    2012. május

Érvényes:        2012 szeptember 1- től

 

Tartalomjegyzék:

1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér. 5

1.2. Rövid áttekintés intézményünkről 6

1.3. Tagintézmény bemutatása. 6

1.3.1. A tagintézmény tanulói 7

1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételei 8

1.4. Tagóvodák bemutatása. 8

1.4.1. Báthori úti tagóvoda. 8

1.4.2. Posta úti tagóvoda. 9

1.4.3. Kőröstetétleni óvoda. 10

1.5. ALAPÍTÓ OKIRAT. 11

I. ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.. 20

2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata. 20

2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a keresztyén nevelő. 22

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 22

2.2. Nevelési feladatok. 23

2.3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai 25

2.4. A nevelés résztvevői 25

2.4.1. A diákok. 25

2.5. lntézményünk tevékenységrendszere. 27

2.5.1. A képzés belső szakaszai 27

2.5.2. Képzési specialitások, irányok. 28

2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások. 28

2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai 28

2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények. 29

2.8.Napközi otthon. 29

2.9. Iskolaotthon. 42

2.9. A fejlesztő osztály. 53

3. Művészeti jellegű képzés iskolánkban. 62

3.1 Művészeti jellegű képzés az 1-4 évfolyamon. 62

3.1.1. Zeneművészet 63

3.1.2. Tánc és dráma. 64

3.1.3. Képzőművészet 64

3.2. Művészeti jellegű képzés az 5-8 évfolyamon. 65

3.2.1.Tánc és dráma. 66

3.2.2. Zeneművészet 67

3.2.3.Képzőművészet 68

3.3. Nyelvi informatikai képzés. 69

3.3.1. Idegen nyelv- angol 69

3.3.1.2. Idegen nyelv – német: 75

3.3.2. Informatika. 75

3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása. 81

3.5. Az iskolai könyvtár programja. 82

4. Intézményünk élet-és munkarendje. 83

4.1. Intézményünkben szerveződő szakmai és érdekközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás 84

4.1.1. Értekezletek. 84

4.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának formái 84

4.1.3. Az iskola kapcsolatai 85

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 85

5.1. A diákokban kialakítandó személyiségjegyek. 85

5.2. A minket körülvevő világ. 86

6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 88

6.1. Feladatok: 88

6.1.1. Első szint: osztályközösség kialakítása. 88

6.1.2. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. 88

7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. 88

7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: 88

7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: 89

7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek. 89

8. Tehetséggondozás. 90

9. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 92

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.. 95

10.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek. 95

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. 96

12. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 97

13. Egészségnevelési program.. 100

13.1. Egészségmeghatározások. 100

13.2. Az egészség kritériumai 100

13.3. Egészségfejlesztés. 101

13.4. Jogszabályi háttér. 101

13.5. Az egészségfejlesztés stratégiai tervezése. 102

14. Az iskola környezeti nevelési programja. 106

14.1. Bevezetés. 106

15. Fogyasztóvédelmi nevelés. 113

16. AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL VÉGZETT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK   116

16.1. NEVELÉSI PROGRAM... 116

1.1 A feladatellátások jogszabályi környezete. 116

1.2. A feladatellátás alapelvei 116

1.3. Kiemelt célok. 117

1.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 118

1.5. Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz. 120

16.2. Tanulási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása. 123

2.1. Jogszabályi megfeleltetés. 123

2.2. Sajátos fejlesztési feladatok. 125

16.3. HELYI TANTERV.. 125

3.1. A tanulócsoportok szervezésének elvei 125

3.2. Az iskola tevékenységrendszere az integrációhoz. 125

3.3. Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja. 126

3.4. A tanulók megsegítésének lehetőségei: 126

3.4.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai: 126

3.4.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók tanórai fejlesztése. 127

3.4.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar tanórai kezelése. 128

3.5. Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás. 128

3.5.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezelése. 130

3.6. Iskolán kívüli szakemberek segítsége. 131

16.4. Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, rehabilitációja. 131

4.1.A program megvalósulásának fő területei 131

4.2 Fejlesztő foglalkozás. 131

4.2.1.A BTMN-nel küzdők. 132

4.2.2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 132

16.5. Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez. 133

5.2 Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltétele – különös tekintettel az integrált tanulókra /KT.48.§(1)b), 243/2003.(XII.17.)Korm. r., NAT VI. rész/ 133

5.3. Egységes alapokra épülő differenciálás a tanulási esélyegyenlőség segítésére. 135

5.3.1. Differenciálási lehetőségeink: 135

5.3.2. Pozitív diszkriminációs lehetőségeink: 136

16.6.A pedagógiai célú rehabilitálást, fejlesztést segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 137

17. DIFFERENCIÁLÓ TANTERVI TANANYAG.. 138

18.1. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók továbbhaladásának feltételei 138

 

1 BEVEZETÉS

1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér

  • Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról,
  • A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet,
  • A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/ 2000 .(IX.21) OM- rendelet,
  • A 32/1997. (XI.5) MKM – rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
  • A 11/ 1994. (VI.8.) MKM – rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,
  • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosítása a 202/2007. (VII. 31.) kormány rendeket 7 § (3) bekezdése.
  • 2010. LXXI. Törvény
  • Református Közoktatási Törvény 1995.
  • Az intézmény alapító okirata

 

Pedagógiai program érvényességi ideje:

A 2012. szeptember 1-től érvényes Pedagógiai Programot, a 2011. május 20-án 4/2011.(VI.20)  határozatával ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, ÁTDOLGOZÁSA BŐVÍTÉSE után a tantestület 2012 május 02.-án  4./2012 (V.02) sz .határozatával  elfogadta.

Ezen Pedagógiai Program bevezetésének érvényességi ideje: 2012 szeptember 1 -től – 2015 június 30-ig szól.

Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata:

  • A Pedagógiai programban megfogalmazott célokat, feladatokat a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
  • A szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
  • A 2014/2015 –es tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen Pedagógiai Programot módosítania kell, vagy teljesen új Pedagógiai Programot kell kidolgoznia.

 

Pedagógiai Program módosítása:

  • Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:
    • Az iskola fenntartója,
    • Az intézmény igazgatója, óvodavezető
    • Az intézmény igazgatóhelyettese, tagóvoda vezető
    • Legalább a nevelőtestület 75 %-a.
  • A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
  • A módosított Pedagógiai Program, ha a törvény másképpen nem rendelkezik a következő tanév szeptember elsejétől kell bevezetni.

 

1.2. Rövid áttekintés intézményünkről

A ceglédi Református Általános Iskola (a továbbiakban: Intézmény) egy több, mint 450 éves tanintézet. (Alapítási éve: 1545). Múltja kötelez és eligazít. Tanárai, tanítói, diákjai sok dicsőséget szerezve írták be nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek.

Az elmúlt évszázadok alatt is sok gonddal és vesződséggel járt az iskola fenntartása, de őseink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette itt. "Az iskola az egyház veteményeskertje." Ma is az kíván lenni. Azt az embert akarja e világnak nevelni, akinek neve: magyar, református, keresztyén. Így bízik Isten segítségében.

Az iskola több, mint 40 évi kényszerszünet után 1992-ben indult újra.

2004 –ben egy új épületszárny átadása történt meg, amikor is iskolánk felsőtagozat az önkormányzati épületből beköltözött a Szabadság térre. A szabadság téri épület 11 új tanteremmel, valamint azámítástechnikai termek, és nyelvi laborral bővült. Felújításra került a B épület (Iskola u.) vizes blokkja az orvosi szobával, valamint a régi Szabadság téri épület pincéje. Iskolánk önálló ebédlővel rendelkezik, mióta hosszú távon béreljük, az Evangélikus Egyház volt Gyülekezeti házát.

2008/2009-es tanévben Kőröstetétlenen tagintézményt hozott létre a fenntartó

2011 augusztus 1-től átvehetjük az önkormányzati fenntartású Bátori és Posta úti óvodát. A két óvoda közös óvodavezetővel, de az iskolával közös igazgatás alatt, a Református Óvodai Nevelés keretprogramjával kiegészülve folytatja nevelő munkáját. Ezért pedagógiai programunk a 2011/12-es tanévtől kibővül az óvodai nevelési programmal is.

Fenntartó: Cegléd - Felszegi Református Egyházközség

Intézményünk jelképe: a fiait önvérével tápláló pelikán, ősi református jelkép.

Intézményünk pedagógiai programjának előzménye, más pedagógiákhoz, iskolákhoz, programokhoz való kapcsolódása.

 

1.3. Tagintézmény bemutatása

1887-ben létesült iskola Tetétlenpusztán. A nagykőrösi levéltár adatai szerint 1880-ban 55 beírt tanulót oktattak. 1882-ben önálló épületet kapott az iskola.

Az itteni iskola 1948-ig Nagykőrös város tulajdona volt, ekkor vált önálló intézménnyé.

Az 1950-60-as években még tanyasi tagiskolája is volt a falu északi határában "Dózsa iskola" néven. Ezt a tagiskolát 1972-ben megszüntették és a tanulóit a faluba járatták.

1971-től a kőröstetétleni iskola is elveszítette önállóságát és a jászkarajenői Általános iskola tagiskolájává vált. Ezen idő alatt 150-160 főről 100-110 főre csökkent a tanulói létszám.

Az épület állagával és felszereltségével keveset törődve az 1991-es önállóvá váláskor a tetemes lemaradás ledolgozása jelentette a legnagyobb problémát.

Azóta az épület állaga sokat javult. Az eszközállomány fejlesztésére azonban már kevés pénz jutott, ezért a lemaradás pótlása a következő évek feladata lett.

A honfoglalás 1100. és a magyar oktatás 1000. évfordulója tiszteletére az iskola 1996-ban Árpád fejedelem nevét vette fel. E névadásnak az emlékét az iskola falán gránit emléktábla őrzi.

 

1.3.1. A tagintézmény tanulói

 

A tanulócsoport összetétele heterogén. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép.

A kis osztálylétszámoknak köszönhetően tantárgyi bukás ritkán fordul elő, osztályismétlés pedig még ritkábban.

A kis létszámok előnyét jól mutatja, hogy lehetőség van a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Jelentős a kitűnő tanulók száma, különösen az 1-4. évfolyamokon.

Lehetőségekhez mérten szép sikereket ért el körzeti tanulmányi versenyeken, valamint az országos és megyei feladatmegoldó versenyeken (Budapest, Hódmezővásárhely, Debrecen). A tanulólétszám az elmúlt években csökkent. Az átlag osztálylétszámok az oktatás szempontjából ideálisak, de ez anyagilag többletkiadást jelent a fenntartónak. Ebből adódóan az intézmény csak úgy maradhat fenn, ha egy másik intézményhez csatlakozik.

2008. augusztus 15-től a ceglédi Református Általános Iskola tagintézményévé vált. Az iskola sorsa stabillá vált, a szomszédos településekről (főleg Jászkarajenőről) több tanulót írattak be a nyár folyamán. Ideális létszámok mellett figyelembe kell venni, hogy több tanuló él veszélyeztetett környezetben. Előfordul csonka családban nevelkedő, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek is. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységre, továbbá a felzárkózást segítő programokra.

 

Az alábbi statisztikai kimutatások bizonyítják, hogy a pedagógusok jól aknázzák ki az osztálylétszámok nyújtotta lehetőségeket.

 

 

Év

Létszám

Kitűnő tanulók

Bukott tanulók

2000

96

30

0

2001

91

24

0

2002

82

24

0

2003

81

19

0

2004

83

14

1

2005

75

12

2

2006

71

9

0

2007

77

11

0

2008

72

19

0

2009

88

16

0

2010

98

16

0

 

 

A továbbtanulás irányait jól szemlélteti az alábbi összesítés:

 

Év

8.o.

létszám

Gimnázium

Szakközépiskola,

technikum

Szakmunkásképző,

szakiskola

Nem tanult

tovább

2000

18

1.........6%

10...........56%

7...............38%

0

2001

18

2.........11%

11...........61%

5...............28%

0

2002

12

2.........16%

4............34%

6...............50%

0

2003

13

1.........9%

7............53%

5...............38%

0

2004

10

2.........20%

4............40%

4...............40%

0

2005

6

2.........33%

3............50%

1...............17%

0

2006

8

0........

7............88%

1...............12%

0

2007

9

1.........11%

3............34%

5...............55%

0

2008

14

3.........21%

6............43%

5...............36%

0

2009

14

2.........14%

7............50%

5...............36%

0

2010

16

2.........12%

7............44%

7...............44%

0

 

A továbbtanulás helyét illetően Cegléden tanulnak a legtöbben. Jelentős a Nagykőrösre, Szolnokra, Abonyba bejáró középiskolások száma. Egy-két esetben, Vácon, Kecskeméten, Dabason is megtalálhatók tanítványaink.

 

1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételei

 

Napi munkánk minimum feltételei biztosítottak. 8 tanteremben tanítunk. Rendelkezünk 1 ebédlővel, 1 melegítőkonyhával, ez utóbbi a kor igényeinek nem mindenben felel meg.

Számítástechnikai szaktantermünkben 10  számítógéppel dolgozunk. Az elkövetkezendő években elodázhatatlan feladat?a megfelelő méretű és felszereltségű szaktanterem kialakítása. A szabadtéri adottságaink kedvezőek. A sportolást, mozgást 1 műfüves sportpálya, hatalmas füves udvar, játszóudvar szolgálják. Rendelkezünk különálló fiú-lány öltözővel, zuhanyozókkal, sportszertárral. Komoly gondot jelent, hogy késő ősztől tavaszig a testnevelés órákat a folyosón kell tartanunk. Ez az állapot 992 óta áll fenn és megoldása bizonytalan.

Az életvitel illetve a technika tárgy eszközigényes részét nehezen tudjuk megvalósítani, hiszen ehhez szaktanteremmel nem rendelkezünk.

Az iskolai könyvtár állománya részben elavult, hiányos és pótlása szükséges, jelenleg kb. 3500 kötettel rendelkezünk. Különösen a házi olvasmányok, lexikonok és természettudományos könyvek területén kell előre lépni. Szemléltető eszközeink szintén hiányosak, fokozatos pótlásuk, felújításuk indokolt. Különösen sok a pótolni való a földrajzi, történelmi térképek, kontúrtérképek, applikációk tekintetében.

Az önállósodás után tetemes hátrányokat kellett pótolni szinte minden területen. A volt fenntartó, a kőröstetétleni önkormányzat az intézmény működéséhez minden évben jelentős összeggel járult hozzá, pályázati pénzből 2009/2010-es tanévben külső felújítást kapott az épület.

A ceglédi Református Általános Iskola tagintézményeként 2008. augusztusától nagy változások történtek az intézmény életében. A tanulói létszám 100 fő fölé emelkedett és megnyílt az iskola kapuja Jászkarajenő után Abony felé is. A pedagógus szakos ellátottság 100%-os. Szükségessé vált az épület bővítése, kialakításra került az informatika szaktanterem, a 5700 kötetes könyvtár, a fejlesztő szoba, orvosi szoba és tornaszoba. Az eszközellátottság megfelelőnek mondható.

 

1.4. Tagóvodák bemutatása

1.4.1. Báthori úti tagóvoda

Az óvoda 1993 óta foglalkozik a néphagyományőrzés lehetőségeivel, 1997-ben megjelent minősített óvodai programok egyikeként a gödöllői néphagyományőrző programot építették be, nevelési programjukba.

Négy óvodai csoporttal működik, amelyek közül három tiszta életkorú csoport, a nagy-középső csoport vegyes életkorú gyerekekből áll. Az intézmény férőhelye 90 fő, maximálisan felvehető 105 fő.

A Báthori úti óvoda Cegléd kertvárosi részében, gyönyörű zöldövezetben, hatalmas park szomszédságában található. Ezen a részen nagyon sok fiatal család építkezett, közülük is sok három gyermeket nevel, nagycsaládos, így itt egyre nagyobb igény van az óvodai ellátásra. A családok szociókultúrális háttere a két óvodákban eltérő. Itt a Báthori úti óvodában 23 % a HH gyerek, HHH 7%, a szülők 80%-a rendelkezik itt munkahellyel.

Az óvoda személyi feltételeinek bemutatása:

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

8 óvodapedagógus, 1 óvodapedagógus +szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógus, és gyógypedagógusi, 6 dajka, 4 órás karbantartó. Az óvodapedgósusi diploma mellett 1 fő rendelkezik tanítói képesítéssel, 1 fő rk hitoktató. Dajkák közül öt fő szakképesítéssel, egy fő szakképesítés nélkül látja el munkakörét.

Nyitástól, zárásig naponta óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A Törvény által előírt átfedési idő minden esetben biztosított. Az óvónői párok kiválasztásánál mindig a szakmai szempontok az elsődlegesek. Másodlagos szempont, de szintén nagyon fontos az emberi kötődés, jó egyetértés. Az óvónői párok együttműködése évek óta problémamentes és stabil

Óvoda épületeinek bemutatása.

A város külső kerületében – kertvárosi részben helyezkedik el. Hatalmas udvarral, gyönyörű zöld növényzettel, virágos kertecskével várja az apróságokat. 2887 m2-en homokos, betonos és füves részek váltják egymást, de van fedett terasz is, így bármilyen az időjárás biztosított az optimális szabadban töltött idő.

Az óvodaépületnek két bejárati szárnya van. Mindkét helyen 2-2 normál méretű óvodai csoportunk van, melyhez tágas mosdók, megfelelő nagyságú gyermeköltözők tartoznak. Két nevelői irodával rendelkezik, mindkét épületben működik melegítőkonyha.

1.4.2. Posta úti tagóvoda

Posta utcai óvoda a város külső kerületében helyezkedik el. Több mint 110 éves épületben 4 gyermekcsoportban történik az óvodai nevelés, itt is biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodások magas hányada nagycsaládosok köréből tevődik össze, sok gyermek több km-es körzetből jár óvodába. Mindezek döntően meghatározzák az óvoda profilját.

Az óvoda kiemelten foglalkozik az egészséges életmódra neveléssel – a higiéniai szokások meglapozásával és megerősítésével – a szocializációs hátrányok enyhítésével, felzárkóztatással.

Az óvoda személyi feltételei:

Az óvodában a szakellátottság teljes. Az óvodapedagógusok a diplomán túl speciális ismeretekkel rendelkeznek, teljesítve az évenkénti 120 órás képzési kötelezettséget:

8 fő óvodapedagógus, 6 fő dajka. Óvónők közül az alapképzettség mellett 1 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő közoktatásvezetői, 2 fő beszéd és nyelvfejlesztői másoddiplomával rendelkezik.

-          A helyi nevelési programnak megfelelő szakosító képzéseken való részvétel

-          A nevelő párok (jól kiegészítők, együtt gondolkodók) munkájának segítése, erősítése

-          Kiscsoporttól havi műszak váltással és felmenő rendszerben működő nevelés

-          Azonos módszerrel dolgozó párok segítése

-          Közös hospitásálok, szakmai beszélgetések, tapasztalatcserék további erősítése

-          Hiányzók esetén szakképzett kolléganő alkalmazása

-          Óvónő – dajka szinkronmunkájának segítése

Óvoda épületének bemutatása

Már említett több mint 110 éves az épület, amelyben a 4 gyermekcsoport számára csoportszoba, öltöző, mosdó, melegítő konyha áll rendelkezésre. Az épület ligetes udvarában megtalálható a homokos és betonos rész, virágoskert, tanösvény, EU szabványnak megfelelő udvari fa térjátékok, termékek. Füves résszel is rendelkezik az udvar.

Tárgyi feltételek:

Az óvoda tárgyi feltételeinek biztosítása mindkét tagóvodában, az országos alapprogramban előírtaknak és a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet alapján történik. Az óvodák tárgyi feltételeik megfelelnek a központilag meghatározott elvárásoknak. Csoportszobák tágasak, tiszták, esztétikusak. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő minden terem, mosdó, öltöző, folyosó.

 

Az óvodai programunk készítésénél építettünk az:

  • Az Óvodai Nevelés országos Alapprogramjára
  • A Református Óvodai Nevelés keretprogramjára
  • A tagóvodák eddigi nevelési programjukra

 

 

1.4.3. Kőröstetétleni óvoda

Az óvoda létrejötte, története

Kőröstetétlen község óvodája, a korábban pártháznak szánt épület átalakításával 1973. szeptember 1-jén nyílt meg. Az épület két foglalkoztató szobával, öltözővel, irodával, melegítőkonyhával, mosdóhelyiséggel és külön fektető szobával alakították ki. A település óvodáskorú gyermekei tágas, rendezett, hatalmas udvarral rendelkező óvodába járhatnak. Az indulás kezdeti éveiben az óvoda gondozott, elfogadható környezetet biztosított a gyermekek számára. Ahogy az egész település, az óvoda is Jászkarajenőhöz tartozott és tagóvodaként működött. Sajnos néhány év után egyre kevesebb jutott a tagóvoda számára.

Külső és belső felszereltsége elhasználódott, felújításra alig jutott anyagi támogatás. Tehát egyre jobban háttérbe szorult a központi óvodához képest.

1991-től önálló központi óvodaként működött.

Az óvoda feltételei, környezete sokat változott.

2044. szeptember 1.-től az óvoda szervezeti és szakmai önállóságát megőrizve a kőröstetétleni Árpád Fejedelem Általános Iskolával közös igazgatású tagintézményként működött.

2007. szeptember 1-től óvodánk az általános iskolától különvált és önállóan működő intézmény lett, nevét megtartva Árpád Fejedelem Óvoda.

2008 őszén – 2009 nyarán intézményünk az Új Magyarországi fejlesztési terv pályázatát elnyerte, s a nyert pénzösszeget az épület külső- belső felújítására fordították. Az önkormányzat és a pályázaton elnyert pénzösszeg segítségével a 2009-2010-es nevelési évet gyönyörű, esztétikus környezetben kezdhettük el.

Óvodánk két csoporttal működik, egy tiszta kiscsoporttal és egy vegyes (középső-nagy) csoporttal. Gyermekek száma: 35.

Nevelés, gondozás, fejlesztés és a foglalkozások szempontjából a csoportlétszámok ideálisak.

A születések csökkenése miatt az óvoda összlétszáma is csökkent.

Az eddigi fenntartónknak köszönhetően iskola és óvodabusz szállítja az óvodás gyermekeket intézményünkbe Jászkarajenőről. A szomszéd településről 12 gyermek teszi meg nap, mint nap óvodánkba az utat. A buszon pedagógusok vigyáznak a gyerekek biztonságára. A szülők igénylik az óvodai nevelést, ellátást, mivel a szülők nagy része a környező településekre jár el dolgozni.

2012/13-as nevelési évtől óvodánk a Cegléd – Felszegi Református Egyházközség fenntartásába kerül át. Reménységgel tekintünk előttünk levő változásokra.

Óvodánk személyi feltételei:

3 óvodapedagógus 2 dajka végzi a munkát a két csoportban.

Az óvodapedagógusok önképzése és továbbképzése folyamatos, tudatos tervszerű . Az elméleti felkészültséget és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a továbbképzések, munkatársi beszélgetések, a helyi nyitott napok. Az óvodában működő két csoporthoz biztosított a megfelelő óvodapedagógus létszám.

Eddigi nevelési programunk adaptáció, melyhez Nagy Jenőné: "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című programját használtuk fel.

Tárgyi feltételek:

Napi munkánk tárgyi feltételei biztosítottak. Rendelkezünk két foglalkoztató szobával, e mosdóhelyiséggel, tágas öltözővel, külön a pihenéshez egy helységgel, amit napközben video szobává alakíthatunk ki, ahol 8-10 gyermek elfér. Rendelkezünk még melegítő, tálaló konyhával, irodával, nevelői szobával.

1.5. ALAPÍTÓ OKIRAT

 

A Ceglédi Református Egyházközségek (Cegléd - Felszegi Református Egyházközség, Cegléd - Nagytemplomi Református Egyházközség, Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség) a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a korábbi alapító okirat módosításával, az 1545-ben már református iskolaként működő, 1948-ban államosított, majd 1992-től újraindított ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a következők szerint határozza meg:

 

(A 2011. június 26-i , keltezésű és KP. 118/2011 (VI.26) -es határozattal jóváhagyott, és nyilvántartásba vett alapító okirat, jelen okirattal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.)

 

 

1,/ Az intézmény neve:

 

Református Általános Iskola és Óvoda

Tagintézményei:

Református Általános Iskola – Kőröstetétleni Tagintézménye

Református Általános Iskola - Báthori úti óvoda

Református Általános Iskola - Posta úti óvodája

Református Általános Iskola – Kőröstetétleni óvodája

 

2./ Az intézmény OM azonosítója:

 

037299

 

3./ Az intézmény székhelye:

 

2700 Cegléd, Szabadság tér 4.

 

4./ Az intézmény telephelyei:

 

2700 Cegléd, Iskola u. 2.

2700 Cegléd, Malom tér 3.

2700 Cegléd, Bercsényi u. 2.

2745 Kőröstetétlen, Szolnoki út 1.

2700 Cegléd, Báthori u.11

2700 Cegléd, Posta u.2

2745 Kőröstetétlen, Kocséri út. 10.

5./ Az alapító neve és címe:

 

Ceglédi Református Egyházközségek:

-          Cegléd - Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Felház u. 22.

-          Cegléd - Nagytemplomi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Iskola u. 1.

-          Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Petőfi u. 6.

 

6./ A fenntartó neve és címe:

 

Cegléd - Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Felház u. 22

 

7./ Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda és általános iskola)

 

 

8./ Az intézmény  törvényességi felügyeleti szervének neve és címe:

 

Pest Megyei Kormányhivatal

1052 Budapest, Városház u.7.

9./ Egyházi felügyeleti szerve:

Dunamelléki Református Egyházkerület

Iskolaügyi Szervezete

1092 Budapest, Ráday u. 28.

 

10./ Az intézmény körbélyegzőjének felirata:

 

Református Általános Iskola és Óvoda Cegléd

 

11./ Az intézmény alaptevékenysége:

TEÁOR 8520 alapfokú nevelés és oktatás biztosítása

8510 iskola előkészítő oktatás

tanulóit művelt jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgárává formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni;

református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,

nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett

saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje

biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást,

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

iskola előkészítő, tanköteles korúak fejlesztése

Szervezett intézményi étkeztetés,

Kedvezményes óvodai, iskolai étkeztetés,

  • Egyéb feladatok:

-          Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása

-          Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés

-          Szabadidős programok szervezése, kulturális nevelés

-          Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok

-          Intézményi vagyon működtetése

-          Orvosi ellátás

 

Alapvető szakfeladatai:

851011 - Óvodai nevelés

851012 - Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése

562912 - Óvodai intézményi étkeztetés

8510 - iskola előkészítő oktatás

 

 

 

 

852011            1-4. évfolyam,

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása intézményi vagyon működtetése

 

852021            5-8. évfolyam,

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, intézményi vagyon működtetése

 

855911            Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

 

 

12./ Az intézmény alapfeladata:

TEÁOR 851000 - óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

TEÁOR  851011 - Óvodai nevelés, ellátás

TEÁOR  851012 - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

 

TEÁOR 852011         - alapfokú nevelés és oktatás biztosítása 1-4 évfolyam

852021           - alapfokú nevelés és oktatás biztosítása 5-8 évfolyam

855911           - napközi otthonos ellátás biztosítása

- tanulószobai foglalkozások szervezése

- iskolaotthonos osztályok szervezése

TEÁOR 852011         - iskola előkészítő osztály, tanköteles korúak fejlesztése

- csoportos fejlesztés

- egyéni képesség fejlesztés

TEÁOR 852011         - a sajátos nevelési igényű tanulók köréből az

852021            A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar)

- tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása,

képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése

- felekezetek szerinti hitoktatás biztosítása

- tehetséggondozást elősegítő foglalkozások szervezése

- gondoskodás a tanulók érdeklődésének, képességének és

- tehetségének megfelelő középiskolai továbbtanulásra való

TEÁOR 562913         - szervezett intézményi étkezés biztosítása

- egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás, iskola büfé

TEÁOR 581400         - időszaki kiadvány kiadása

TEÁOR 581900         - nyomdai előkészítő tevékenység

TEÁOR 682002         - oktatási sport jellegű építmény, építmény rész bérbeadása

TEÁOR 772100         - sporteszköz kölcsönzés

TEÁOR 855100         - sport, szabadidős képzés, iskolai sportkör működtetése

TEÁOR 910121         - könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartás

TEÁOR 910123         - könyvtári szolgáltatások

TEÁOR 932918         - mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

TEÁOR 949900         - máshová nem sorolt egyéb közösségi társadalmi tevékenység

TEÁOR  931204        - iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása

 

13./ Az intézmény pedagógiai programját a fenntartó jóváhagyta 29/2012. (V.09) sz. határozatával.

 

 

14./ A feladat ellátását szolgáló vagyon:

 

 

Ingatlan címe

Épület m2-e

Hrsz

Ingaltan m2-e

Cegléd, Szabadság tér 4

1.441

48

4032

Cegléd, Iskola u.2.

948

29

2542

Cegléd, Malom tér 3

220

5012/3

 

Cegléd, Bercsényi u.2.

230

51/1

 

Kőröstetétlen, Szolnoki út.1.

931

136

8509

Cegléd, Báthori u.11.

 

6097/2

 

Cegléd, Posta u.2.

 

7952

 

Kőröstetétlen, Kocséri út.10.

192,6 m2

8

2.678m2

 

15./ A vagyon feletti rendelkezési jog:

 

 

- A Cegléd 48. és 29. Hrsz-ú ingatlanok felett a rendelkezési jogot a Ceglédi Református Egyházközségek, mint tulajdonosok gyakorolják. Az egyházközségek a tulajdonukban levő ingatlanokat térítésmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátották a 7/2005 (05.30.) számú határozatukkal.

- A Cegléd Város tulajdonában lévő 5012/3 Hrsz-ú ingatlant az intézmény az ingatlant használó Dél-Pest Megyei Térségi Integrációs Szakképző Központ Kht-től – a t}lajdonos tudtával és beleegyezésével tornateremnek 2008. január 1-től 20 esztendőre bérli.

- A Ceglédi Evangélikus Egyházközség tulajdonában lévő Cegléd, Bercsényi u. 2. szám alatti ingatlant a tulajdonostól ebédlőnek 2007. december 1-től 10 esztendőre bérli.

- A Kőröstetétlen 136. Hrsz-ú ingatlant Kőröstetétleni Önkormányzatának Képviselő Testülete 2008. június 16-án a 18/2008. számú határozatával az intézménynek haszná?atba adta.

- A Cegléd,6097/2 Hrsz-ú , és a Cegléd 7952 Hrsz-ú ingatlanokat Cegléd Város Önkormányzata 140/2011. (IV.21) sz. határozatával az intézménynek határozatlan időre oktatási-nevelési feladatra használatba adja.

- A Kőröstetétlen 8. Hrsz-ú ingatlant Kőröstetétlen Önkormányzatának Képviselő testülete 13/2012 (IV.24). számú határozatával az intézménynek 50 évre használatába adta.

 

A tulajdonosok határozata alapján, valamennyi fent nevezett ingatlant, s annak ingóságait a közoktatási intézmény a mindenkor hatályos állami és egyházi jogszabályok szerint használja. Kezeléséről a fenntartónak évente beszámolni köteles.

 

16./ Az intézmény jogállása:

 

- önálló jogi személy, képviselője és felelős vezetője az iskolaigazgató

- az iskolaigazgató önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény tanárai és dolgozói tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint.

 

17./ Az intézmény gazdálkodási jogköre:

 

Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján, teljes jogkörrel, önállóan gazdálkodik.

Az iskola mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt az alapfeladatainak ellátásához használja fel, nem lehet elvonni.

 

18./ Az intézmény vezetőjének megbízása:

 

Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki, illetőleg bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, a nevelőtestületet meghallgatva, az Igazgatótanács javaslatára. A kinevezés 5 tanévre szól. A ciklus lejártát megelőzően a nevelőtestületet meghallgatva, az Igazgatótanács javaslatára a fenntartó megerősíti a kinevezést, vagy új pályázatot ír ki, illetve meghívással él.

 

A kinevezés feltételei:

 

- református vallás, konfirmáció, egyháztag

- az adott intézményre előírt legmagasabb pedagógiai végzettség,

- 8 éves szakmai gyakorlat,

- erkölcsös életvitel, rendezett magánélet,

- vezetésre való alkalmasság

 

 

 

19./ Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:                1223 

Cegléd, Szabadság tér 4. sz. székhelyen: -                                     -       640 fő

 

Nappali munkarend (általános iskola):

- iskola előkészítő évfolyamon                          -                                  15 fő

- iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                            245 fő

- iskolai oktatás 5-8. évfolyamon                          -                            395fő

- A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar                                      -                           35 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  280 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -      60 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          640 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  640 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 640 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                640 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       640 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  60 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      640 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   60 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   640fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                                     200 fő

( tanulási nehezített tanulók – BTMN)

 

Cegléd, Iskola u. 2. sz. telephelyen: -                                     -   180 fő

 

Nappali munkarend (általános iskola):

 

- iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                           180 fő

- A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar) -                                      15 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  180 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -    120 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          180 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  180 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 180 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                180 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       180 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  20 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      180 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   20 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   180 fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                         150 fő

(tanulási nehezített tanulók BTMN)

 

Kőröstetétlen, Szolnoki út 1. telephelyen                         -                  150 fő

 

iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                              75 fő

iskolai oktatás 5-8 évfolyamon                          -                               75 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai , hiberaktivitás, figyelemzavar) -                                       8 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  75 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -    40 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          150 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  150 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 150 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                150 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       120 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  30 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      150 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   30 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   150 fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                           80 fő

(tanulási nehezített tanulók BTMN)

Cegléd, Posta u.2.                                -                                     -            104 fő

-          óvodai nevelés                             -             104 fő

-          sajátos nevelési igényű óvodai nevelése           10 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar)

-          óvodai étkeztetés                          -            104 fő

-          szakmai és informatikai fejlesztési feladatok     104 fő

-          pedagógus szakvizsga és továbbképzés             12 fő

 

Cegléd, Báthori u.11.                               -                               105 fő

-          óvodai nevelés                             -             105 fő

-          sajátos nevelési igényű                             10 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, és ezek kevert zavara, hiperaktivitás, figyelemzavar)

-          óvodai étkeztetés                          -            105 fő

-          szakmai és informatikai fejlesztési feladatok105fő

-          pedagógus szakvizsga és továbbképzés             12 fő

 

Kőröstetétlen, Kocséri út. 10.

Óvodai nevelés                             -                              44 fő

óvodai étkeztetés                          -                              44 fő

szakmai és informatikai fejlesztési feladatok             44 fő

pedagógus szakvizsga és továbbképzés                      3 fő

 

 

 

 

20./ Záradékok:

 

A Cegléd - Felszegi Református Egyházközség Presbiteri Gyűlése, jelen Alapító okiratot  2012. május 9. -én tárgyalta és a módosításokat jóváhagyta a 28/2012.(V.09.)-as számú határozatával. Jelen Alapító okirat 2012. szeptember 1-től lép hatályba.

 

Cegléd, 2012. május 22.

 

 

 

 

Arany Béla                                   PH                                  -   Dr. Sándor Balázs

főgondnok                           -                                     -                     lelkipásztor

Cegléd - Felszegi Református Egyházközség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 


 

I. ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata

A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn.

Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival.

A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el.

A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy

  • tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni,
  • református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,
  • nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.

Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül és azt fejleszti tovább.

A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata

Jézus Krisztus missziói parancsa: "tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt".

A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat.

A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban:

  • Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik
    • életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást,
    • tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

 

  • Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik
    • a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat ­megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják,
    • ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.
    • Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik
      • tudják, hogy Kiben és miért hisznek,
      • képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, - törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.

 

  • A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy
    • megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival,
    • a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja,
    • hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít,
    • a vezető vallástanár irányításával az iskola vallástanárai minden évben megszervezik a gyülekezetlátogatásokat Ezen istentiszteleti alkalmon lehetőség nyílik iskolánk népszerűsítésére,
    • növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét,
    • növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára,
    • a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre,
    • a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét,
    • gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat,
    • megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út,
    • rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.

A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét.

A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a keresztyén nevelő

A keresztyén nevelők elé példaként a tanító Krisztus áll szelídségével és alázatával, ez a magatartás határozza meg a tanítványaival való kapcsolatát, a saját és a mások szakterületéhez való viszonyát. Tudatában kell lennie, hogy az általa közvetítendő információk csak részei a teremtett világegészéről alkotott ismereteknek és csak együttesen képesek a gyermekben a tudományos gondolkodást, egész-élményt kialakítani. Etikai érzékenység és cselekvő magatartás kell jellemezze.

Kötelessége, hogy a gyermekek életkorának megfelelően szóljon jelenvaló világunk súlyos gondjairól (pl. a környezetszennyezés, médiák hatalma, születésszabályozás, génsebészet, kábítószer, szabadosság).

Tiszteletben kell tartania a gyermek személyiségét, melyhez mint egészhez kell közelednie és megszólítania. Az egyéni példamutatást igen fontosnak tartjuk. "A pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében - egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát." (M.R.E. Ktv. 53. §)

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Mi, a Ceglédi Református Általános Iskolában szolgáló pedagógusok arra vállalkozunk, hogy nevelő munkánkkal azEvangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk.

Alapelvek:

  • az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata;
  • az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse;
  • az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság;
  • az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában;
  • az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása;
  • az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata,
  • az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
  • Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.
  • Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit.
  • A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására.
  • Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarra küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
  • Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyük életében.

 

2.2. Nevelési feladatok

A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében:

  • arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák;
  • tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit;
  • törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására;
  • olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, és amelyek segítségével – figyelemmel az egyes tanulók képességeire - az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén;
  • az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási  lehetőségek között.

 

A szociális nevelés révén:

  • szorgalmazzuk a tanulók családjának együttműködésével az emberi és keresztyén értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására;
  • igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával;
  • gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival;
  • különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kultúrált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával;
  • szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával; - már az iskola életében felkészítjük a tanulókat a közéleti felelősségre;
  • szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében;
  • külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra.

 

A vallásos és erkölcsi nevelés formái:

  • tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában;
  • a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;
  • segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;
  • fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését;
  • megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint
  • a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangélizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.) - előmozdítjuk a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot;

 

Az egészséges életre nevelés révén:

  • megismertetjük és megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit;
  • felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól;
  • óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, tv, videó, szerencsejátékok, stb.);
  • felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztyén erkölcsi elvek alapján;
  • alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról;
  • oktatjuk a baleset-megelőzés és tűzvédelem alapvető szabályait;
  • a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára nevelünk;
  • negyedik és hetedik osztályos tanulóink osztálykeretben, 5 napos erdei iskolában vehetnek rész, amennyiben ennek megszervezésére az iskolának lehetősége nyílik. Az erdei iskola programjába az egészséges életmóddal, a helyes napirend kialakításával, a korszerű táplálkozással, a személyes higiéniával kapcsolatos tevékenységek is beépülnek. Az erdei iskola módot ad a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztésére, sok örömöt és sikerélményt adó játékos sportfoglalkozás átélésére.

 

Az esztétikai nevelés révén:

  • megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben;
  • szabatos fogalmazásra, rendezett írásra, igényes és gondos munkára nevelünk;
  • felszerelésük gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat;
  • a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevelünk;
  • ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevelünk;
  • az iskola ünnepi alkalmain tanulóink számára előírt öltözet sötét nadrág vagy szoknya, fehér ing, vagy blúz.

 

2.3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret – és értékátadó tevékenység, mely módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában.

  • Oktatásunk legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.
  • Az eljárások, eszközök igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez.
  • Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, teret adunk az egyéni munkamódszereknek, hozzá segítjük a tanulók az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
  • A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepe van az önismeretnek – az erős és a gyenge pontok felismerésének, a fejlett és a reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.
  • Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulási technikák és módszerek tanítására, átadására, folyamatos karbantartására, kompetenciafejlesztés
  • Az elektronikus médiumok alkalmazására az oktatónevelő folyamatban.
  • Módszereink, a meggyőzés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.)
  • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.)
  • Magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.)
  • Kulcskompetenciák fejlesztése

 

2.4. A nevelés résztvevői

A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és az azt módosító 1996. évi LXII. törvény 10-11-12.§-a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének (1995. évi I. törvény) 40-41.§-a; a szülők jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13-14.§-a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 43.§-a; a pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 43-44.§-a tartalmazza. Az alkalmazottakra a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 48. §-a vonatkozik.

A fentiek szellemében, illetve azok kiegészítéseként megfogalmazhatók a következő jogok és kötelességek, amelyek a mindenkori hatályos állami és egyházi törvények változását értelemszerűen követik.

2.4.1. A diákok

A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy az oktatás és nevelés során szeretetteljes bánásmódot, alapos és korszerű ismereteket kapjanak, megismerjék az erkölcsi értékeket és azokkal a gyakorlatban azonosuljanak. Kötelességük ugyanakkor:

  • a rendszeres iskolalátogatás;
  • a szorgalmas tanulás, a megbízhatóság és pontosság;
  • a felelősségtudat a közös munkában;
  • a tiszteletteljes magatartás embertársaikkal szemben;
  • a készséges együttműködés az iskolai életben;
  • az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása - az anyagi javak megbecsülése;
  • a rendes és gondozott megjelenés iskolában és iskolán kívül;
  • fegyelmezett részvétel, alkalomhoz illő öltözet az ünnepségeken és ünnepeken.

 

Erkölcsi elvárások a diákoktól

 

A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulóifjúsága külön­böző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen valósíthatóak meg. Alapvető azonban, hogy elfogadják és befogadják az iskola keresztyén és nemzeti elkötelezettségű elveit és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.

Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segít­hetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szem­lélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14)

 

Összefoglalva az elvárások a következők:

  • belső igény a szépre, a jóra és az igazra,
  • részvétel a vallásának megfelelő protestáns egyházi programokban,
  • tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
  • mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,
  • alapos, rendszeres és pontos munka,
  • a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,
  • a házirend felelős betartása.

Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző lelki alkalmakkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek.

 

Eszközök, eljárások:

Pedagógiai feladataink megvalósítása során törekszünk, hogy az ismert eszközök, módszerek és eljárások közül mindig a legmegfelelőbbet válasszuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevelés és oktatás során a körülményektől függően eltérő mértékben, többféle módszer alkalmazására van szükség.

 

A megfelelő stratégiák, eszközök kiválasztásához szükségesnek tartjuk:

  • minél több módszer és eljárás alapos ismeretét,
  • pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
  • a tanulók egyéni adottságát (életkor, képesség, érdeklődés, előzetes tudás) a tananyag, az adott körülmények figyelembevételét,
  • pedagógus önismeretét.

A módszer kiválasztásakor a tanári magyarázat mellett fontosnak tartjuk a tanulói aktivitást igénylő módszereket is (megbeszélés, vita, kiselőadás, szemléltetés).

2.5. lntézményünk tevékenységrendszere

Fő tevékenységünk a tanítás-tanulás folyamattal kapcsolatos, mely kiegészül a választható képzési formákkal (művészeti, nyelvi-informatikai, iskolaotthon, egészséges életmódra nevelési, környezetnevelési stb.).

A tanítás-tanulási tevékenység (továbbiakban: képzés) struktúrája.

 

2.5.1. A képzés belső szakaszai

1-2. évfolyam:            Bevezető szakasz

3-4. évfolyam:            Kezdő szakasz

5-6. évfolyam:                        Alapozó szakasz

7-8.évfolyam:             Fejlesztő szakasz

Pedagógiai célok megvalósulása:

  • Célunk a tanulók bibliai keresztyén alapokon nyugvó szellemi, lelki és erkölcsi nevelése.
  • Stabil, állandó osztálykeretben, egységes NAT alapú tananyag és követelményrendszer tolmácsolása
  • Szilárd alapműveltség átadása. Az alapvető készségek, képességek, jártasságok kialakítása, fejlesztése
  • Alkalmassá kívánjuk tenni tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre
  • Feladatunk testileg, szellemileg, életmódjukat tekintve, egészséges ifjak nevelése
  • Tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé fejlesztése
  • Jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása
  • Szűkebb és tágabb szülőföldjüket jól ismerő, magyarságukat vállaló más nemzetek, nemzetiségek iránt toleráns, azokat megbecsülő ifjak nevelése
  • A tanórákon történő művészeti nevelés hatékonyságát a napközi időkeretében kiegészítő képzési formákkal kívánjuk erősíteni
  • Valamennyi évfolyamon kötelező hittanoktatás, alapvető egyházi műveltség megszerzése, egyházzenei kultúra megismerése.

Az alapképzést a tanulók igényeinek, a szakszerűségi követelményeknek megfelelve, a munkaerő gazdálkodás célszerűségét is figyelembe véve, a következő szakaszokra bonthatjuk:

 

Előkészítő osztály célja és feladata:

  • A gyermekek fejlődési sajátosságainak alapos megismerése
  • A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása
  • A pszichikus funkciók egyensúlyának megteremtése.
  • A gyermekek iskolaérettségének biztosítása.
  • Az iskolai eredményes, örömteli tanuláshoz szükséges készségek kialakítása.
  • Jó vizuális memória, szem-kéz koordináció, biztos téri tájékozódás, megfelelő szintű megfigyelő és verbális reprodukáló készség kifejlesztése.
  • Mennyiségi fogalmak fejlesztés

 

 

1-2 szakasz célja és feladata:

  • 1-4.osztályig egytanítós, ill. iskolaotthonos változatban jelenik meg. Törekvésünk a pedagógiai szakszerűségre irányul. Célunk az alapos eszközszintű, használható tudás kialakítása. Az alapozó szakaszban elsőbbséget élvez az olvasás, írás, számolás tanítása.
  • osztálytól a természet alaposabb megismerését segítő tárgyak oktatása.
  • 4 -5. osztályos átmenet megkönnyítése (fokozatosság).

 

3-4. szakasz célja és feladata:

  • 5-8. osztályban szaktanárok segítségével állandó osztálykeretben oktatunk, nevelünk.
  • az élő idegen nyelvet az emelt szintű nyelvoktatást nyújtó osztályokban, valamint a háztartási ismereteket és a számítástechnikát kiscsoportos (max. 15 fő) formában oktatjuk. Évfolyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztályt tervezünk.
  • 5-6. évfolyamon kötelező az egyházi ének oktatás.

 

2.5.2. Képzési specialitások, irányok

Iskolánk a 6-16 éves korosztály alapképzését vállalja fel azon családok számára, akik az iskola alapelveivel egyetértenek, tevékeny támogatásukkal segítik a pedagógusok munkáját.

 

2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások

napközis foglalkozások

irodalmi színpad

énekkar (alsós-felsős énekkar)

diáksportkör

természetjáró csoport

szakkörök

fakultációk

felzárkóztató órák

klubnapközi

tanulmányi kirándulások

 

Térítéses a szülő számára: 10

Az iskola által biztosított: 1-9

 

2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai

  • Szakszerű reggeli ügyelet: 6.30-tól
  • Étkezési lehetőség napközis rendszerben
  • Az iskola kezdeményező szerepet vállal a rászoruló tanulók önkormányzati szociális segélyeinek kérvényezésében
  • Biztosítjuk a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat, fogorvosi szűrést, védőnői ellenőrzést

 

2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények

 

A tehetséggondozás részeként iskolánk felkészíti a tanulókat a meghirdetett tanulmányi versenyekre. Biztosítjuk a lehetőséget a minél színvonalasabb részvételre, de a nevezési díjak finanszírozásához a szülők hozzájárulására is igényt tartunk.

Az alapképzés során az anyanyelv tanítási módszerének széleskörű megismertetésére vállalkoztunk (Apácai kiadó bázisiskolája). Évente 2 bemutató-tanítást szervezünk szakmai továbbképzés keretében teljes nyitottsággal az egyházi és önkormányzati iskolákban tanító pedagógusok számára.

 

2.8.Napközi otthon

 

Célja:

A napközi otthon – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.

 

Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlőek és a konfliktusok feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat.

 

Az iskolai nevelés –oktatás alapvető célja, a kulcskompetenciák fejlesztése .

  • A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
  • Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

 

Alkalmazott kompetenciák a napköziotthonos nevelésben:

 

  1. anyanyelvi  kommunikáció
  2. idegen nyelvi kommunikáció
  3. matematikai kompetencia
  4. természettudományos kompetencia
  5. digitális kompetencia
  6. a hatékony, önálló tanulás
  7. szociális és állampolgári kompetencia
  8. kezdeményezőképesség
  9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 

  1. Az anyanyelvi kommunikáció
    • feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi  szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak , valamint a nyelv és kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.
    • Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

  1. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára  a tanulás  során.
  2. matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

  1. természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során.
  2. digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.
  1. Az egyik legfontosabb feladat a hatékony, önálló tanulás elérése. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel  és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást.
  • A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST –eszközök ( Information Society Technology; információs társadalom technikái) használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
  • A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
    • E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
    • Az állampolgári kompetencia az állampolgári tevékenységeket és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
    • Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
    • A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
  1. szociális és állampolgári kompetencia terén a személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.
  1. kezdeményezőképesség segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.
  2. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség :

 

A továbbiakban a kulcskompetenciák beépülnek a nevelési programba.

 

Alapelvek

  • Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg, melynek során a gyermek a maga teljes személyiségében gyarapodik.
    • Az alapvető családi nevelés mellett az iskola, a napközi otthon felelősséggel tartozik a hiányosságokból eredő hátrányok csökkentéséért, amelyben szükség van a szülőkkel való együttműködésre is.
    • A nevelő-oktató munka során törekedni kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére.
    • A tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, melynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez.
    • A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Személyiségének alakulására nagy hatással vannak az értékek, az uralkodó magatartás és hangnem.
    • A nevelés-oktatás folyamatában segíteni kell a közösségi összetartó erők, a nemzethez, a hazához való kötődés kialakulását.
    • A pedagógus szerepe igen jelentős: a közös emberi értékek tisztelete, az ezekkel való azonosulás alakítja az emberi közösség erkölcsi tudatát.
    • Az egészség megkívánja a megfelelő testi fejlődést is, ezért szükséges a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.
    • Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Ezért fontos, hogy a tanuló képes legyen a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre.
    • Az emberi teljességhez érzelemgazdagság, esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság szükséges, melynek kialakítására minden nevelési helyzetben törekedni kell.

 

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a főbb tevékenységformák szerint

Napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként a tervszerű, tudatos, szervezett személyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához és a reális önértékek megalapozásához járul hozzá. A személyiség sokoldalú fejlesztésében a tanulás és a szabadidős tevékenységek pedagógiai jelentősége óriási, mivel ezek során alakulnak ki a gyermekek tanulási és szabadidő-töltési szokásai, amelyek később nehezen változtathatók meg.

 

Tanulmányi munka

A napközi életében központi helyet foglal el a tanulás, a másnapi tanórákra való felkészülés, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk.

 

 

Feladatok

  • A tanulási időben valamennyi tanuló képességének megfelelő felkészítése a másnapi tanórákra, ennek ellenőrzése, értékelése.
  • A gyermekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításához legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása
  • A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.
  • Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.
  • Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás
  • Kitartó tanulásra szoktatás.
  • A helyes tanulási sorrend kialakítása – könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat.
  • Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden gyermek számára a legoptimálisabb – a tanuló életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.
  • Időbeosztással a megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.
  • Saját tanulási stratégia kialakítása.
  • A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás – mosoly, dicséret, apró gesztus – alkalmazása, fontossága.
  • A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
  • A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
  • Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
  • A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.
  • A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
  • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
  • Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.
  • A nevelő ellenőrzése mellett, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
  • Folyamatos kapcsolattartás az osztálytanítókkal és a szülőkkel.

 

A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok

 

  • Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.
  • Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.
  • Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.
  • Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.
  • Kommunikációs képesség fejlesztése, szóban és írásban.
  • Vázlatkészítés gyakoroltatása.
  • Információk összegyűjtése, felhasználása, feldolgozása.
  • Vers- és meseírási próbálkozások.
  • Különböző típusú szövegek megkülönböztetése.
  • Megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.
  • Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.
  • A szófajok felismerésének gyakoroltatása.
  • Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.
  • A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.
  • Kommunikálás a matematika nyelvén.
  • Logikus gondolkodásra törekvés.
  • Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.
  • Megoldási terv készíttetése.
  • Szabályszerűségek megláttatása.
  • Ok-okozati összefüggés megláttatása.
  • A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.
  • A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.
  • A nyelvi tantárgyaknál legyen képes a segédeszközök megfelelő használatára.
  • Szükség esetén  az  IST lehetőségeinek használata.
  • A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal való megfogalmaztatása.
  • Fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek.
  • Az egészség és a környezet egymásra hatásának észrevétetése.
  • A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége.
  • Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.
  • Tágabb környezet megismerésére vonatkozó kezdeményezés
  • Kísérletezés – halmazállapot-változás, mágnesesség, hőátadás.

 

Szabadidős foglalkozások

Feladatok:

  • Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regenerálódásának megteremtése, kedélyállapotának, hangulatának, kiegyensúlyozottságának biztosítása.
  • A napközi otthoni nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe helyezése.
  • A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által megkívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.
  • A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklődését és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelődésre, önművelésre ösztönöz.
  • A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, kiscsoportban tevékenykedhetnek a tanulók ill. később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.
  • A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.
  • Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek – manuális, testi, szervező stb. – és a kreativitás fejlesztése.
  • A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása.
  • A tevékenységekhez szükséges körülmények – anyagok, eszközök – biztosítása, megteremtése.
  • A különféle szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú, elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.
  • Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, egyénre szóló differenciált tervezés, az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatása.

A kulturális foglalkozások:

  • Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátíttatása.
  • Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialakítása.
  • A szép olvasás, szép előadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezőképesség, előadói készség, a szókincs fejlesztése.
  • A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása.
  • Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal.
  • Kommunikációs képesség fejlesztése szóban.
  • A verstanulás technikájának elsajátíttatása.
  • Néphagyományok, népszokások megismertetése.
  • Népmesék, népi gyermekjátékok eljátszása.
  • Gyermek- és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.
  • Zenehallgatás, ismerkedés zenei művekkel, zenei improvizáció, mozgás zene ritmusára.
  • A természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szép észrevétetése, befogadása.
  • Az esztétikai érzés, ízlés fejlesztése.
  • Kreativitás fejlesztése.
  • Művészi kifejezés iránti nyitottság .
  • Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megfigyeltetése, rögzíttetése.
  • Megismerkedés Cegléd nevezetességeivel, városunk megszerettetése.
  • Beszélgetés hazánk történelméről, tájairól, embereiről.
  • Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés.
  • Műsorok betanítása, előadása.
  • Vers- és mesemondó, egyéb szellemi vetélkedők rendezése.
  • Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek, szépirodalmi művek, gyermekenciklopédiák részleteinek olvasása.
  • Irodalmi művek feldolgozása.
  • Más népek irodalmi és művészeti alkotásainak ismertetése, bemutatása.
  • Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival. ( IST eszközök is )
  • A rádió és TV egyes adásainak meghallgatása, megbeszélése.
  • Események, saját élményanyag megfogalmaztatása, ismertetése.
  • A takarékosság, energiatakarékosság szükségességének beláttatása, lehetőség szerinti alkalmazása.
  • Viselkedési és magatartási szabályok megértése, betartatása.

 

  • Az egyéni és csoportos gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • Színház és mozilátogatás.
  • Kiállítások megtekintése.
  • Gyermekkönyvtár látogatása.
  • Keresztény világnézeti nevelés: a gyerekekben a vallásos világnézet kialakítása; a református ünnepek és szokások megismertetése; élő kapcsolattartás az egyházzal és a gyülekezettel; Biblia olvasó emberek nevelése; templomaink látogatása.

 

Munkafoglalkozások:

  • Balesetvédelmi szabályok ismertetése, betartatása.
  • A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.
  • A kedvtelésből végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.
  • A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.
  • Az esztétikai érzékenység, érzék, vizuális kommunikáció fejlesztése.
  • Kreativitás fejlesztése.
  • Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak.
  • Alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások alkalmazása.
  • Élmények képi megfogalmazása , "művészi" önkifejezés.
  • A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása.
  • Sík- és térbábok készítése.
  • Tárgy- és emberábrázolás gyurma, sógyurma vagy agyagformálással, mintázás.
  • Természetes anyagokból – levél, termés, kavics, bogyók, magvak stb. – képek, kompozíciók készítése.
  • Kézműves technikák megismerése, alkalmazása.
  • Sokszorosító technikák (levél-, burgonya- és radírnyomat) alkalmazása.
  • Viaszozás, batikolás,gyertya készítése /öntése, tekerése/..
  • Játékkészítés különböző anyagokból.
  • A tevékenységekhez szükséges eszköz- és szerszámhasználat elsajátíttatása, biztonságos használata.
  • Elemi munkaszokások (helyes testtartás, takarékosság, gondosság, tervezés ) elsajátíttatása.
  • Képző- és iparművészeti alkotások ill. reprodukciók megismerése, elemzése korcsoporti szinten.
  • A játszó- és tanulótér, a csoportterem rendezése, gondozása, díszítése.

 

Játékfoglalkozások

  • Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése
  • A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése.
  • Az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok, az önfegyelem fejlesztése, közösségi szokások kialakítása.
  • Az értelmi erők fejlődésének biztosítása.
  • A játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása.
  • Az alkotó fantázia, kreatív képesség fejlesztése.
  • Kezdeményezőképesség a játékban
  • Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erősítése.
  • Játékélményekkel a többi tevékenység vonzóvá tétele.
  • A gyermek számára a játékban a szabadság, önállóság élményének biztosítása.
  • A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása révén önismeretre, az önbizalom megerősítésére nevelés.
  • Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása.
  • A közös játék örömének megláttatása.
  • Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása, betartatása.
  • Futó- és fogójátékok tanítása, játszása.
  • Ismerkedés különböző játékszerekkel, alkalmazásuk, balesetmentes használatuk.
  • Megfigyelő és fejtörő játékok.
  • Logikai és társasjátékok játszása.
  • Egyéni és csoportos építőjátékok.
  • Mozgás-improvizációk zenére, közös mozgás, tánc.
  • Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők.
  • Különböző népek játékainak megismertetése, játszása.
  • A játszótér helyes használata / iskolai és városi szinten is/.A veszélyforrások megbeszélése, balesetmentes játékra törekvés.
  • Minden nap szükség van mozgásra és játékra.

 

Séta, kirándulás

  • Helyes viselkedési, magatartási formák kialakítása, megtartatása.
  • Helyes utcai viselkedés.
  • Közlekedési szabályok betartása.
  • Tájékozódás az iskola környékén /nevezetességek, parkok, játszóterek megtekintése /fontos a látottak megbeszélése.
  • A séták felhasználása alapanyag gyűjtésére is.
  • Törekedjünk a gyerekekkel környezetünk szebbé, kultúráltabbá tételére, esztétikus környezet kialakítása.
  • Kirándulásokkal / Gerje-part / megalapozzuk a természetjárást.

 

Nevelési beszélgetések:

 

  • Az érdeklődéssel kísért kultúrált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése.
  • Az együtt érző, támogató pozitív tanár-diák kapcsolat megteremtése.
  • Önálló véleményalkotásra, a gátlások feloldására, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.

 

  • Kommunikációs képesség fejlesztése szóban.
  • Véleményalkotás a helyzetnek megfelelően.
  • Meggyőző megfogalmazásra és kifejezésre törekvés.
  • Másokon való segítés, együttérzés, empátia, támogatás képességének kifejlesztése.
  • Konfliktuskezelésre, a mások iránti pozitív attitűdök kialakítására (mások teljesítményének elismerésére, dicséretre, eltérő karakterű emberek tolerálására) nevelés.
  • Változások iránti fogékonyság.
  • A másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, elfogadására, a helyes önismeret kialakítására nevelés, a kritikai érzék fejlesztése.
  • Az önszabályozás, az etikus viselkedés képességének kifejlesztése, a helytelen viselkedés következményeinek vállalására nevelés.
  • A napközis élet sikereinek és kudarcainak észrevétetése, a gyermeki közvélemény formálása.
  • A kiosztott ill. önként vállalt szerepek (tisztségviselők, felelősök) pontos elvégzésére, a hibák és erények észrevétetésére, a társak elképzeléseinek figyelembevételére nevelés.
  • A tanulók bevonásával napközis programok megtervezése, szervezésének elősegítése.
  • A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkeltése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása.
  • Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek elsajátíttatása, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • A helyes táplálkozási szokások kialakítása, az egészséges fejlődéshez szükséges élelmiszerek megismertetése.
  • Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása.
  • Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.
  • A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, udvariassági szabályok alkalmazása.
  • Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, egyéni álláspont megvédése.
  • Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
  • Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása.
  • Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.
  • A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, alapvető ismeretek elsajátíttatása.
  • Az emberek jó és rossz tulajdonságainak felismertetése, társismereti játékok.
  • A jó tulajdonságok embernevelő hatása.
  • A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésen keresztüli számbavétele, helyes önértékelés kialakulásának segítése, önismereti játékok.
  • Alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselkedési kultúra kialakítása.
  • Szituációs játékokban a kommunikációs képesség fejlesztése.
  • A közös emberi értékek megismertetése, ezek tiszteletére nevelés.
  • Életjátékok.
  • Megfelelő életritmus, célirányos, arányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amelyben biztosított a gyermeki szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenés és rendszeres mozgási lehetőség.

 

Iskolán kívüli foglalkozások, programok.

  • Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.
  • A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.
  • A természetben a kultúrált viselkedési formák kialakítása.
  • A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorlatok.
  • Cegléd  nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése.
  • A környezetben lezajló változások megfigyeltetése.
  • Kiállítások, tárlatok megtekintése.
  • Könyvtár- és múzeumlátogatás.
  • Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.
  • Kirándulások. Térképvázlat készítése a kiránduláshoz, turistatérkép, iránytű, menetrend használatának elsajátíttatása.
  • Alapvető történelmi, biológiai, földrajzi ismeretek elmélyítése.
  • Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.
  • A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat kialakítása.
  • Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.
  • A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihentetése, mozgásszükségletük részbeni kielégítése, személyiségük kiegyensúlyozottságának biztosítása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A napközi otthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb közösségben, a családban.

A közösségé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása.

  • Pozitív gyermek-nevelő kapcsolat
  • Csoportos, kiscsoportos beszélgetések.
  • Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése.
  • A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek (az év ünnepeire – karácsony, farsang, anyák napja stb. – készülődés, név- és születésnapok megünneplése.)
  • Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.

 

  • Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
  • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.
  • Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
  • A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása.
  • A kölcsönös segítségnyújtás és szeretet pozitív eredményeinek bemutatása, élethelyzetekben való alkalmazása.
  • A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
  • Az áldozatvállalás jelentésének, értelmének tudatosítása.
  • A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.
  • Problémaszituációk, konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása.
  • A családi munkamegosztás szerepének tudatosítása, vonzó családmodellek bemutatása.
  • Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
  • A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.

 

Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése.

  • A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakítása.
  • A kollektivitás, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
  • A problémás társak értékeinek elismertetése.
  • A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.
  • A kiscsoportok személyiségformáló hatásának (barátságosság, önzetlenség, áldozatkészség, lelkiismeretesség) hasznosítása, együttműködésük szervezése, továbbfejlesztése.
  • A nemek közötti különbség észrevétetése, tisztelete, egyenrangúságának elfogadtatása.
  • Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése.
  • Kezdeményezőkészségre, önállóságra buzdítás.

Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése.

  • A csoport megfelelő szokásrendjének kialakítása.
  • A tanulók önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.
  • Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása.
  • Önszabályozó-képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
  • Önirányító- és önkormányzó-képességük kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában.
  • A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája.
  • A szociálisan hátrányos tanulókkal való differenciált foglalkozás.

A közösség életét meghatározó szabályok, "törvények" megfogalmazása, azokhoz igazodás ill. módosításuk.

  • A tanulók jogainak (házirend) megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése.
  • A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei.
  • A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala.
  • A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak (fegyelem, rend, megfelelő szervezettség) gyakorlása.

A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

  • A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan (naponta, hetente, havonta, félévkor, év végén) történik.
  • Szöveges értékelés: a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése;  a gyermekek név szerinti kiemelése, dicsérete a faliújságon.
  • A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

A napközi otthon tevékenységrendszere

  • A kitűzött célokat, a megjelölt feladatokat a napközi otthon sajátos módon valósítja meg.
  • A tevékenységrendszer napi ill. heti ciklusokra épül.
  • A napi program magában foglalja az étkezést, a tanulmányi munkát, az irányított foglalkozást és a szabad játékot.
  • Az étkezés, ebédelési rend szerint történik a tanórák befejezéséhez igazodva.

A tanulmányi munka időtartama:

1-2. osztályban                       60 perc

3-4. osztályban                       90 perc

Az irányított foglalkozások 45  percesek.

A szabad játék napi kívánatos időtartama 60 – 90 percesek.

  • A napi programot a napközis nevelő állítja össze a házi feladatok, a körülmények és az aktualitások figyelembevételével.
  • A heti rend meghatározza, hogy a hét egy-egy napján milyen jellegű irányított foglalkozást tart a nevelő. A foglalkozás típusa az adott témától és a megvalósítás lehetőségeitől függ.

Foglalkozás típusok

  • Kulturális foglalkozás
  • Munka foglalkozás
  • Játék-foglalkozás
  • Nevelési beszélgetés
  • Séta, kirándulás
  • A különböző foglalkozástípusok ötvözete a komplex foglalkozás, melynek keretében egy-egy téma, anyag sokoldalú feldolgozása történik.
  • Az iskola tanulószobát is szervez. A tanulószoba a felső tagozatos gyermekek étkezését és másnapi tanórákra való felkészülését biztosítja a napi ill. heti rend szerint.

2.9. Iskolaotthon

Célja

Az iskolaotthon – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók egész napos oktatását , nevelését és ellátását. Az oktatás  8.00 órától  16.00 óráig tart, az osztály minden tanulója az iskolában tartózkodik.

  • Az iskolakezdés jelentős változás a gyerek és a család életében egyaránt. A szülők többsége elfoglalt, ezért szívesen választ olyan iskolát, ahol megoldott a gyermek egész napos foglalkoztatása. Ez legsikeresebben és leghatékonyabban iskolaotthonos formában valósítható meg. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.
  • Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlőek és a konfliktusok feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat.

Ezekben az osztályokban is a tanterv által előírt követelményeknek megfelelően folyik az oktatás. A hagyományos oktatási formával ellentétben itt délelőttre és délutánra is kerülnek tanítási órák, ugyanúgy szabadidős programok is.

  • Szabadidőben a következő programokat, tevékenységeket kínáljuk: ­néphagyományok ápolása, - néptánc, - népi játék, - sportjátékok (mozgáskoordináció, láb-és tartásjavító torna, - közlekedési ismeretek, - dramatikus játék, - kézműves foglalkozások (agyagozás, origami, textil munkák). A péntek délután szabadidős tevékenységgel telik el, pl: szabad játék, séta, városunk megismerése, múzeum-, könyvtárlátogatás.

 

Az iskolai nevelés –oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése.

  • A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
  • Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

 

Alkalmazott kompetenciák az iskolaotthonos nevelésben:

 

  1. anyanyelvi  kommunikáció
  2. idegen nyelvi kommunikáció
  3. matematikai kompetencia
  4. természettudományos kompetencia
  5. digitális kompetencia
  6. a hatékony, önálló tanulás
  7. szociális és állampolgári kompetencia
  8. kezdeményezőképesség

10.  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 

1.)    Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi  szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak , valamint a nyelv és kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

  • Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.
  • A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

2.)    Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára  a tanulás  során.

 

3.) A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

 

4.)    A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során.

 

5.)    A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

 

6.)    Az egyik legfontosabb feladat a hatékony, önálló tanulás elérése. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel  és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást.

  • A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST –eszközök ( Information Society Technology; információs társadalom technikái ) használata. Ezekre épül az új ismeretek  elsajátítása, feldolgozása, és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
  • A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

 

7.) szociális és állampolgári kompetencia terén a személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.

  • E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
  • Az állampolgári kompetencia az állampolgári tevékenységeket és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

 

8.) A kezdeményezőképesség segíti az egyént a mindennapi életben  abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

 

9.) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:

  • Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
  • A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

 

A továbbiakban a kulcskompetenciák beépülnek a nevelési programba.

 

Az iskolaotthon előnyei:

  • Ez a szervezeti forma mind oktatási, mind nevelési szempontból előnyösebb a hagyományos napközi-otthonos iskolánál, mind a tanuló, mind a család, mind a pedagógus szempontjából. Hiszen itt a gyermekek észrevétlenül szoknak bele az iskolai munkarendbe, nem terhelő számukra az egy napszakra eső két-három óra.
  • A pedagógusok sokkal jobban megismerik tanítványaikat. Sokkal szorosabbá válik a nevelő-gyermek viszony, mert nemcsak a tanítási órán, hanem a legkülönbözőbb tevékenységi formák között is velük van: a tanulás, a játék, a szabadidő eltöltése közben is. Jobban megfigyelheti, fölfedezheti adottságaikat, hajlamaikat, érdeklődési körüket és több lehetősége nyílik ezek fejlesztésére, a tanulók sokoldalú formálására.
  • A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Egyensúlyban tartja az életrend egyenletes terhelését, hiszen a szabadidő és a tanulás közel azonos időtartamú napszakonként.
  • Az iskolaotthon módot ad az óvodai és iskolai nevelés szerves összekapcsolására. Zökkenő mentesebbé teszi az átlépést az óvodából az iskolába.
  • Egy osztályt két nevelő vezet, a "nevelői páros" tanórai, valamint szabadidős "egyenlősége" elsődlegesen nevelési szempontból indokolt.
  • Az iskolaotthonban tanító pedagógus nemcsak a tanítási órákat vezeti, hanem gondoskodik a szabadidő tartalmas eltöltéséről, valamint a tanulók másnapi felkészüléséről is. A másnapi felkészülés az önálló tanulás keretében történik. Ezt mindig az a pedagógus vezeti, aki az adott tantárgyat tanítja, így a tanítási órán szerzett információk alapján tudja, hogy ki az, akinek a feladat megértése nehézséget okozott. Így lehetőség van az egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra is, valamint  a kiemelkedő tanítványoknál a tehetséggondozásra is.
  • A pedagógus segítségével sajátítják el a gyerekek a különböző tanulási technikákat (időbeosztás, feladatok sorrendje, szóbeli tanulás módszere). Iskolaotthonos osztályainkban nemcsak tanítjuk a gyerekeket, hanem megtanulnak TANULNI is. (Ennek a későbbiekben látják hasznát!).
  • A gyerekek tanszerei hét közben az iskolában maradnak - a szülők kérésére haza is lehet vinni-, de a házi feladatot nem otthon készítik el, hanem az iskolában.  Az iskolatáskát és a felszerelést csak pénteken viszik haza a tanulók, hétvégeken otthon készítik el a gyerekek a házi feladatot.
  • Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, élményeik, problémáik meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre. A reggel feszültségeinek oldására a napok kötetlen beszélgetéssel kezdődnek, mely az otthonosan kialakított tanteremben történik.
  • A pedagógusok számára fontos a családdal való  közös, harmonikus együttműködés. (Ezért még az első osztály megkezdése előtt családlátogatást végeznek, ahol információt szereznek a gyermekről és megismerkednek a családdal. Ennek nagy előnye, hogy az első napon az iskolába érkező gyermek már ismerőst lát és nem idegent, ezért könnyebben lép be a tanterembe.)
  • A diákok a tanítók vezetésével együtt étkeznek, lehetőség szerint a többi osztálytól eltérő időpontban, biztosítva ezzel a nyugodtabb, szervezettebb ebédlőhasználatot. Értelemszerűen az osztály minden tanulójának kötelezően  igényelnie kell az ebédet.
  • Az étkezések közül a tízórait és az uzsonnát nem kötelező igénybe venni.
  • Az iskolaotthon napi- illetve heti rendjének kialakításában a tantervi órák száma, s az ehhez szükséges idő kötött. A tanulási idő megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy a gyerekeknek kellő szabad és játékidő maradjon. Olyan napirendet kell kialakítani, amelyben a tevékenységi formák változása biztosítja testi és szellemi felfrissülésüket, úgy hogy ne fáradjanak ki, de adottságaikhoz, képességeikhez mérten a legjobb teljesítményt nyújtsák. A foglalkozások sorrendjét a gyermekek életkori sajátosságainak, az osztály összetételének, a gyermekek fizikai, pszichés terhelhetőségének, a tantárgyak nehézségi fokának figyelembevételével kell kialakítani.

 

Tanulmányi munka

Az önálló tanulás, a másnapi leckék elkészítése fontos feladat, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk.

 

Feladatok az önálló tanulás során:

  • A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.
  • Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.
  • Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.
  • A helyes tanulási sorrend és technika kialakítása.
  • Az önállóság fokozása, szükség esetén segítségnyújtás.
  • Időbeosztással a megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.
  • A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás – mosoly, dicséret, apró gesztus – alkalmazása, fontossága.
  • A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
  • A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyén érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
  • Az önművelődési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
  • A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
  • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
  • A nevelő ellenőrzése mellett, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

 

A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok:

  • Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.
  • Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.
  • Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.
  • Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.
  • Megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.
  • Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.
  • Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.
  • A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.
  • Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.
  • Megoldási terv készíttetése.
  • Szabályszerűségek észrevéttetése.
  • A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.
  • A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.
  • A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal való megfogalmaztatása.
  • Az egészség és a környezet egymásra hatásának észrevéttetése.
  • A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége.
  • Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.
  • Kísérletezés pl. halmazállapot változás.

 

Szabadidős foglalkozások feladatai:

  • Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regenerálódásának megteremtése, kedélyállapotának, hangulatának, kiegyensúlyozottságának biztosítása.
  • Az iskolai  nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe helyezése.
  • A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által megkívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.
  • A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklődését és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelődésre, önművelésre ösztönöz.
  • A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, kiscsoportban tevékenykedhetnek a tanulók ill. később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.
  • A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.
  • Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek – manuális, testi, szervező stb. – és a kreativitás fejlesztése.
  • A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása.
  • A tevékenységekhez szükséges körülmények – anyagok, eszközök – biztosítása, megteremtése.
  • A különféle szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú, elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.
  • Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, egyénre szóló differenciált tervezés, az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatása.

 

A kulturális foglalkozások:

  • Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátíttatása.
  • Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialakítása.
  • A szép olvasás, szép előadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezőképesség, előadói készség, a szókincs fejlesztése.
  • A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása.
  • Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal.
  • A verstanulás technikájának elsajátíttatása.
  • Néphagyományok, népszokások megismertetése.
  • Népmesék, népi gyermekjátékok eljátszása.
  • Gyermek- és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.
  • Zenehallgatás, ismerkedés zenei művekkel, zenei improvizáció, mozgás zene ritmusára.
  • A természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szép észrevéttetése, befogadása.
  • Az esztétikai érzés, ízlés fejlesztése.
  • Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megfigyeltetése, rögzíttetése.
  • Megismerkedés Cegléd nevezetességeivel, városunk megszerettetése.
  • Beszélgetés hazánk történelméről, tájairól, embereiről.
  • Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés.
  • Műsorok betanítása, előadása.
  • Vers- és mesemondó, egyéb szellemi vetélkedők rendezése.
  • Ismeretterjesztő, szépirodalmi művek, gyermekenciklopédiák részleteinek olvasása.
  • Irodalmi művek feldolgozása.
  • Más népek irodalmi és művészeti alkotásainak ismertetése, bemutatása.
  • Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival.
  • Események, saját élményanyag megfogalmaztatása, ismertetése.
  • A takarékosság, energiatakarékosság szükségességének beláttatása, lehetőség szerinti alkalmazása.
  • Az egyéni és csoportos gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • Színház és mozi látogatás
  • Kiállítások megtekintése
  • Gyermekkönyvtár látogatása
  • Keresztény világnézeti nevelés: a gyerekekben a vallásos világnézet kialakítása; a református ünnepek és szokások megismertetése; élő kapcsolattartás az egyházzal és a gyülekezetekkel, Biblia olvasó emberek nevelése, templomaink látogatása.

 

Munkafoglalkozások (kézműves):

  • A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.
  • A kedvtelésből végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.
  • A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.
  • Az esztétikai érzékenység, ízlés, vizuális kommunikáció fejlesztése.
  • Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak.
  • Alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások alkalmazása.
  • Élmények kép megfogalmazása.
  • A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása.
  • Sík- és térbábok készítése.
  • Tárgy- és emberábrázolás gyurma, sógyurma, agyag.
  • Természetes anyagokból – levél, termés, kavics, bogyók, magvak, stb. – képek, kompozíciók készítése.
  • Különleges kézműves technikák megismerése, alkalmazása.
  • Sokszorosító technikák (levél-, burgonya- és radírnyomat) alkalmazása.
  • Játékkészítés különböző anyagokból. ( "semmiből-valami")
  • A tevékenységekhez szükséges eszköz- és szerszámhasználat elsajátíttatása.
  • Elemi munkaszokások (helyes testtartás, takarékosság, gondosság, balesetvédelem) elsajátíttatása.
  • Képző- és iparművészeti alkotások ill. reprodukciók megismerése.
  • A játszó- és tanulótér, a csoportterem rendezése, gondozása, díszítése.

 

Játékfoglalkozások:

  • Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése.
  • A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése.
  • Az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok, az önfegyelem fejlesztése, közösségi szokások kialakítása.
  • Az értelmi erők fejlődésének biztosítása.
  • A játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása.
  • Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erősítése.
  • Játékélményekkel a többi tevékenység vonzóvá tétele.
  • A gyermek számára a játékban a szabadság, önállóság élményének biztosítása.
  • A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása révén önismeretre, az önbizalom megerősítésére nevelés.
  • Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása.
  • A közös játék örömének észrevéttetése.
  • Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása.
  • Futó- és fogójáték tanítása, játszása.
  • Ismerkedés különböző játékszerekkel, alkalmazásuk.
  • Megfigyelő és fejtörő játékok.
  • Logikai és társasjátékok játszása.
  • Egyéni és csoportos építőjátékok.
  • Mozgás-improvizációk zenére, közös mozgás, tánc.
  • Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők.
  • Különböző népek játékainak megismertetése, játszása.
  • A játszótér helyes használata (iskolai és városi szinten is) BALESETVÉDELEM
  • Minden nap szükség van mozgásra és játékra.

 

Séta, kirándulás:

  • Helyes viselkedési, magatartási formák kialakítása, megtartása.
  • Helyes utcai viselkedés.
  • Közlekedési szabályok betartása.
  • Tájékozódás az iskola környékén /nevezetességek, parkok, játszóterek megtekintése/ fontos a látottak megbeszélése.
  • A séták alapanyag gyűjtésre is felhasználhatók.
  • Törekedjünk a gyerekekkel környezetünk szebbé, kultúráltabbá tételére.
  • Kirándulásokkal (pl. Gerje-part) megalapozzuk a természetjárást.

 

Nevelési beszélgetések:

  • Az érdeklődéssel kísért kultúrált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése.
  • Az együtt érző, támogató pozitív tanár-diák kapcsolat megteremtése.
  • Önálló véleményalkotásra, a gátlások feloldására, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.
  • Másokon való segítés, együttérzés, támogatás képességének kifejlesztése.
  • Konfliktuskezelésre, a mások iránti pozitív attitűdök kialakítására (mások teljesítményének elismerésére, dicséretére, eltérő karakterű emberek tolerálására) nevelés.
  • A másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására nevelés, a kritikai érzék fejlesztése.
  • Az önszabályozás, az etikus viselkedés képességének kifejlesztése, a helytelen viselkedés következményeinek vállalására nevelés.
  • Az iskolai élet sikereinek és kudarcainak észrevéttetése, a gyermeki közvélemény formálása.
  • A kiosztott ill. önként vállalt szerepek (tisztségviselők, felelősök) pontos elvégzésére, a hibák és erények észrevéttetésére, a társak elképzeléseinek figyelembevételére nevelés.
  • A tanulók bevonásával napközis programok megtervezése, szervezésének elősegítése.
  • A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkeltése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása.
  • Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek elsajátíttatása, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • A helyes táplálkozási szokások kialakítása, az egészséges fejlődéshez szükséges élelmiszerek megismertetése.
  • Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása.
  • Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.
  • A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, udvariassági szabályok alkalmazása.
  • Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, egyéni álláspont megvédése.
  • Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
  • Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása.
  • Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.
  • A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, alapvető ismeretek elsajátíttatása.
  • Az emberek jó és rossz tulajdonságainak felismertetése, társismereti játékok.
  • A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésén keresztüli számbavétele, helyes önértékelés kialakításának segítése, önismereti játékok.
  • Alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselkedési kultúra kialakítása.
  • Szituációs játékokban a kommunikációs képesség fejlesztése.
  • A közös emberi értékek megismertetése, ezek tiszteletére nevelés.
  • Életjátékok.
  • Megfelelő életritmus, célirányos, arányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amelyben biztosított a gyermeki szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenés és rendszeres mozgási lehetőség.

 

Iskolán kívüli foglalkozások, programok:

  • Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.
  • A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.
  • A természetben a kultúrált viselkedési formák kialakítása.
  • A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorlatok.
  • Cegléd nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése.
  • A környezetben lezajló változások megfigyeltetése.
  • Kiállítások, tárlatok megtekintése.
  • Könyvtár- és múzeumlátogatás.
  • Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.
  • Kirándulások. Térképvázlat készítése a kiránduláshoz, turistatérkép, iránytű, menetrend használatának elsajátíttatása.
  • Alapvető történelmi, biológiai, földrajzi ismeretek elmélyítése.
  • Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.
  • A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelemi szemlélet és gyakorlat kialakítása.
  • Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.
  • A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihentetése, mozgásszükségletük részbeni kielégítése, személyiségük kiegyensúlyozottságának biztosítása.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

  • Az iskolaotthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb közösségben, a családban. A közösségé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása.
  • Pozitív gyermek-nevelő kapcsolat
  • Csoportos, kiscsoportos beszélgetések
  • Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése.
  • A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek (az év ünnepeire – karácsony, farsang, anyák napja stb.- készülődés, név- és születésnapok megünneplése.)
  • Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.
  • Közös feladatok kis- és nagy csoportos végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
  • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.
  • Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
  • A társadalmi együttélés alapvető szabályinak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása.
  • A kölcsönös segítségnyújtás és szeretet pozitív eredményeinek bemutatása, élethelyzetekben való alkalmazása.
  • A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
  • Az áldozatvállalás jelentésének, értelmének tudatosítása.
  • A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.
  • Problémaszituációk, konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása.
  • A családi munkamegosztás szerepének tudatosítása, vonzó családmodellek bemutatása.
  • Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
  • A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.

 

Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és hatásuk megismerése, a peremhelyzetekben levő tanulók körülményeinek megfigyelése.

  • A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakítása.
  • A kollektivitás, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
  • A problémás társak értékeinek elismertetése.
  • A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.
  • A kiscsoportok személyiségformáló hatásának (barátságosság, önzetlenség, áldozatkészség, lelkiismeretesség) hasznosítása, együttműködésük szervezése, továbbfejlesztése.
  • A nemek közötti különbség észrevéttetése, tisztelete, egyenrangúságának elfogadtatása.
  • Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése.
  • Kezdeményezőkészségre, önállóságra buzdítás.

 

Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése.

  • A csoport megfelelő szokásrendjének kialakítása.
  • A tanulók önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.
  • Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása.
  • Önszabályozó-képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
  • Önirányító- és önkormányzó-képességük kialakítása, tapasztalatszerzés az alá- fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában.
  • A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája.
  • A szociálisan hátrányos tanulókkal való differenciált foglalkozás.

 

A közösség életét meghatározó szabályok, házirend: azokhoz igazodás.

  • A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése.
  • A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala.
  • A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak (fegyelem, rend, megfelelő szervezettség) gyakorlása.
  • A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei.

 

A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

  • A tanító értékelése a tanév során szóban rendszeresen, naponta történik.
  • Szöveges értékelés: a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése; a gyermekek név szerinti kiemelése, dicsérete a faliújságon.
  • A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

 

2.9. A fejlesztő osztály

Az óvoda és az iskola átmenet megkönnyítésére előkészítő osztályt szervezünk.

-          A gyermekek fejlődési sajátosságainak alapos megismerése

-          A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása

-          A pszichikus funkciók egyensúlyának megteremtése.

-          A gyermekek iskolaérettségének biztosítása.

-          Az iskolai eredményes, örömteli tanuláshoz szükséges készségek kialakítása.

-          Jó vizuális memória, szem-kéz koordináció, biztos téri tájékozódás, megfelelő szintű megfigyelő és verbális reprodukáló készség kifejlesztése.

-          Mennyiségi fogalmak fejlesztése

 

Matematikai képességek fejlesztése

 

Kötelező óraszám heti: 3 óra             éves: 111 óra

Tananyag

 

Fő témakörök                         Altémák

 

Felmérések

mennyiség, tér és

formaismeret.                         Az "ugyanolyan", "egyforma", "ugyanannyi" fogalma. A több kevesebb megkülönböztetése. Formák: háromszög, négyszög, négyzet, téglalap, kör megismerése, árnykép felismerése. 0-tól 10-ig a számok számosságának kialakítása. 0-10 elemű halmaz kiválasztása. Ismert formák térben való elhelyezése (házikó építése). Irányok megismerése.

Tulajdonságok

megfigyelése                        -    Tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelése. Halmazok összehasonlítása kiemelt, megnevezett tulajdonság szerint. Szétválogatás, csoportosítás, sorbarendezés, összehasonlítás, viszonyfogalmak megismerése. A "pár" fogalmának bevezetése. Tárgyak, személyek sorba rendezése, sorozatok készítése.

 

Relációk bevezetése               A "több", "kevesebb", "ugyanannyi" fogalmának fejlesztése. Relációk használata. Reláció igazzá tétele. A relációs jelek megismerése.

 

Számjegyek írása                    Vonalvezetési gyakorlatok. Számok vázolása. Vonalközbe való behelyezés. A számjegy formájának elemekre bontása, az elemek tudatosítása játékos feladatokon keresztül. A számjegy írásának gyakorlása.

 

Minimumkövetelmény

 

Ismerjék fel a különböző formákat. Válasszák ki a nem ugyanolyant, a hasonlót. Legyenek képesek a tanult számosság alapján kiválasztani az ugyanannyi elemű halmazt. Legyenek képesek maguk is megadott számosságú halmazt alkotni. Ismerjék fel a formákat a mindennapi életben. Legyenek képesek megadott tulajdonságok szerint szétválogatni tárgyakat. Ismerjék a "pár" fogalmát. Tudatosuljon bennük a "több", "kevesebb", "ugyanannyi" fogalma. Ismerjék fel, ha elvesszük, csökkentünk vagy ha növelünk, hozzáadunk.

 

Optimum

 

Tudjanak becslés majd összehasonlítás után matematikai viszonyfogalmakat használni (hosszúság, szélesség, magasság, vastagság). Tudják használni a matematikai jeleket. Tudja vonalközben (térben) elhelyezni a számok elemeit, majd magukat a számokat is.

 

 

 

Környezetismeret

 

Kötelező óraszám heti: 2 óra, éves: 74 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Az iskola és környéke            Ismerkedés iskolánk környékével, dolgozóival. Séta után iskolánk elhelyezkedése a városban. Az iskolában dolgozók munkájának megismerése.

 

A család                                 Személyi adatok megismerése (név, lakcím, születési dátum). Otthoni munkamegosztás, közös teendők. Háztartás. Eszközök használata az otthoni munkában. Szülők foglalkozása, munkahelye.

 

Testrészek                          -       Önmegfigyelési gyakorlatok tükör előtt. Fénykép, tükör, saját rajz alapján a testrészek megfigyelése, majd rajzolása. Elölnézet-hátulnézet. Árnykép, tükörkép felismerése. Testrajz készítése, festése.

 

Testrészek, érzékszervek,

mimika                                    Érzékszervek vizsgálata, felsorolása. Látás kizárásával érintés után meghatározni testrészeket, tárgyakat. Mimikával a tanító által közölt hangulat kifejezése. Arcjáték útján hangulatok kimutatása.

 

Bal-jobb, testi arányok           A bal és a jobb megkülönböztetése. Kéz, láb körberajzolásával lenyomat készítése. Térben való elhelyezkedés megnevezése. Táblára írt sor balról jobbra való követése szemmozgatással – képolvasás.

 

Analízis- - szintézis                    Hiányzó testrészek pótlása rajzon. Képösszerakás. Tükörkép megismerése tükör használatával.

 

Évszakok, hónapok,

Ünnepek                             -      Az évszakok felsorolása. Tulajdonságaik, különbözőségeik ismerete. Képek alapján az évszakok felismerése, színeinek megismerése után kép színezése. Mesék, versek megtanulása a témával kapcsolatban. Az öltözködés. A hónapok neveinek megismerése. Napok, napszakok. Az óra ismerete. Nagyobb ünnepek ismerete (egyházi, állami)

 

Állatok                             -        Állatok felismerése, csoportosítása külső jegyeik, táplálkozásuk, élőhelyük, mozgásuk alapján. Árnyképek alapján állatok beazonosítása. Háziállatok – vadállatok.

 

Közlekedés                          -     A falu és a város közti különbség. Közlekedési eszközök csoportosítása. Kirándulás Budapestre. A városi közlekedés megfigyelése, gyakorlása.

 

Élő- élettelen                          Élőlények csoportosítása (növény, állat, ember)

 

Tanulmányi kirándulás           Állatkerti séta

 

 

Minimumkövetelmény

 

Tudják, hogy hová járnak iskolába, hol helyezkedik el az iskola épülete. Milyen munkát végeznek azok, akik a közvetlen környezetükben vannak. Ismerjék saját családjuk tagjait, barátaikat, szomszédaikat. Tudják saját személyi adataikat. Tudjanak mesélni a családtagok tevékenységéről, munkájáról.

Ismerjék és tudják felsorolni saját testrészeiket, legyenek tisztában az "elöl", hátul", "fent-lent" fogalmával. Tudják biztosan melyik a bal, melyik a jobb kezük. Ismerjék fel a rész-egész viszonyát. Tudják felsorolni a hónapokat, a hét napjait, a napszakokat. Ismerjék fel a legismertebb állatokat, nevezzék meg a háziállatokat. Ismerjék fel a közlekedési eszközöket. Ismerjék az alapvető különbségeket élő és élettelen között. Ismerjék a nagyobb ünnepeket.

 

Optimum

 

Legyen fogalmuk néhány alapvető foglalkozási ágról. Ismerjék érzékszerveiket, alapvető használatukat. Tudják felsorolni az évszakokat, néhány mondattal elmondani jellemzőiket.

 

 

Irodalom-beszéd-vizuomotoros készségfejlesztés

 

Kötelező óraszám heti: 7 óra, éves 259 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                         Altémák

 

Beszédfejlesztés                    -   Szerepjátékok játszása, mesék, versek, mondókák tanulása. A szerepekhez szükséges mondatok, kifejezések gyakorlása. Az esemény verbalizálása.

 

Testséma fejlesztés                 Téri helyzetek érzékeltetése, jobb-bal differenciálása.

 

Író, rajzoló mozgás

előkészítése                        -      Érzékelési és vizuális gyakorlatok. Szemmozgás gyakorlatok balról jobbra. Ritmikus soralkotások. Sorváltás: felső, alsó sor fogalma. Párok alkotása kicsi, nagy tárgyakkal. Álló egyenes vázolása. A fönt, lent tudatosítása. Fogalmak használata beszéd közben. Képpótlás álló egyenes vázolásával. Fekvő és ferde egyenesek vázolása. Mondatalkotás kiegészítendő képekről. Írásmódok verbalizálása. Téri tájékozódás fejlesztése. Körforma vázolása. Formák kivágása, megismerése. Felső ívelés, alsó ívelés, C vonal, hullámvonal, hurokvonal vázolása.

 

Bábjátékok                          -     Dramatizálás, mesehallgatás Ritmusérzékfejlesztés, hallásfejlesztés. Mondókák ritmizálása hangerőváltással. Zörejek, hangok felismerése. Szókincsbővítő gyakorlatok. Tulajdonságok szinonímáinak megnevezése játékos formában. Egyéni mondatalkotás gyakorlása képről.

 

Ábrázolás (integráltan

jelenik meg)                            Testtartás, írószertartás, papírtartás, nyomaték, kezesség megfigyelése. Gyurmázás a finommotorika fejlesztéséhez. Rajzolás. Zsírkréta, festék használata. Törekvés a térkitöltésre. Tépés, hajtogatás, nyírás.

 

Tanulmányi kirándulás           Bábelőadás megtekintése

 

Minimumkövetelmény

 

Ismerjenek több mesét és játékot. Ismerjék az alsó, felső, bal, jobb, pár szavak jelentését. Nevezzenek meg színeket, méreteket. Legyen teljes a relációra vonatkozó szókincsük. Ismerjék az alapformákat, nevezzék meg azokat. Tudjanak elmondani 2-3 versszakos verseket memoriterként. Ismerjenek néhány egyházi verset, éneket. Tudjanak röviden mesét felidézni bábok vagy képek segítségével. Tudjanak feltenni kérdést adott témáról, kérdésre mondattal válaszoljanak. Tudjanak képeken egyszerű összefüggéseket felismerni. Értsék az utasításokat.

 

Optimum

 

Tudjanak vonalközbe elhelyezni álló, ferde, fekvő egyenest, kört. Rajzoláskor tudják kitölteni a rajzlapot, használjanak megfelelő színeket, eszközöket.

 

 

Ének-zene

 

Kötelező óraszám heti: 1 óra, éves 37 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Hallásfejlesztés                    -     Halk, hangos, magas, mély, lassú, gyors hangzású hangok megkülönböztetése. Dalok felismerése. Egymás hangjának felismerése. Hangszerek hangjának felismerése.

 

Ritmusérzék fejlesztése          Egyenletes lüktetés fejlesztése, érzékeltetése tapssal, kopogással, járással, mozdulatokkal, ütőhangszerekkel. Ritmus-visszhang gyakorlása.

 

 

 

Mozgás fejlesztése dalos

játékok útján                           Dalokhoz, mondókákhoz utánzó mozgások végzése. Járás csigavonalban, körbe, kígyózva, kapu alatt.

 

Dalok, mondókák tanulása     Bemutatás, hallás után dalok megtanulása.

 

 

Minimumkövetelmény

 

 

Tudjon megkülönböztetni alapvetően eltérő hangokat. Legyen képes egyenletes ritmusban mozogni dalokra. Ismerjen kb. 20 dalt. Tudjon énekelni aktuális ünnepekhez kapcsolódó dalokat.

 

 

Testnevelés-mozgásfejlesztés

 

Kötelező óraszám heti: 2 óra, éves: 74 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Mozgásutánzás-

egyensúlyérzék fejlesztés       Kúszás, mászás, gurulás, ugrás, futás, járás. Természetes mozgások kialakítása által a kreatív mozgások kialakítása.

Rendgyakorlatok                    Alapvető szervezési feladatokhoz szükséges vezényszavak ismerete. A vezényszavaknak megfelelő gyakorlatok alkalmazása.

 

Gimnasztika                         -    2-4 ütemű gyakorlatok végzése vezényszóra. A gyakorlatok reprodukálásának képessége.

 

Járás-futás-ugrás

gyakorlatok                         -     Járás, futás, ugrás gyakorlása különböző alakzatokban. Adott jelre megállás. Ugrás: le, fel, át, rá.

 

Dobás                               -        Kétkezes alsó, felső dobások gyakorlása. Különböző nagyságú labdákkal a dobásmódok gyakoroltatása.

 

Testséma fejlesztés                 Bal-jobb téri irányok kialakítása, fejlesztése.

 

 

Minimumkövetelmény

 

Legyen képes tevékenységet végrehajtani a tanuló játékos formában. Végezze a gyakorlatokat utasításnak megfelelően. Tudja járását szabályozni. Használja tudatosan a bal-jobb kifejezéseket. Tudja a labdát különböző irányokból és távolságokból elkapni és gurítani.

 

 

Optimum

 

Tudjon alakzatokat felvenni. Tudjon irányváltoztatással helyből és nekifutásból elugrani.

 

 

Hittan

 

Heti 1 óra foglalkozás a Magyar Református Egyház Zsinatának hivatalos óvodai tanmenetének tematikája és módszertana szerint (óvoda nagycsoport).

 

 

Játék – Személyiség és képességfejlesztő foglalkozások

 

Kötelező óraszám heti: 4 óra, éves: 148 óra

 

A játék olyan tevékenység, amely mindig jelen van a gyermekek életében. Lényege az aktivitás és a kreativitás. Nagy szerepe van az alkotásban, élmények, események feldolgozásában, a tanulásban. A játék a napi tevékenységbe úgy van beiktatva, hogy az minden esetben a feszültség levezetését, a feloldást, a pihenést szolgálja. Pótolja a tanítási órák közötti szüneteket. Ezek a 10-15 perces időtartamok szabadon választott játékkal tölthetők el.

Ismert a személyiség- és képességfejlesztő játékok jelentőségének hatása. A játékon keresztül a gyermek feloldódik, közlékennyé és közvetlenebbé válik. Igazán önmagát tudja adni, lehetőség van a társas kapcsolatok alakítására is. Célunk, hogy a gyermek élezze fejlődése folyamán a játék örömökben gazdag hatásait. Ezekhez olyan fejlesztő játékokat használunk, amelyek célirányosan fejlesztik egy-egy tanuló azon képességeit, ahol elmaradás tapasztalható.

 

 

Formakirakók, formadominók

 

 

Beszédfejlesztést, szókincsbővítést végezhetünk vele. Fejlesztik a formaészlelést, rögzítik a színismeretet. Végezhetnek vele soralkotási gyakorlatokat, amely fejleszti a szerialitást, elősegíti az olvasás-írás tanulásánál a hangok egymás után való felfogását, szavakká alakulását. Megtanulja vele a balról jobbra való haladási irányt, a fentről lefelé való követést.

 

Puzzle

 

Nagyon jól felhasználható analízis-szintézis fejlesztésére. Beszédfejlesztési, mondatalkotási gyakorlatokat végezhetünk vele.

 

Társasjátékok

 

Minden gyermek életében fontos feladat a szabályokhoz való alkalmazkodás megtanulása. Fontos rendelkeznie a szabályértés, szabálytudat és szabály megértés képességével. Matematikai képességeket is fejleszthetünk a dobókocka használata közben. A számfogalom kialakulása után a gyakorlatban is alkalmazhatja ismereteit. Információt kaphatunk a globális mennyiségfelmérés megértéséről.

 

Memóriajáték

 

Nagyon fontos fejlesztő játék, az emlékezet fejlesztésében kap nagyon nagy szerepet. A rövid- és a hosszú távú emlékezet megfigyelésére is felhasználható. A gondolkodás fejlesztésében is nagy szerepe van.

 

Ügyességi játékok

 

Használatukkal nagymértékben fejlődik a gyermek finommotorikus és manipulációs képessége. A grafomotoros képességfejlesztés minden foglalkozáson feladat. Az írásmozgás előkészítésére is jól használhatók ezek a játékok. Fejlesztik még az egyensúlyérzéket, színismeretet, szabálytudatot. Jól felhasználhatók a testnevelés foglalkozásokon is.

 

Matematikai képességeket fejlesztő társasjátékok

 

Fejlesztik a szerialitást, soralkotást, számlálást, matematikai szabályok felismerését, számemlékezetet. Fontos a mennyiség-állandóság érzékeltetése, a globális darabszám felismerése. Be lehet építeni a kisebb-nagyobb, több-kevesebb-ugyanannyi fogalmának használatát.

 

Szerepjátékok

 

Játszása közben jól fejleszthető a relációszókincs helyes használata.

 

Szinezőlapok, összekötősdi

 

A fejletlen finommotorikát, kézügyességet fejleszthetjük színezéssel, egyenletes vonalvezetés megtanításával. Színezésnél fontos a térkitöltés és a vonalon belül maradás. Ha ebben ügyes, akkor később a vonalrendszerben pontosabb lesz a ceruzavezetése. A színek használatával fejlődik érzelemviláguk is. Sok kisgyermeket meg kell tanítani színezni, élvezni ennek örömét.

 

 

 

Mi a különbség? című játékok

 

Fejleszti az emlékezetet, megfigyelést, szín- és formaismeretet, türelmet, kitartást, ami mind fontos személyiségfejlesztő tényező.

 

Bábok

 

Könnyen oldják a gátlást, bezárkózottságot, félelmet. Hamarabb megnyílnak, ha a "báb mögé" bújhatnak. A báb hangján megszólalva el merik mondani gondolataikat, ki tudják fejezni érzelmeiket. Fejlesztik a szókincset, beleélőképességet, érzelmet. A játékokat a gyermekek ismeretében differenciáltan lehet használni. A foglalkozásokat mindig nevelői irányítással kell szervezni. Először a tanító is bekapcsolódik, később csak irányít és megfigyel. A nehézségi fokokat egy bizonyos szint után lehet csak emelni.

 

 

 

Heti elrendezésben

 

Minden nap mindenféle fejlesztő játékot használnak a gyerekek kiscsoportban. A játékok használatának ideje rugalmas, alkalmazkodik a gyermekek igényeihez.

 

 

Egyéni fejlesztés

 

Időtartama: 2 óra/fejlesztési terület/hét. A magatartási és tanulási zavarokkal küszködő gyermekek a kötelező foglalkozásokon kívül egyéni fejlesztésben is részesülnek. A fejlesztések az alábbi program szerint folynak:

 

Beszédjavítás

A hangok korrekciója, a fonémák differenciálása a pöszeség és az orrhangzós beszéd terápiás eljárásai alapján. A ritmikai programba beépíthető a Kodály-módszer, a mozgásos-zenei-esztétikai nevelés módszere, dadogók terápiája, az óvodai zenei nevelés programja.

 

Dislexia prevenció

 

Fejleszti azokat a készségeket, amelyek a későbbiek során az olvasás-írás tanulásához nélkülözhetetlenek. Felhasználható Meixner Ildikó prevenciós módszere, Csabai Katalin készségfejlesztő feladatlapjai.

 

Grafomotoros készségfejlesztés

 

A vizuomotoros koordináció és a manipulációs készségfejlesztésen át az írásmozgások begyakorlása, mind az íráskészség fejlesztése történik a biztonságos, motivált iskolai írástanulás érdekében. Felhasználhatók az íráskészséget fejlesztő feladatlapok, M.Frostig munkafüzetek, az Ábrázolás és kézimunka című füzet az előkészítő osztályok számára.

 

A diszkalkulia prevenciója

 

Fejleszti a mennyiségi fogalmakat, megismerteti a számlálást, a számjegyeket. Felhasználható irodalom: Mennyiség-, tér- és formaismeret; Kép és szöveggyűjtemény számolni tanuló gyermekek részére; Óvodai matematikai program.

 

 

 

Taneszközök

 

  1. osztályos vonalazású tábla, mágneses tábla, Mini-matt készlet, korongok, pálcikák, logikai készlet, szöges tábla, színes rudak, triangulum, dob, cintányér, Bady-roll készlet, labdák, tornaszőnyeg, egyensúlydeszka, mesekönyvek, diafilmek, hanglemezek, kazetták, fejlesztő játékok, karton, ragasztó, olló, filc, bábok, szivacs, fénymásolt feladatlapok, érzékelő játékok.

 

Hetes óraterv

37 hétre

 

A fejlesztés területei                         heti óraszám                          éves óraszám

 

Matematikai képességek fejlesztése              3                                   -            111

környezetismeret                                     -        2                                   -            74

Irodalom-beszéd-vizuomotoros

készségfejlesztés                   -                           7                                   -            259

Ének zene                                     -                   1                                   -            37

Testnevelés, mozgásfejlesztés                    -     2                                             74

Játék                               -                                 4                                   -            148

Hittan                              -                                     -                                     -         37

 

Kötelező óraszám összesen:                          20                                  -           740

 

Egyéni fejlesztés: -                                     -         12                                  -           444

 

Összes óraszám:                                   -          32                                  -           1184

 

 

 

 

 

 

 

Tankönyvek

 

 

 

1.Dr. Janza Károlyné: Mennyiség, tér- és formaismeret. (az ált.isk. előkészítő osztálya számára)

  1. Ugróiskola I.-II. (Feladatlap a Képességorientált, hatékonyságnövelő olvasás-írástanítás programhoz.
  2. Színezd ki    és számolj Te is (számoláskészséget fejlesztő feladatgyűjtemény 4-7 éves gyermekeknek)
  3. Színezd és rajzolj Te is (íráskészséget fejlesztő feladatgyűjtemény 4-7 éves gyermekeknek.
  4. Dr. Csabai Katalin: Lexi iskolás lesz

 

 

 

3. Művészeti jellegű képzés iskolánkban

3.1 Művészeti jellegű képzés az 1-4 évfolyamon

 

A művészeti osztály beindításával a gyerekek érdeklődési körét szeretnénk kiszélesíteni. Ezt a képzésformát 1-2. osztályban iskolaotthonos kereteken belül valósítjuk meg. A gyerekek reggel 8 órától délután 4 óráig az iskolában vannak, így lehetőség nyílik arra, hogy a tanítási órák mellett művészeti területekkel is megismerkedjenek a tanulók. A két év alatt a gyermekek "belekóstolhatnak" az egyes területek világába, ismereteket szereznek, és ez idő alatt kiderül, kinek, melyik terület tetszik, mihez van tehetsége. 3. osztálytól a tanulók szakosodnak, már csak azokat a területeket művelik, amihez kedvük és tehetségük van. 3. évfolyamtól a dráma, és a tánc kötelező foglalkozásként megmarad. A dráma délutáni szakkörként, a tánc egy testnevelés óra keretében. Zene területén a szolfézs és az énekkar.(Aki eddig énekkaros volt, az az is marad.) Délutáni foglalkozás keretében választható még a rajz és a kézműves szakkor.

Negyedik évfolyam végére elvárható eredmény a szülők számára bemutatott előadás és képzőművészeti kiállítás.

A művészeti osztályban tanulóknak sokoldalú képzést nyújtunk. A gyermekeket egyéni képességeik figyelembevételével örömet, felüdülést, több oldalú önkifejtést jelentő foglalkozásokkal fejlesztjük.

 

Cél:

  • a tanórák nevelő –képző - oktató hatásának továbbfejlesztése
  • sokirányú önművelés elérése
  • a rászoruló tanulók felzárkóztatása
  • lehetőséget teremteni a gyermekek sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez
  • a képzésnek értékközvetítő és értékőrző mivolta legyen
  • az érintetteket aktív befogadásra, sőt alkotásra késztetni
  • a tanulók élményszerűen tapasztalják meg, éljék át, értsék meg az emberi kommunikáció azon sajátos formáit, melyek a művészetekben, a tárgy- és környezetkultúrában őrződnek meg és teremtődnek újjá
  • tartsuk értéknek az ember iránti kíváncsiságból fakadó bátor, találékony gondolkodást, új kérdések, értelmezések megfogalmazását, a kultúra iránti nyitott magatartást, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülését.

 

A következő műveltségi területekkel ismerkednek meg a tanulók:

    1. zeneművészet
    2. tánc és dráma
    3. képzőművészet

 

3.1.1. Zeneművészet

A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme.

Cél:

A legfontosabb a zene megszerettetése, az élményekből fakadó aktív éneklési kedv felkeltése, az éneklési kultúra kialakítása, továbbfejlesztése. Lényeges, hogy a gyermek- és játékdalokat, népszokásdalokat, táncos dallamokat zeneileg hibátlan előadással, helyes légzéssel, értelmes szövegkezeléssel, helyes artikulációval, tiszta éneklésre való törekvéssel énekeljük. Ismertessük meg a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőit, a furulyázás alapjait. Alakítsuk ki az egységes, szép, közös csoporténeklést. Próbálkozzunk a kánonénekléssel is. Alapozzuk meg a többszólamúság készségét. A zenehallgatás során célunk a zenemű érzelmi hatásai által a személyiségfejlesztése.

Az egész folyamatot áthatja az Euritmia-módszereinek megismerése és a Dr. Kovács Géza és Négyesiné Dr. Pásztor Zsuzsanna zenei munkaképesség-gondozás tréningjének alkalmazása.

 

Fejlesztési követelmények:

  • Az öröm, a siker, a felfedezés, az újraalkotás, a kollektivitás és önkifejezés élményének nyújtása.
  • A tanulókat tegye fogékonnyá a fejlettségi szintjüknek megfelelő vokális és hangszeres zene befogadására.
  • Zenei érzékelés, észlelés, emlékezet, fantázia és gondolkodás fejlesztése.
  • A tanulók zenei képzeletének, felfedező és alkotó kedvének kibontakoztatása.
  • Tanulók tájékoztatása az egyes zenetörténeti korok fő jellegzetességeiről.
  • Értékes zene befogadására, aktív művelésre nevelés (kóruséneklés, társas zenélés, hangverseny-, operalátogatás).
  • Hangszerek hangjainak felismerése, hangszíneik egymástól megkülönböztetése.
  • A furulya megismerése, a furulyázás alapjainak elsajátítása.

3.1.2. Tánc és dráma

A kettő kreatív folyamata az együttes élmény révén segíti elő az ember aktivitásának serkentését, ön- és emberismeretének gazdagodását, alkotó- és kapcsolatteremtő képességének kibontakozását, összpontosított, megtervezett munkára szoktatását testi, térbeli biztonságának javulását, idő- és ritmusérzékének fejlődését, mozgásának harmóniáját, beszédének tisztaságát.

Cél:

Diákjainkkal felfedeztetjük és megismertetjük a magyar népi játékok gazdag és változatos világát, s néptáncaink gyermekek lábára igazított egyszerű típusait. Az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat játékos gyakorlatok során sajátítják el a tanulók. Fontos, hogy kialakuljon bennük a játékbátorság. Hozzá kell szokniuk a csoporton belüli szerepléshez. Őrizzék meg a kezdő évek játékainak természetes rögtönző technikáját néma- és szöveges játékokban. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni.

Tanuljanak meg népi mondókákat, gyermekjátékokat, népszokásokat, táncokat. A tanulók öntevékenységének, együttműködési szándékuk, közeli és távolabbi környezettel való kapcsolatteremtésének fejlesztése. A tapasztalatszerzésre teremtsünk alkalmakat.

 

Fejlesztési követelmények:

  • Legalább 10 játék ismerete dallal, mondókával (népi gyermekjáték, kiolvasó mondókák, altatók, simogatók, nyelvtörők, csúfolók, állatutánzók).
  • Egyszerű kar- és lábmozgások- koordinációs készségfejlesztés, helyes testtartás (lépés, dobbantás, taps, majd ezek összekapcsolása).
  • Mondókák ritmizálása egyenletes járás mellett, tapsolással vagy egyéb módon.
  • Improvizáció tárgyakkal.
  • Sík-, bot- és gyűszűbábok, egyszerű maszkok készítése és használata, mozgatása.
  • Rövid mesék közös dramatizálása.
  • Alapszintű elemző beszélgetésekben való részvétel.
  • Rövid mesék, versek önálló elmondása, társak meghallgatása.
  • Az évszakok ünnepköreinek játéka, egy-két köszöntőszöveg ismerete.
  • A magyar páros tánc fogásmódjainak egyszerű formái.
  • Részvétel a népszokásokat megismertető játékokban.
  • Legyenek fogékonyak a problémák iránt.
  • Képes legyen a gyermek közösen és egyénileg a tanulságok elemzésére és a tapasztalatokat értékesíteni.
  • A foglalkozások nyújtsanak lehetőséget a megismert és elfogadott erkölcsi normák érvényesítésére, gyakorlására, ennek során az erkölcsi érzelmek fejlődésére.
  • Irodalmi-művészeti élményekben való részesedés igényének fejlesztése.

 

3.1.3. Képzőművészet

A teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág ( a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása.

Alapvető feladat a kézügyesség kiművelése./ Ezáltal fejlődik a finommotorikai képességük, írásképességük is, sőt a kezdeti szakaszban a gyermekeknek könnyebbé válik az írástanulás./ A tevékenység jellegéből eredően a tanítás folyamatában lehetőség nyílik az érzékszervek célirányos fejlesztésére, a munkamozdulatok pontosságának, gyorsaságának és összerendezettségének fokozására. Az elkészített munkadarabokkal az ízlésviláguk, esztétikai képességük fejlődik, színesebbé válik.

Cél:

Azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismeretek átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Fontos, hogy nevelje a gyermekeket a természetben és a társadalomban fellelhető esztétikum iránti fogékonyságra. A tanuló gondolatait, érzelmeit képes legyen vizuálisan is kifejezni. A technika a megvalósításra, működésre koncentráljon, elsősorban a tevékenységre építsen. Az alkotásra, az önálló problémamegoldásra készítsen fel. A tanulók ismerkedjenek meg különböző kézműves technikákkal, szeressék meg azokat, és célszerűen használják. A megismert eljárásokat a mindennapi életben hasznosítsák. Ébresszük fel az igényességét! A hazai, az európai és az Európán kívüli tárgykultúra példáinak megismerésén keresztül mérlegelő és környezettudatos magatartás kialakítása.

 

Fejlesztési követelmények:

  • Nyújtson olyan széles körű ismereteket, amelyek általánosan használhatók, kellő alapot adnak a tanulók további tanulmányaikhoz és önképzésükhöz.
  • Fejlessze a mindennapi életben szükséges technikai ismereteket, jártasságokat, valamint készségeket.
  • Esztétikus képi kifejezésének képessége és a kompozíciós készség fejlesztése.
  • Különböző színek, formák, elrendezési módok megkülönböztetése, megnevezése.
  • Az alkotó munka sikerének és örömének biztosításával nevelje a tanulókat aktivitásra, önállóságra.
  • Adjon lehetőséget a tanulók munkáik önálló megtervezésére, egyéni kezdeményezésre, önellenőrzésre.
  • Fejlessze a kritikai érzéküket, konstruáló képességüket, szépérzéküket.
  • Vizuális képzetek gazdagítása.
  • Váljon természetes igényükké a vizuális szépségek sokoldalú értő élvezete.
  • A legfontosabb jeles napok ismerete, a hozzájuk tartozó népszokásokkal.
  • Tárgyak készítése saját ötletek tervszerű megvalósításával, egyre nagyobb önállósággal, a megtervezett munkamenet szerint.
  • Hasznos tárgyak készítése és díszítése természetes anyagokból.
  • A népművészet hagyományait követő tárgyalakítás és díszítés
  • Célszerű és takarékos anyagfelhasználás
  • Gyakorlottság kialakítása a rendszeresen használt eszközökkel végzett műveletekben.
  • A szerszámok célszerű és balesetmentes használata.

 

3.2. Művészeti jellegű képzés az 5-8 évfolyamon

A művészeti osztályban tanulók sokoldalú képzése az 5-8 évfolyamon tovább folytatódik, az eddig megismert műveltségi területeken. Aki az alsó tagozaton tagja volt az énekkarnak, az továbbra is énekkaros marad. A tánc változatlanul egy testnevelési óra keretében zajlik. Ahol 5-6 évfolyamon néptánccal, 7 évfolyamon modern tánccal, majd 8. évfolyamon társas táncokkal ismerkednek meg a tanulók. Kötelező választani az alábbi szakkörök közül: dráma, raj, kézműves. Nyolcadik évfolyamon a továbbtanulásra való tekintettel egy szakkör választása kötelező a tanulóknak. Bízunk abban, hogy ezzel a képzéssel is könnyebbé válik 8. osztály végére a pályaválasztás.

Évfolyamok végére elvárható eredmény egy bemutató előadás megtartása a szülők és érdeklődők számra, képzőművészeti kiállítással egybekötve.

 

3.2.1.Tánc és dráma

A Tánc tantárgy tevékenység-központú.

A tánc  lehetőségetnyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására;  a táncban  fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül  a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, , a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra;  a tánc , mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására.

A tánc  foglalkozások alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák.

 

Célok és feladatok

Néphagyományok, szokások játékai

  • Énekes-táncos játékok (gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga, szokásrendszere; egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz)
  • Régi stílusú táncok (ugrós, legényes táncok; páros forgatós típusú lépések )
  • Új stílusú táncok (verbunk és csárdás táncok megismerése) – Népek, nemzetiségek, etnikumok táncaiból(lánc körtáncok – Balkán – lépésanyaga és formavilága; szlovák és román táncanyag magyar párhuzamai
  • Művészképzés helyett, az életkori sajátosságoknak megfelelően bepillantást kell nyújtani a táncművészet szépségének, összetettségének, jelentéstartalmú gazdagságának, az emberi életben betöltött szerepének fontosságára.
  • Legyenek képesek a gyerekek a tanult tánc stílusos, önálló és csoportos bemutatására.

 

Követelmények

A tanuló:

  • tudja megnevezni a magyar népszokásokat, hagyományokat évszakhoz, munkafolyamathoz, valláshoz kötve,
  • legyen képes egy kiválasztott hagyomány élményszerű elmesélésére, eljátszására, hangulatos megjelenítésére,
  • legyen képes ismert gyermektáncok és mozgásmotívumok felelevenítésére,
  • ismerje fel az egyszerűbb ritmusképletet,
  • tudja a hallott ritmust visszatapsolni, kidobbantani,
  • fogadja el az egyenletes lüktetés fontosságát,
  • tudjon idézni 2 magyar játékot dallal és tánccal – bemutatás,
  • legyen képes az egyszerű mozgáselemek összekapcsolására,
  • ismerje a magyar táncdialektusokat,
  • mutasson be egy kiválasztott táncot – alaplépésekkel – szabadon,

 

Az értékelés elvei és eszközei

Az ellenőrzés és értékelés legeredményesebb módja a folyamatos megfigyelés:

  • a feladathoz való viszonyulás
  • az órai aktivitás mértéke,
  • a tanulási fegyelmezettség foka: felkészültség óráról órára,
  • önértékelés fejlesztésén keresztül – személyiséget fejlesztve,
  • erősítve a tudatot, hogy képesek az elsajátításra: személyre szóló dicsérettel,
  • a bizonytalan tudású, bátortalan gyerekeket, az igyekezetükért is pozitívan kell értékelni, dicsérni és kiemelni.

 

Dráma tanítás célja:

  • A gyermeki társas kapcsolatok megismerése, azokban való eligazodás és az együttműködés képességének kialakítása, fejlesztése, a társas kapcsolatok gyakorlása különböző élethelyzetekben.
  • Az emberi érzelemvilág megismerésének elősegítése, az érzelem kifejezés különböző módjainak gyakorlása, ismert és spontán helyzetekben egyaránt.
  • A szöveg mögötti vagy szöveg nélküli kommunikációs lehetőségek, formák meg-és felismerése, megértése, megtanulása ( pl. testbeszéd, egyéb metakommunikációs jelrendszer stb.)
  • Művészeti alkotások (pl. színházi darab), táncformák megismerése, jelentéshordozó és érzelemközvetítő szerepük megértése, elfogadása stb.

 

Fejlesztési követelményei:

  • A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek és készségek.
  • Rögtönzési és együttműködési képesség.
  • Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség.
  • Megismerő befogadóképesség.

 

Tanulók értékelése:

A megjelölt témakörökben megfogalmazott tananyag olyan gyakorlatok sorozata, amely során a gyerekek:

    • Koncentrált, aktív és kreatív részvételükről, együttműködési képességükről,
    • A felelevenített történelmi és irodalmi ismeretükről.
    • A maszkos játék és a maszk nélküli játék néhány alapvető különbségének meghatározásáról.
    • Az elsajátított színházi formanyelvek tudatos alkalmazásáról –

adnak számot. Értékelésükkor ezen tényezők figyelembevétele a legfontosabb.

 

3.2.2. Zeneművészet

Célok és feladatok

Az ének - zene tantárgy alapvető célja a zene megszerettetése: az éneklés, zenélés, a zene befogadása, a zenei képességek fejlesztése. A zene megszerettetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek elősegítik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban.

I. A magyar népzene

Célok és feladatok

  • A kialakult éneklési kultúra fejlesztése: önfeledt, kifejező, átélt éneklés megvalósításával.
  • Egységes hangzás kialakítása a csoportos éneklés során.
  • Tudatosítani, hogy népdalainkban megszólaló hang magyarságunk hangja.
  • A nép ajkán keletkezett népdalok jellemzőinek elsajátítása.
  • Megismertetni népdalgyűjtőinket és feldolgozókat.
  • A néphagyományokon alapuló széles körű zenei műveltség megteremtése.

 

II. Elméleti ismeretek

Célok és feladatok

  • Ritmikai fogalmak és elemek bővítése, gyakorlása.
  • Dallam ismeretek rendszerezése.
  • Relatív és abszolút szolmizáció a vonalrendszerben (G/VIOLIN – kulcsban).
  • Hangsorok (tonalitás) és hangközök felismerése, megnevezése és lejegyzése.

 

III. Zenetörténeti korok, ismeretek

Célok és feladatok

  • Tisztán intonáló, kifejező éneklés fejlesztése.
  • Az egyes korszakok történelmi hátterének megismerése.
  • Kapcsolatot felismerni a társművészetekkel.
  • A korok kiemelkedő zeneszerzőinek megismerése (élete, művei).
  • A behatárolt időt meghatározó stílusok, műfajok, formák és szerkezeti felépítések megismertetése.

 

Követelmények 8. osztály végére

  • legyen képes abszolút és relatív módon szolmizálni és kottázni 3 kereszt- 3 bé előjegyzéssel,
  • ismerje fel a dúr és moll hangsorokat,
  • a tanult ritmusértékeket ismerje fel, reprodukálja
  • tudjon a tanult korszakból egy-egy éneket szépen, finoman megszólaltatni,
  • ismerje a tanult korok jellemzőit (összevetve más művészeti területekkel) műfajait, hangszereit és zeneszerzőit,
  • nevezze meg az emberi hang hangszíneit,
  • tudjon 20 magyar népdalt emlékezetből – csoportosan, karakteresen énekelni, a dallam és a szöveg egységének megteremtésével,
  • tudjon idézni a tanult szokásokból és hagyományokból

 

3.2.3.Képzőművészet

Cél:

Az érdeklődés, a fogékonyság megerősítése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével.

 

Feladatok:

  • Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy- és környezetkultúra területéről.
  • A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül.
  • A kreativitás, a kreatív gondolkodás fejlesztése.
  • A tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt.
  • Tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a tárgy- és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről.
  • Jártasság fejlesztése gyakorlatokon keresztül a vizuális technikák alkalmazásában.
  • Az érzelmek minél árnyaltabb kifejezésének, a személyes élmények megjelenítésének elősegítése.
  • Az érzéki tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzékszervi kultúra gazdagítása.
  • A tartós figyelem és emlékezet fejlesztése.
  • Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.
  • Önmaga képességeinek, fejlődési lehetőségeinek felismertetése, a motívumok erősítése.
  • Gazdag tapasztalatszerzés a tanulót körül ölelő mikró és makrovilágról.
  • A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.
  • A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.
  • A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.
  • Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.

 

Fejlesztés során elvárható követelmények:

  • Tudjon adottságai függvényében vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni.
  • Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejező elemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.
  • Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).
  • Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.
  • Legyen képes formák látványszerű ábrázolására.
  • Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).
  • Tudjon – a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával – a megismert anyagokból egyszerű tárgyakat készíteni.
  • Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában.
  • Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás).
  • Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről.
  • Legyen képes – szabadon választott technikával – művészeti és személyes élményei képi kifejezésére.

 

3.3. Nyelvi informatikai képzés

3.3.1. Idegen nyelv- angol

 

Célok és feladatok

1-4 évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-tanítás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása és más népek kultúrájának megismerése iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a szóbeli készségek fejlesztésével. Ezekhez járulnak még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.

Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában.

Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismeretek alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el.

Az idegennyelv-tanítás 1-4 évfolyamon az anyanyelven megismert témakörökre, beszédszándékaira és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok valamint autentikus anyagok értelmezéséből követhetjük nyomon.

Első osztályban játékosan, mondókák, dalok, játékok tanulásán keresztül az elsődleges cél a nyelv megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. A nyelvkönyvek kiválasztása a tanulók életkori sajátosságainak a figyelembe vételével történik. A gyermekek megismerkednek angolul írt mesékkel, történetekkel, nyelvi játékokkal. Az első évfolyam egy szóbeli előkészítő szakasz, amely során a tanulók nagy vonalakban megismerkednek azokkal a témakörökkel, amiket az alsó tagozat többi évfolyamán már írással és olvasással kiegészítve mélyítenek el. Az olvasás és írás bevezetés második osztálytól kezdődik.

Leendő első osztályosainknak angol előkészítő foglalkozást tartunk hetente egy alkalommal a beiratkozásig.

Általános célkitűzések

 

Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.

Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikeresen kommunikálni írásban és szóban egyaránt.

Az angol nyelv elsajátítása során a nyelvi készségek megfelelő szintű megalapozása. Ennek eredményeképpen az idegennyelv-tanulási készséget tudja alkalmazni majd a második idegennyelv-tanulásban önállóan is.

A tanuló szerezzen alapos ismereteket a célnyelv országának kultúrájáról, hagyományairól, mindennapi életéről és történelméről.

Az idegen nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tárgyakkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére.

A tanuló szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára élményt az angol nyelv használata.

 

Általános követelmények

A tanuló

  • szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció használtára.
  • tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni a mondanivalóját.
  • merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud.
  • ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit.
  • tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait.
  • a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük.
  • ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit.

 

Néhány elsajátítandó stratégia

A tanuló

    • alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáját.
    • tudjon szövegösszefüggés alapján következtetni az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére.
    • célnyelvi példák alapján tudjon a szavak, nyelvtani struktúrák használatára következtetni.
    • ismerje a magyar és az angol nyelv közötti jelentős eltéréseket, hasonlóságokat.

 

Általános fejlesztési követelmények

  • A 4. évfolyam végére a tanulóban alakuljon ki kedvező hozzáállás a nyelvtanulás iránt
  • Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket.
  • Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban.
  • Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is.
  • Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás, konfliktuskezelés).
  • Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret).
  • Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret).
  • Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet.
  • Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége:

-          nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek

-          szocio- lingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben

-          pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi- és nem          nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak.

  • Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.

 

 

Angol órák száma hetente:     1. évfolyamon 1 óra

2-3. évfolyamon 2 óra

4. évfolyamon 3 óra

Az idegen nyelv oktatása 4. osztálytól kötelező, de a Református Általános Iskola 1. évfolyamon egy órát, a 2. és 3. évfolyamon két órát, 4-8 évfolyamig plusz egy órát biztosít az idegen nyelv oktatására.

 

Milyen módon érvényesül a helyi tantervben a református világnézet?

A református szellemiség alapján működő iskolákban nemcsak a közvetített műveltségtartalomban, hanem a pedagógiai légkörben és a tanulókkal való bánásmódban is megjelenik a sajátos világnézeti, erkölcsi elkötelezettség. Nyelvi órákon számos lehetőség kínálkozik még a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör kialakításához. Imádságok, énekek, egyházi és családi ünnepeink, párban és csoportban végzett tevékenységformák, ajándékkészítések – mind a gyermek személyiségét alakítják.

Értékelés

A nyelvtanulási kompetenciák önmagukban nem mérhetők, ezért ezek fejlettségéről – a szókincs és nyelvi szabályok alkalmazásának szintjéhez hasonlóan – a négy alapkészség értékelésén keresztül kaphatunk megbízható képet.

Különösen a nyelvtanulás kezdeti szakaszában fontos a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének figyelembevétele, mivel az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés: a további, folyamatos nyelvtanulás motiválása. Az értékelés e szakaszban pontokkal, csillagokkal, mosolygó arcokkal, vagy egyéb, a tanár által bevezetett módon, ill. a későbbiekben érdemjegyekkel történik. Az osztályzatokkal történő értékelés bevezetésekor a nyelvtanárnak el kell döntenie, hogy mely tanulói tevékenységet osztályozza, melyeket nem, valamint a tanév elején ajánlatos szöveges magyarázatot adni, hogy az egyes osztályzatok milyen szintű tudást tükröznek. Az osztályozással történő értékelés mellett felső tagozatban is megtartjuk az alsó tagozatban bevezetett és bevált egyéb értékelési módokat. A receptív és produktív készségeket azonos arányban értékeljük.

 

A tanulók szöveges értékelésének elkészítésekor a következő szempontokat célszerű figyelembe venni, de a tanító belátásától függően eltérhet az alábbiakban leírt szempontokon belüli értékelési sémától.

Év közbeni értékelés

Beszéd:

kiejtés (tiszta, bizonytalan)

Szövegértés:

tanári utasítások (könnyedén követi, jól követi, nehezen érti meg)

Szókincs kommunikációs készség:

a tanult szavakból álló szókincs (birtokában van, önállóan használja, rávezetéssel alkalmazza, fejlesztésre szorul)

Órai aktivitás

az órán való részvétel (aktív, felszólításra dolgozik, passzív)

Figyelem, koncentráció:

az órai figyelme (aktív, együttműködő, könnyen elvonható)

Év végi értékelés

A félévi és év végi értékeléskor a korábban említett területeket kell figyelembe venni.

A szülő félévkor és év végén értesítést kap írásban a tanuló beszédkészségéről, szövegértéséről és szókincséről a korábban részletezett szempontok alapján.

Számonkérések gyakorisága:

Havonta minimum 1 számonkérés (3. és 4. osztályban).

A számonkérést, ha írásban történik minden esetben a százalékhatároknak megfelelően írásban értékeljük.

A szóbeli feleletek, hangos olvasások értékelése történhet szóban is.

A tankönyv fejezeteinek anyagából a gyerekek előre bejelentett időpontokban írnak témazáró dolgozatot 2. évfolyamtól. Teljesítményüket az elért pontszám alapján, az előre meghatározott ponthatárok szerint százalékban értékeljük

 

Ponthatárok százalékban

 

100-90 %                                   -                      kiváló (5)

89-76% -                                     -                          jó (4)

75-50 %                                   -                        megfelelő (3)

49-36% -                                     -                  gyengén megfelelő (2)

35-0% -                                     -      felzárkóztatásra szorul (1)

 

 

5-8 évfolyam

Célok és feladatok

 

Az idegennyelv-oktatás koncentrikus felépítésű. Ez azt jelenti, hogy az alsó tagozaton megismert szókincs és nyelvtani kifejezések felső tagozaton ismételten előkerülnek, de már egy komolyabb szinten.

Az ötödik évfolyam megkezdésekor a tanulók már készség szinten megértik a tanár idegen nyelvű kéréseit, óravezetését; ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek. Fejlődik együttműködési készségük, mely biztosítja, hogy részt tudnak venni pár- és csoportmunkában.

A felső tagozat célja a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása. A receptív készségek fejlesztése mellett a produktív készségeket (beszéd és írás) fejlesztése is intenzívebbé válik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Fontos cél a diákok olvasási igényének kialakítása. Ez érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával történik.

A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban inkább a folyamatosság jellemző a nyelvhelyességgel szemben, így szükségük van a legfontosabb struktúrák ismétlésére, átbeszélésére. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák.

A négy év során a diákoknak eljuthatnak a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.

A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk elérheti azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni. A legtehetségesebb tanulók képesek nyelvvizsgát tenni.

 

Általános célkitűzések

  • Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát.
  • Az angol nyelv elsajátítása során a tanuló a mindennapi, gyakorlati nyelvhasználat szintjén legyen képes sikeresen kommunikálni írásban és szóban egyaránt.
  • Az angol nyelv elsajátítása során a nyelvi készségek megfelelő szintű megalapozása. Ennek eredményeképpen az idegennyelv-tanulási készséget tudja alkalmazni majd a második idegennyelv-tanulásban önállóan is.
  • A tanuló szerezzen ismereteket a célnyelv országának kultúrájáról, hagyományairól, mindennapi életéről és történelméről.
  • Az idegen nyelv tanulása segítse hozzá a tanulót más tárgyakkal kapcsolatos ismeretek megszerzésére.
  • A tanuló szeresse meg a nyelvtanulást, jelentsen számára élményt az angol nyelv használata.

 

Általános követelmények

 

A tanuló

  • szóbeli nyelvhasználatban törekedjen a helyes kiejtés, hangsúly és intonáció használtára.
  • tudja megfelelő lexikai, nyelvi struktúrákkal egyértelműen és biztosan kifejezni a mondanivalóját.
  • merjen és tudjon segítséget kérni, ha valamit nem ért, nem tud.
  • ismerje a nem verbális kommunikáció eszközeit.
  • tudja felismerni a beszélt, írott szöveg kommunikációs szándékait.
  • a beszélt és írott szöveget értse meg globálisan, illetve tudja a megfelelő információkat kiszűrni belőlük.
  • ismerje és tudja alkalmazni az írásbeli közlésformák leggyakoribb fajtáit.

 

Néhány elsajátítandó stratégia:

 

A tanuló

  • alakítsa ki önálló tanulási módszerét, stratégiáját.
  • tudjon szövegösszefüggés alapján következtetni az ismeretlen szavak, kifejezések jelentésére.
  • célnyelvi példák alapján tudjon a szavak, nyelvtani struktúrák használatára következtetni.
  • ismerje a magyar és az angol nyelv közötti jelentős eltéréseket, hasonlóságokat.

 

Általános fejlesztési követelmények

  • A 8. évfolyam végére a tanulóban alakuljon ki kedvező hozzáállás a nyelvtanulás iránt
  • Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket.
  • Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban.
  • Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is.
  • Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás, konfliktuskezelés).
  • Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret).
  • Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret).
  • Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet.
  • Alakuljon ki benne az igény, hogy az iskolán kívüli nyelvi hatásokat /internet, TV-műsorok, újságok, zene, filmek/ megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.
  • Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége:
    • nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek
    • szocio- lingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben
    • pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi- és nem           nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak.
  • Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.

 

Angol órák száma hetente:     5-8. évfolyamon 4 óra

Nyolcadik osztály végére a tanulóknak lehetőségük van alapfokú nyelvvizsgát tenni.

Nyáron a tanulók részt vehetnek angol nyelvű bibliai táborban, ahol próbára tehetik tudásukat az angol anyanyelvű oktatók segítségével.

Szeretnénk a tanulókkal megismertetni az angol ünnepeket és szokásokat, ezért minden évben rendezünk egy angol ünnepkörhöz kapcsolódó napot.

Tervezünk külföldi tanulmányi utakat diákjaink számára.

Értékelés

 

Az értékelés a tanítási folyamat szerves része. Az értékelés legfontosabb jellemzői a rendszeresség, a megbízhatóság és az érvényesség.

Az értékelés lehetséges típusai:

Teljesítményt mérő tesztek:

A tananyag elvégzéséhez kapcsolódó mérésekre alkalmas. Méri az elvégzett tananyag elsajátítását, a tanulók haladását azonos, vagy eltérő kondíciók mellett az iskolán belül.

Szóbeli megnyilvánulások értékelése osztályzatok alapján:

Fontos elem a tanórán belüli folyamatos visszajelzés (feedback) és értékelés is.

A ponthatárok a következő százalékok szerint alakulnak:

100%-91%      5

90%- 76%       4

75%- 50%       3

49%- 36%       2

35%- 0%         1

Mindemellett a tanulók az órákon rendszeresen írnak szódolgozatokat és felelnek az aktuális tananyagból.

 

3.3.1.2. Idegen nyelv – német:

3.3.2. Informatika

Informatika az 1-4 évfolyamon:

Ezekben az osztályokban a tanulóknak lehetőségük van évente informatikai témájú, jellegű kirándulások megtekintésére.

Évente részt vesznek más tantárgyakhoz kapcsolódó multimédiás versenyeken.(pl.ÖKOVÍZ Internetes vetélkedő) versenyeken, emellett minden évben Házi Informatikai versenyen is megmérettetik tudásukat a tanulók.

Minden évfolyamon bemeneti-és kimeneti mérés van, melyet informatika szakos kolléga állít össze.

 

Cél:

A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területnek tekinti az Informatikát:

"...az információs  és  kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét  képezik."

Az informatika célja tehát a 7-10 éves korosztály informatikai műveltségének kialakítása, fejlődésének elősegítése. Életkori sajátosságaikhoz igazodva, az abban rejlő lehetőségeket felhasználva sokoldalú kapcsolatba hozni a tanulókat a számítógépes környezettel, mely az ismeretszerzés és gyakorlati tevékenység által válik a tudásszerzés módszer- és eszköztárává. A gondolati és a gyakorlati cselekedtetés összhangjával, a manuális tevékenységeken keresztül is tud  hatni az értelmi képességekre

A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira.

 

Fejlesztési feladatok, követelmények:

1-2.osztály (7-8 év)

  • Ismerkedés az adott informatikai kör­nyezettel.
  • A számítógéppel való interaktív kap­csolattartás ismert programokon ke­resztül.
  • Számítógépes játékok, egyszerű fej­lesztő szoftverek megismertetése.
  • A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.
  • Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés.
  • Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.
  • Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása.
  • Algoritmizálás, adatmodellezés.
  • Információszerzés az internetről, irányított keresés.

3-4. osztály (9-10 év)

  • Ismerkedés az adott informatikai kör­nyezettel.
  • A számítógéppel való interaktív kap­csolattartás ismert programokon ke­resztül.
  • Számítógépes játékok, egyszerű fej­lesztő szoftverek megismertetése.
  • A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására.
  • Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, adatbázisban keresés.
  • Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.
  • Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása.
  • Algoritmizálás, adatmodellezés.
  • Információszerzés az internetről, irányított keresés.
  • Az új, informatikai eszközöket al­kalmazó média egyes lehetősé­gei­nek megismertetése.
  • A számítógéppel való inter­aktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.
  • Számítógépes játékok, egy­szerű fejlesztő szoftverek megismertetése.
  • A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mon­danivaló lényegét tükröző eszté­tikus külalak kialakítására.
  • Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása.
  • Az új, informatikai eszközöket alkal­mazó média egyes lehetőségeinek megismertetése.

 

Értékelés.

Folyamatosan szóban és írásban.

Humán erőforrás, eszközigény:

Személyi feltétel: számítástechnika, informatika szakos főiskolai végzettségű tanár

Tárgyi feltételek: speciális bútorzattal berendezett számítógépes terem, ahol 1 számítógépet 1 tanuló használ.

Taneszköz javaslat: a funkcionális taneszközjegyzék szerinti informatikai eszközök és szoftverek.

  • multimédia számítógép
  • osztott elektromos hálózat,
  • fehértábla,
  • légkondicionáló,
  • helyi hálózat, külső hálózati kapcsolattal;
  • lapolvasó, digitális fényképezőgép
  • hálózati nyomtató
  • magnó
  • CD-lejátszó
  • Internet hozzáférés
  • iskolai hálózat
  • jogtiszta szoftverek: magyar nyelvű operációs rendszer; Paint, Wordpad, Logo
  • multimédiás oktató szoftverek: Manómatek, Manóolvasó,  Manókaland
  • iskolai könyvtár
  • gyermeklexikonok
  • Demonstrációs eszközök: számítógép alkatrészek, faliképek

 

Informatika 5-8. évfolyamon

 

Fejlesztési feladatok:

  • A körülöttünk levő világ megértése modellalkotás útján alakul ki, ennek  jó eszköze lehet a programozás  ( adatmodellezés és az algoritmizálás). A számítógép alkalmazásának célja, hogy a bemenő adatokból programok segítségével kimenő (újabb) adatokat hozzunk létre. El kell érni, hogy a tanulók a számítógépes feladatmegoldás alapvető mozzanatának az algoritmuskészítést tekintsék! Ehhez azonban programozási nyelvi ismeretekre  van szükség.
  • Az alkalmazási ismeretkör fontos részterületei jelenleg
  • szövegszerkesztés: szöveges dokumentumok, kiadványok közzététele hagyományos és elektronikus formában;
  • kép- és  ábraszerkesztés: diagramok, grafikus ábrák, fényképek készítése, szerkesztése, feldolgozása;
  • táblázatkezelés: adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzése;
  • adatbázis-kezelés: adatok tárolása, csoportosítása, rendezése, kimutatások készítése;
  • prezentáció: bemutató, elektronikus faliújság készítése;
  • térinformatika: térképi és adatbázis informatikai összekapcsolása, tájékozódás, keresés valós és  virtuális elektronikus térképeken,stb.
  • multimédiaszerkesztés: mozgókép- és hangállományok szerkesztése, animáció készítése.
  • Info-kommunikáció: Interneten és  elektronikus levelezés, a videotelefon , a csevegőcsatornák, a videokonferencia-rendszerekben, ...

Követelmények:

  • A körülöttünk levő világ megértése modellalkotás útján alakul ki, ennek  jó eszköze lehet a programozás  ( adatmodellezés és az algoritmizálás). A számítógép alkalmazásának célja, hogy a bemenő adatokból programok segítségével kimenő (újabb) adatokat hozzunk létre. El kell érni, hogy a tanulók a számítógépes feladatmegoldás alapvető mozzanatának az algoritmuskészítést tekintsék! Ehhez azonban programozási nyelvi ismeretekre  van szükség.
  • Az alkalmazási ismeretkör fontos részterületei jelenleg
  • szövegszerkesztés: szöveges dokumentumok, kiadványok közzététele hagyományos és elektronikus formában;
  • kép- és  ábraszerkesztés: diagramok, grafikus ábrák, fényképek készítése, szerkesztése, feldolgozása;
  • táblázatkezelés: adatok táblázatos elrendezése, számítások elvégzése;
  • adatbázis-kezelés: adatok tárolása, csoportosítása, rendezése, kimutatások készítése;
  • prezentáció: bemutató, elektronikus faliújság készítése;
  • térinformatika: térképi és adatbázis informatikai összekapcsolása, tájékozódás, keresés valós és  virtuális elektronikus térképeken,stb.
  • multimédiaszerkesztés: mozgókép- és hangállományok szerkesztése, animáció készítése.
  • Info-kommunikáció: Interneten és  elektronikus levelezés, a videotelefon , a csevegőcsatornák, a videokonferencia-rendszerekben, ...

5-6. osztály (11-12. év)

A számítógép felépítése, működése:

  • · Számítógép bekapcsolása,
  • · Kiválasztott programok használata és a használat befejezése.

Képszerkesztés, ábraszerkesztés:

  • · grafikus és karakteres elemek elhelyezése,
  • · a  kép  egyszerű átalakításai (pl. egy részletének befestése, mozgatása),
  • · képek lemezen megőrzése,
  • · képek nyomtatása.

Dokumentumismeret:

  • · dokumentumok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása,
  • · szöveg összeállítása előzetesen elkészült részekből,
  • · képek beillesztése, képek elhelyezése,
  • · részek összevágása, felcserélése,
  • · vázlatkészítés.

Animáció-szerkesztés.

Multimédiaszerkesztés.

Zeneszerkesztés:

  • · hangok magasságának megadása,
  • · hangok hosszának megadása,
  • · az elkészített "zenemű" lejátszása,
  • · kottázása,
  • · megőrzése.

Kommunikáció:

  • · Internetes barangolás, szabad felfedezés,
  • · csoportok közötti levelezés,
  • · csevegés.

Algoritmizálás:

  • · algoritmusok szabatos megfogalmazása,
  • · egyszerű, a mindennapi életben előforduló algoritmusok megtervezése.

A képi adatnyilvántartás eszközei és módszerei:

  • · táblázatok,
  • · diagramok.

Adatok rendezettségének és rendezetlenségnek fogalma.

A Logo programozási nyelv.

Szimulációs  programokkal történő "kísérletezés", demonstráció.

 

 

7-8. osztály ( 13-14. év)

Hardver:

  • · a számítógép felépítése,
  • · részegységeinek funkciója,
  • · a Neumann-féle számítógép globális felépítése, működési elve.

Mérőeszközök számítógéphez csatolása, a mérés számítógépes kiértékelése.

Az adatvédelem legfontosabb szabályai.

Az operációs rendszer alapvető feladatai:

  • · alkalmazások, file-ok keresése,
  • · az operációs rendszer segédprogramjai (tömörítők, víruskeresők,...).
  • · a felhasználói  felület saját beállítása, ablakok átméretezése becsukása, kinyitása,...

Projektmunkák

Dokumentumismeret:

  • · dokumentumok, táblázatok előállítása, nyomtatása, tárolása, javítása,
  • · a szó, a sor, a bekezdés, a blokk, valamint a lap fogalmához kapcsolódó formázási lehetőségek,
  • · a betűtípusok és változataik
  • · más objektumok (képek, táblázatok) beszúrása.
  • · a szöveg esztétikája, tipográfiája,
  • · a táblázat szöveges dokumentumokban.

Adatkezelés:

  • · cella, blokk, sor, oszlop fogalma,
  • · képletek, a blokkokra alkalmazható egyszerű függvények,
  • · diagramok a táblázat adataiból,
  • · nyilvános számítógépes információs rendszerekben való keresés,
  • · kész adatbázisok lekérdezése,
  • · mező és a rekord fogalma.

Videószerkesztés.

Elektronikus faliújság, kirakati bemutató készítése.

Kommunikáció:

  • · kulcsszavas keresők használata,
  • · honlapok készítése,
  • · elektronikus levelezés, csevegés,

Interneten található tematikus térképek.

Algoritmizálás:

  • · bemenő-, illetve eredményadatok,
  • · elemi és összetett adatok,
  • · lépésenkénti finomítás elve,
  • · az algoritmikus absztrakció eszközei,
  • · algoritmus-leíró eszköz használata,
  • · egy programozási nyelv néhány utasítása,
  • · egy Neumann-elvű programozási nyelv.

Egyszerű véletlen jelenségek modellezése.

Értékelés:

  • Az egyéni tevékenység megfigyelése és közvetlen vagy (ha dicsérhető) nyilvános szóbeli              megbeszélése.
  • Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes eszközkezelés alkalmazások közben.
  • Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása,  az operációs rendszer elemeinek ismerete.
  • Egyszerű algoritmusok végrehajtása.
  • Egyszerű rajz, ábra önálló elkészítése szóbeli utasítások, megadott szempontok  alapján.
  • Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés.
  • Eligazodás a könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása.
  • Adott dokumentum megtalálása a könyvtárban és egy webhelyen.
  • Az elkészített dokumentumok előre megadott szempontok szerinti elemzése és értékelése.
  • A gyűjtőmunka bemutatása, közös értékelése.
  • Diagnosztikus értékelés
  • Játékos feladatlapok, "tudáspróbák" összeállítása pl. hiányzó szavak beírása, kép és szöveg összekapcsolása, kifejezések csoportosítása, kakukktojás kiválasztása.
  • értékelés:
  • Feleletválasztásos kérdőív összeállítása és kitöltése félévkor és év végén.

 

Elvárható követelmény a 8. osztály végére:

 

Ezekben az osztályokban a tanulóknak lehetőségük van évente informatikai témájú, jellegű kirándulások megtekintésére.

Az internet veszélyeiről 2 évente a 7. és 8. évfolyamosoknak a rendőrség előadója tart előadást.

Évente részt vesznek  más tantárgyakhoz kapcsolódó multimédiás versenyeken.(pl. Bibliaismereti verseny), iskolai, városi és országos versenyeken.(InfoGuru, Firstep, Spéci Pc, Református Iskolák Országos Versenye...)

Minden évfolyamon bemeneti-és kimeneti mérés van, melyet informatika szakos kolléga állít össze.

Végső cél a nyolcadik osztályban  az ECDL START  (European Computer Driving Licence - Európai Számítógép-Használói Jogosítvány) moduljaiból teljesíteni.

Az ECDL START lényege, hogy az ECDL végbizonyítvány megszerzéséhez szükséges 7 modul helyett kezdetként elegendő 4 modulvizsgát tenni ahhoz, hogy bárki - továbbra is korra és iskolai végzettségre való tekintet nélkül - hozzájuthasson első, az informatikai írástudást igazoló nemzetközi bizonyítványához. Mindezek után még mindig nyitva áll az út a teljes bizonyítvány megszerzéséhez.

Az ECDL START moduljai (Syllabus 5.0, jelenleg érvényes követelményrendszer)

1.modul: Operációs rendszerek
2.modul: Szövegszerkesztés
3.modul: Internet és kommunikáció
4.modul: szabadon választható (Táblázatkezelés, Adatbáziskezelés, Prezentációkészítés, IKT alapismeretek)

Elvárható követelmény a 8. évfolyam végére

 

3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása

 

Környezeti nevelés szempontjából a csökkenő tanóraszámok mellett úgy érhetjük el az eredményes természettudományos ismeretek elsajátítását, alkalmazását, ha a tanulóinknak közvetlen természetszemlélet útján mutatjuk be a természet élő és élettelen értékeit, a különböző folyamatokat, jelenségeket, hazánk sokszínű természeti értékeit, gazdaságát, illetve az ember természetátalakító tevékenységét.

Az erdei iskola, mint reformpedagógiai mozgalom a századelő óta olyan tanítási forma, melynek középpontjában a természet élményszerű megismerésével a gyerekek felszabadítása, a megszokott iskolai keretek feloldására való törekvés áll. Az erdei iskolában több, az iskolában is használatos oktató-nevelő pedagógiai módszer alkalmazható, mégis több diák domináns módszer áll rendelkezésre pld. Csoportmunka, differenciált tanítás, önálló vizsgálatok, szituációs játékok, tanulói kísérletek...

 

A szabadban folytatott tanítás fokozza a tanulók aktivitását, így az erdei iskola alkalmas az egyes műveltségterületek, tantárgyak népszerűsítésére, valamint felkelheti a gyerekek érdeklődését az egyes tudományterületek iránt.

 

Mivel a gyakorlati feladatok megoldásához társak kellenek, így erősíti azokat a képességeket, melyekkel elsajátíthatják az együttműködésre, közösségfejlesztésre épülő és a későbbi munkájukhoz, életükhöz alapot nyújtó szocializáció alappilléreit.

 

Az erdei iskolánk oktatási célja:

  • A természet sokszínű megismerése
  • Konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése
  • A társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése
  • Az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása

 

Az erdei iskolánk nevelési céljai:

  • Helyes környezeti attitűdök kialakítása
  • Természeti környezet állapota iránti érzékenység
  • Ökológiai szemlélet kialakítása
  • Közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása
  • Egészséges életmódra nevelés

 

3.5. Az iskolai könyvtár programja

Az iskolai könyvtár működésének célja:

  • segítse az oktató-nevelő munkát, (mint tevékenységet)-
  • a rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését.
  • Segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, egyéb dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését.
  • Folyamatosan korszerűsítse könyvtárállományát.

 

Az iskolai könyvtár feladatai:

Általános feladatai: - elősegítse az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását.

  • biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak- és általános jellegű könyvek ...)
  • gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja.
  • Rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól.
  • Központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében.
  • Részt vesz, illetve közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési, helyi tantervének megfelelő – könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, művelődési és egyéb iskolai programok , vetélkedők szervezése, segítségnyújtása különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.)
  • Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak hozzáférhetőségét (tájékoztatás, információcserék, dokumentumok beszerzése segítségével).
  • A fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat.

 

Szakmai feladatai:

  • az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát, az intézmény tanárai, nevelőközösségei javaslatainak figyelembevételével.
  • Az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere stb.) az éves munkakeretében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi.
  • A beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 30 napon belül bevételezi és leltárba veszi.
  • Az elavult, feleslegessé vált vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat vagy az olvasók által elvesztett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatának megfelelő időben és módon végzi.
  • A könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembe vételével végzi (kézi könyvtár , kölcsönözhető állomány, segédkönyvtár, tankönyvek, tantervek, útmutatók stb.)
  • A könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban.
  • Gondoskodik a könyvtári állomány tárolásánál .
  • Rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt.

 

Az iskolai könyvtár használata:

A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben.

A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni.

Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés vagy helyben használat (olvasóterem) útján azt biztosítani.

A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni.

A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással kell a könyvtári állományba visszajuttatni.

Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák, szakköri napközis foglalkozások.

 

 

4. Intézményünk élet-és munkarendje

 

A tanév beosztása

A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.

A tanév rendjét - a miniszteri rendelkezés alapján- az éves munkatervében a nevelőtestület minden év elején testületi értekezleten határozza meg. Ekkor dönt az állami ünnepek megünneplésének módjáról, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról, programjáról, és fenntartójával engedélyezteti.

Intézményünk szokásrendjéhez tartozó ünnepeink (ünnepi alkalmaink egyházi jellegünkből is következnek):

  • Tanévnyitó istentisztelet
  • A reformáció emlékünnepe
  • Az első és ötödik osztályosok és,  az új kollégák fogadalomtétele - közös istentisztelet
  • Karácsony
  • Húsvéti ünnepség, istentisztelet
  • Áldozócsütörtöki istentisztelet
  • Pünkösdi ünnepség, istentisztelet
  • Tanévzáró istentisztelet
  • Csendesnapok (évkezdő, félévkezdő)

 

Hagyomány az állami ünnepeink megünneplése

  • okt.6.  osztályszinten
  • okt.23.            iskolai szinten
  • márc.15.          iskolai szinten megemlékezés

 

Családi jellegű ünnepeink:

  • Farsangi karnevál, műsor
  • Anyák napja
  • Gyermeknap

 

A tanítás napi, heti évi rendje

  • Az iskola 6,30 és 19,00 között van nyitva.
  • A tanulók számára a tanítás általában reggel 8,00-kor kezdődik és 13,25-ig tart.
  • A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel kell megérkezniük az iskolába. Egy tanítási óra időtartama 45 perc.
  • A délutáni elfoglaltságok általában 14,00-kor kezdődnek.
  • Az iskola épülete - az igazgatóval vagy a gondnokkal előre egyeztetett igény esetén - a tanítási szünetekben 8,00 és 12,00-ig áll a diákok rendelkezésére.
  • A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület mindig az új tanév nyitó értekezletén dönt.

4.1. Intézményünkben szerveződő szakmai és érdekközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás

4.1.1. Értekezletek

A nevelőtestület tanévenként három alkalommal: augusztus utolsó hetében, február első hetében és június végén tart rendes értekezletet.

Az év folyamán két alkalommal (novemberben és márciusban) nevelési értekezletet tartunk. Rendkívüli értekezlet:

  • az igazgató hívhat össze, ha azt halaszthatatlan ok szükségessé teszi.
  • az igazgató kötelessége összehívni, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada vagy a tanárok érdekképviseleti szerve kéri.

Az egy-egy osztályban tanító tanárok közössége negyedévenként tanácskozik.

Az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek a működési rendjükben meghatározott gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal tartanak ülést.

Értekezlet csak tanítási időn kívül tartható.

A szűkebb iskolavezetés heti rendszerességgel tart megbeszélést.

 

4.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának formái

  • a diákközgyűlés a tájékoztatás közvetlen fóruma (évente egyszer)
  • osztálygyűlés, osztályfőnöki óra
  • képviselet a nevelőtestületi értekezleten (diákönkormányzatot segítő nevelő által.)
  • képviselet az osztály szülői értekezletén

 

4.1.3. Az iskola kapcsolatai

A ceglédi Református Általános Iskola szoros kapcsolatot tart fenn a Dunamelléki Református Egyházkerülettel, Délpesti Református Egyházmegyével, annak többi iskolájával. Fontosnak tartjuk a rendszeres szolgálatokat a fenntartó gyülekezetekben (Felszeg, Nagytemplom, Újváros). Szuplikálásra az Északpesti egyházmegyében van lehetőségünk.

Szoros kapcsolatot tart fenn az iskola Cegléd város Önkormányzatával, Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési tanácsadóval, a város többi közoktatási és művelődési intézményeivel, a város óvodáival és középiskoláival. Iskolaorvossal, védőnővel.

 

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Intézményünk nevelési-oktatási folyamatában jelen kell lennie olyan alkalmaknak, amelyek sokoldalúvá teszik az iskolai életet, és az nem szorítkozik csupán az ismeretátadásra. Így a tanulás mellett a játéknak és a munkának kiemelt teret kell kapnia.(lsd. iskolán kívüli tevékenységek)

Fontosnak tartjuk, hogy kapcsolódjunk hagyományosan az egyházi iskolákhoz kötődő civil szervezetekhez (Cserkészszövetség, Vöröskereszt, Diakóniai Szervezet, egyéb karitatív szervezetek).

Az osztályfőnöki tanmeneteknek része kell legyen az életvezetésre, egészséges életmódra, szokásokra vonatkozó konkrét tartalmaknak, melyek elősegíthetik  az iskola által közvetített értékekkel történő azonosulásukat, illetve azok meggyökereztetését.

 

5.1. A diákokban kialakítandó személyiségjegyek

A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjobban megközelíttetni diákjával a nevelés során. Természetesen ez az ideál diákonként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell.

A legfőbb általános emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust kell állítani.

Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig.

 

Nagyon fontos:

  • a hitre, reményre, szeretetre nevelés,
  • a helyes önértékelés, amely se nem túlozza, se le nem becsüli értékeit
  • az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük,
  • józan, megfontolt ítélőképesség,
  • a mások felé való nyitottság, befogadó­képesség,
  • a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében,
  • a szelídség, az alázat,
  • a türelem,
  • az alaposság,
  • a mértékletesség,
  • a bűnbánat, amely mentes kell legyen a kóros önmarcangolástól,
  • egészséges, edzett személyiség kialakítása,
  • a megbocsátás,
  • a belső csendre, elmélyülésre való igény,
  • hűség Istenhez és embertársainkhoz,
  • felelősség magunk, mások, nemzetünk és a teremtett világ iránt,
  • az egészségnek, mint alapértéknek elfogadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése

Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz az igazra, a jóra és a szépre.

A mai világban sokszor pont az ellenkező tulajdonságok teszik sikeressé, "korszerűvé" az embert. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje.

 

5.2. A minket körülvevő világ

A mai szülők közül sokan azt állítják, hogy a gyerekeket ki kell tenni a felnőtteket érő hatásoknak, s így kell őket felkészíteni a rájuk váró világra. Ezzel azonban siettetik érésüket, és súlyos lelki sérüléseket okoznak nekik. A gyermek ugyanis még nem képes rá, hogy elviselje és feldolgozza mindazt a durvaságot, hazugságot, aljasságot, melyet például a tévé zúdít rá, s amely még minket, fel­nőtteket is próbára tesz. Ugyanakkor az, hogy a gyerekek jó része igen későn találkozik a felelősséggel, a másokért végzett munkával bizonyos szempontból késlelteti az érésüket. Ez a kétféle hatás vezet a gyermeki személyiség torzulásához, a tűrőképességük csökkenéséhez.

Ahogy a növendékfácskát óvjuk a viharoktól, ugyanúgy kell óvni gyermekeinket a romboló tapasztalatoktól. Oda kell tehát figyelnünk arra, hogy mit olvas, milyen filmet néz meg, kikkel barátkozik. Kellenek ésszerű korlátok (Tízparancsolat, házirend, napirend), amelyek gátolják, de egyben védik is őt. Biztonságos, szerető légkörben kell felnőnie, nem szabad lerombolni benne a jóba és szépbe vetett bizalmát, játékos kedvét, azt a képességét, hogy tud csodálkozni. Mindezt az iskola csak a szülőkkel teljes összhangban tudja elérni.

A diákokat rá kell szoktatnunk a rendezett, fegyelmezett életre, Arra, hogy tetteiknek következményei vannak. Ha a fiatal nem tanul meg uralkodni szenvedélyein, vágyain, sosem lesz szabad. Lelki életében is ki lesz szolgáltatva az élmények, érzelmek sűrű változásainak.  A nevelő számára is nehéz és pillanatnyilag hálátlan feladat rászorítani diákjait az önfegyelemre, de tudnunk kell, hogy mulasztásunkkal súlyosan ártunk a ránk bízott fiataloknak. Otthon és az iskolában kisebb fájdalommal tanulhatják meg azt, amire oly nagy szükségük lesz az életben. S aminek hiánya később jóvátehetetlen következményekkel járhat (tönkremehet a házasságuk, eluralkodhat rajtuk valamely káros szenvedély, szektába keveredhetnek stb.). Különösen meg kell tanítani őket arra is, hogyan vezessék le helyesen indulataikat, haragjukat, hogyan lehet ezeket akár pozitívan is felhasználni.

Iskolánk nevelési elveinek megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk, hogy szekularizált világban élünk. Diákjaink szüleinek egy része nem kaphatott, vagy nem kapott vallásos nevelést, ezért egyfelől az iskolától várják e hiány pótlását, másfelől számolni kell azzal, hogy diákjaink a hitbéli tájékozottság tekintetében nagyon sokfélék lesznek, valószínű, hogy a vallásos nevelés során az iskola "magára marad". Sok szülőt gyermekén keresztül lehet elérni. Ezért számukra ezen az úton lehet biztosítani a hitben való előrehaladást, az igazi emberi értékekben való megerősödést. A szülők akkor tudnak a nevelésben partnerek lenni, ha van alkal­muk megismerni az iskola nevelési koncepcióját, ha elfogadják azt, és egyetértenek vele.

A családok szétesése miatt sokszor hárul a pedagógusra nagyobb felelősség, vagy meg nem fogalmazott elvárás a szülők részéről, hogy, amit nem tudnak, vagy nem akarnak otthon megadni, illetve megkövetelni, azt végezze el helyettük az iskola.

A diákok egy része olyan családmodellt hoz, melyből hiányzik az anyai vagy az apai minta, ahol kevés a gyerekekre fordított idő, hiányzik a(z) (keresztyén) értékrend. Az ideérkezőknek (is) nagy a szeretet-, a törődés-, és az elfogadás-igénye.

Nem csak a családi háttér, de a világ sem kedvez az egyházi iskoláknak.

Olyan világban élünk, melyben nem érték az alázat, a megbocsátás, az elfogadás, a türelem.

Olyan világban élünk, amely rákényszeríti az embereket az önzésre, a saját érdekük, előnyük hajszolására. Ezt a mintát látják mindenütt.

Olyan világban élünk, amelyben az a jó, az értékes ember, aki fogyaszt, aki vásárol, aki egészséges, jól öltözött, aki sikeres, és ellenállhatatlan.

Olyan világban élünk, melyben a szeretet és az egymásra figyelés helyett a pénz és az információ az úr. A média a külső, talmi csillogást reklámozza és elhiteti, hogy ez a boldogság kulcsa, elhiteti, hogy a boldogság megvásárolható.

Olyan világban élünk, melyben csökken az értéke az őszinte szónak, a versnek, a klasszikus zenének.

Olyan világban élünk, melyben manipulálhatóvá válik az ember, mert amit sokan és sokszor mondanak, az akár igaz is lehet(ne).

Olyan világban élünk, melyben nem érték már a családi hagyomány, egy tájegység hagyománya, nemzetünk hagyományai.

Olyan világban élünk, melyben nem érték az élet.

Ebben a világban kell nekünk egészséges lelkű fiatalokat nevelnünk, olyan mintát adva, hogy ne legyenek meghasonlottak a kétféle értékrend miatt.

Meg kell tanítani őket együtt élni a világban tapasztaltakkal, ugyanakkor meg kell tanítani azt is, hogy hogyan kell megőrizni identitásukat és értékeiket.

Meg kell tanítani, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, és hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak.

Meg kell tanítani az önhittség és az önbizalom közötti különbséget.

Meg kell tanítani az élet tiszteletére, és saját, valamint a mások testének megbecsülésére.

Meg kell tanítani őket hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, és arra, hogy a belső értékeik megszerzéséért is meg kell dolgozni.

Meg kell tanulniuk elválasztani az ocsút a tiszta búzától.

 

 

6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Ezért az iskolának, mint a társadalom mikroközösségi színterének tükröznie kell az ebből fakadó feladatokat az alábbi területeken:

6.1. Feladatok:

  • család
  • hon és népismeret
  • egyházismeret (különböző felekezetek, gyülekezetek megismerése)
  • egyetemes emberi kultúra
  • környezeti nevelés (lsd. szakkörök, erdei iskola)
  • nemzetközi kapcsolatok ápolása (iskolai testvérkapcsolatok)
  • vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése (pl. diáktanács, osztályfőnöki órák)
  • új információs környezetben kritikai módon történő eligazodás és felhasználás
  • beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése (lsd. fogyatékos tanulók felvétele)

 

6.1.1. Első szint: osztályközösség kialakítása

Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás.

Osztályközösség feladata:

  • valamennyi tanuló pozitív irányú befolyásolása,
  • az egyéni értékek felismerése,
  • egymás tiszteletben tartása,
  • egymás segítése a tanulásban és az egyéni vagy beilleszkedési problémákban,
  • a másság elfogadása, a tolerancia,
  • társaik segítése, támogatása gondjaik, problémáik megoldásában,
  • mások gondjainak, nehézségeinek felismerése.

 

6.1.2. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét.

Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖK-nek. Az iskolában több DÖK tevékenykedik. Közülük kell az iskolai szintű DÖK-öt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat (KOT. 62-64. §)

 

7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:

  • szűrés, diagnosztizálás,
  • együttműködés a segítő szakemberekkel,
  • együttműködés a kortárs csoportokkal,
  • speciális programok meghatározása, kialakítása, pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.

 

Az 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30.§-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

 

Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések.

E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben.

Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre.

A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel.

 

7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:

  • a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,
  • passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,
  • nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,
  • testi és pszichés tünetei vannak,
  • személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – tickelés, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

 

7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

 

- szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal,

- fontos

  • a helyzetfelismerés és helyzetértékelés,
  • a magatartási zavar feltárása,
  • a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel,
  • az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,
  • a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás,

 

-          együtt kell működni:

  • a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,
  • az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek,

 

-          törekedni kell arra, hogy:

  • a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,
  • olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,
  • felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,
  • minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.

 

A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak.

 

Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján:

-          tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve

-          a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek,

az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.

  • A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében igen hatékony segítséget kapunk református lelkészeinktől és hitoktatóinktól, akik lelkigondozói tevékenységükkel sokat segítenek a problémák feldolgozásában.
  • Jó alkalmat nyújtanak az okok felderítésére a családlátogatások is. A személyes beszélgetések, a meggyőzés is segíthet a rossz irányba haladókat helyes útra terelni.
  • A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórái, a pedagógusok fogadóórái és a szülői értekezletek mind lehetőséget adnak a személyes beszélgetésre, kapcsolattartásra.
  • Fő feladatnak kell tekinteni az egészségügyi szolgálattal való szorosabb együttműködést. Orvosi igazolást csak betegség esetén kapjanak a tanulók. A színlelést, az iskolakerülést ezáltal próbáljuk meg kivédeni.
  • Ha végképp tehetetlennek érezzük magunkat, kifogytunk minden ötletből, hogyan tudnánk segíteni a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknak, akkor a Nevelési Tanácsadó elé visszük az ügyet (természetesen a szülő beleegyezésével). A vizsgálat után a fejlesztést a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján végezzük. Intézményünkben a fejlesztő foglalkozásokat két szakember végzi .
  • Bízunk abban, hogy tanulóközpontú és humánus hozzáállásunkkal, a családok támogató magatartásával, a fejlesztő foglalkozások tervszerűségével a gyermekek érési folyamatai felgyorsulnak és beilleszkedésük eredményes lesz.

 

8. Tehetséggondozás

A tehetség

Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes.

Iskolánk minden pedagógusának feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről-

Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hogy képességének megfelelően teljesítsen. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák megtapasztalja, hogy nem a teljesítményéért fontos ő Istennek és nekünk, hanem saját magáért.

Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos. A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak, Ezt a differenciált órai munka, a különböző szakkörök, iskolai, területi és országos versenyekre való felkészülés, a tanárral való rendszeres beszélgetés, plusz feladatok kiadása szolgálja.

A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek:

  • A tehetségkutatás,
  • A tanórán kívüli lehetőségek,
  • Együttműködés külső szervezetekkel,
  • És a nyomon követés.

 

Célok:

Iskolánk a tehetségkutatás, tehetséggondozás területén az alábbi célokat tűzte ki az optimális fejlődés segítése érdekében:

  • A korai felismerés,
  • A tehetségek számbavétele,
  • A tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztésszíntereinek meghatározása,
  • A hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás , és szakmai irányítás,
  • Az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése.

 

A tehetséggondozás szervezett formái:

  • Tanórán keretén belül,
  • Tanórán kívül.

 

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül

A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők:

  • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése,
  • A tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,
  • (nyelvi (angol-német)- informatikai, művészeti jellegű osztályok) tantárgyak emelt szintű oktatása, csoportbontás,
  • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata,
  • A továbbtanulás (nyelvvizsga) segítése felkészítő foglalkozásokkal,
  • Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása,
  • A viselkedéskultúra fejlesztése.

 

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül

A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei:

  • Versenyek, vetélkedők, bemutatók,
  • Tehetséggondozó szakkörök:

Az érdeklődő, jó képességű tanulókat összegyűjtő foglalkozás, mely a tantervi követelménynél mélyebb és szélesebb ismereteket nyújt, építve abban a tanulók érdeklődésére.

Jellemzői:

  • egy vagy több téma köré csoportosított
  • önkéntes jelentkezés alapján történnek
  • szaktanári vezetéssel
  • jellemzi a fokozott tanulói önállóság
  • kutató munka alkalmazása
  • képességfejlesztés

Munkarend: október 1-től – május 30-ig

Hetente: 1 óra

Éves szinten: kb.30 óra

Az eredményes szakköri munka megkívánja, hogy a foglalkozások időpontja meghatározott és állandó legyen. Így szoktatjuk tanulóinkat a rendszerességre. Szakkör vezetők segítségével az időpontok egyeztetése rendkívül fontos (ütközések elkerülése)

Szükség van éves munkatervre, amely az iskolai tantervekre épül. Minden szakkörnek tartalmaznia kell a sajátos nevelési célkitűzést, legfontosabb módszereket.

Szakköri tagok jelentkezése – száma

  • tagok jelentkezése önkéntes
  • ideális létszám 10-15 fő
  • pontosan előre ki kell jelölni a szakköri foglalkozás helyét, idejét, szakkör dokumentuma: szakköri napló vezetése

 

Alkalmazott módszerek:

  • előadás (külsős – felnőtt)
  • magyarázat
  • elbeszélés
  • tanulói kiselőadások
  • kísérletek
  • tanulmányi kirándulások (Nemzeti Park)
  • intézmények való látogatás (színház látogatás, múzeumok stb.)
  • gyakorló feladatlapok, tesztlapok alkalmazása.

 

9. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási Törvény és a 11/1994.(VI.8.)  MKM rendelet 6. §-a rendezi.

Iskolánk valamennyi pedagógusa közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető követelmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt.  Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családokkal és a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel.

Iskolánkban, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére két gyermek és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. (alsós és felsős)

 

Egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyereken vezetődik le. Ezek a káros hatások az iskolában teljesítmény-, viselkedés- és kapcsolatzavar formájában jelennek meg. A gyerekek problémáit minél korábban fel kell ismerni, és minél hatékonyabban kezelni kell, megelőzve súlyosabbá válásukat!

 

Cél

A prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

 

Feladatok

  • A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Konzultációs lehetőséget (fogadó óra) kell biztosítani számukra.
  • Jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.
  • Fontos az első osztályos szeptemberi szülői értekezleten való részvétel. Célja tájékoztatás jellegű. A szülők személyesen megismerkedhetnek a gyermekvédelmi felelőssel, tőle megtudhatják, hogy milyen problémával fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
  • Igazgatóval, osztályfőnökökkel, napközis nevelőkkel, diákönkormányzattal való folyamatos együttműködés, információáramlás
  • A gyermekek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének felismerése
  • Segítségre szoruló gyermekek felkutatása
  • A gyermekvédelmi jelzőrendszer ülésein és esetmegbeszélésein való részvétel, az itt szerzett információk átadása a pedagógus kollégáknak, ezzel segítve őket a veszélyeztető tényezők és a "korai tünetek" felismerésében.

 

A probléma megoldására irányuló intézkedések

  • A veszélyeztető helyzet hátterének átlátása érdekében további tájékozódásra van szükség (családlátogatás, beszélgetés a tanulóval).
  • A szükséges segítséghez való hozzájutás megszervezése
  • Probléma megoldása pedagógiai eszközökkel (szülők figyelmének felhívása, elbeszélgetés, támogatás) vagy a gyermekjóléti szolgálat segítsége által.
  • Ha az iskolában rendelkezésre álló (elérhető) információk alapján a gyermek helyzete, körülményei, veszélyeztetettségének mértéke nem mérhető fel, nem ítélhető meg kellő alapossággal, mindenképpen jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat felé.
  • Haladéktalanul jelzéssel kell élni a jegyzőnek, gyámhivatalnak, ha gyermekbántalmazásra, súlyos elhanyagolásra utaló jeleket észlel vagy súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal a pedagógus vagy tudomást szerez arról, hogy a gyermek önmagát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít.
  • A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a gyermekvédelmi felelős kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására, szükség esetén természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.
  • A tankötelezettség elmulasztásának megelőzése és "kezelése".

 

Fontos a fokozatok betartása:

  • szülő értesítése, felszólítása, tájékoztatása a következményekről (már az első igazolatlan mulasztáskor)
  • gyermekjóléti szolgálat felé jelzés
  • a legsúlyosabb mértékű hiányzás esetén (egy tanítási évben 10 igazolatlan óránál több) a jegyzőt az iskola igazgatója értesíti az igazolatlan mulasztásról.

 

A gyermekvédelmi rendszerben fontosnak tartott iskolai feladatok

    1. Indulási hátrányok csökkentése

Egyéni foglalkozások, korrepetálások, tanórai differenciálások, fokozott segítségnyújtás, személyiségfejlesztő tréningek megvalósítása. Szabadidős programok biztosítása. Az intézményen kívüli alapellátásokhoz segítségnyújtási formákhoz juttatás. A szülőknek tájékoztatás, tanácsadás.

    1. Felzárkóztatás és tehetséggondozás

Fejlődést biztosító tanmenetek alapján történő oktatás biztosítása. Képességeknek megfelelő helyes módszerek megválasztása. Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök, önképzőkör bevezetése. Tanulmányi versenyekre való felkészítés. Könyvtár- és számítógép használat.

    1. Továbbtanulási, pályaválasztási segítségnyújtás

Öndefiníciós törekvés támogatása- önismeret fejlesztése. Pályaismeret és társadalmi lehetőségek közötti eligazodás segítése. Egyéni tanácsadás, beszélgetés megvalósítása.

    1. Egészségnevelési és egészségvédő programok megvalósítása

Életvezetési ismeretek és készségek, helyes táplálkozási szokások kialakítása. Kábítószer-ellenes programok, szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos előadások tartása vagy szervezése.

    1. Családi életre nevelés

A kötelező és a nem kötelező tanórákon (pl.: osztályfőnöki órán, biológia órán, egészségtan órán, hit- és erkölcstan órán) elsajátítandó ismeretek, kialakítandó jártasságok, készségek köre.

Módszerek: báb- és szerepjáték, drámapedagógia, családrajz, élménybeszámolók a családról, művészi alkotások megismerése és elemzése, oktató-nevelő filmek megtekintése és feldolgozása.

    1. Napközi és tanulószobai foglalkozások

Tanulók étkezési ellátásának figyelemmel kísérése. A tanulmányi munka segítése, fokozott ellenőrzés, önálló tanulás szokásainak kialakítása. Egészséges napirend kialakítása. Korosztálynak megfelelő, tartalmas, élményt nyújtó szabadidős foglalkozások és tevékenységek megvalósítása. A nevelési feladatok súlypontozása. A tanulók külön elfoglaltságaihoz való igazodás (zeneiskola, sport stb.)

    1. Táborok és kirándulások szervezése

Hozzásegíti a tanulókat a szabadidejük helyes eltöltéséhez, új ismeret megszerzéséhez, hozzájárul személyiségük fejlesztéséhez.

(erdei iskolák, diákönkormányzat által szervezett kirándulások, a fenntartó gyülekezetek nyári vakációs bibliai táborai, sítúrák)

    1. Szülőkkel való kapcsolattartás

Formái: fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen találkozás, levelezés, tájékoztató füzet, telefon, SZMK-gyűlés, szülők tájékoztatása.

Előremutató formái: szakkörök szülők általi vezetése, közös szereplés, közös sportprogramok és kirándulások, családos színházlátogatás, kiállítások szervezése tanulók és szülők munkáiból.

    1. Szociális szolgáltatások

Reggeli és délutáni ügyelet megszervezése. Étkezési lehetőség biztosítása . Egészségügyi szűrővizsgálatok végrehajtása. Segélyezési lehetőség (tankönyv, étkezési támogatás). Szociális ellátások biztosítása. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás és segítségadás. Fejlesztések fejlesztőpedagógus és logopédus segítségével.

 

A gyermek és ifjúságvédelemi felelős alapvető feladata:

  • A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
  • A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.
  • Családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
  • A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,
  • A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése,
  • Tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról,
  • Együttműködés:
  • Osztályfőnökökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével,
  • Az iskolai Diákönkormányzattal, és Diákönkormányzatot segítő tanárokkal.

 

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

 

A Közoktatási Törvény 30.§ és a 41.§-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

A Közoktatási Törvény 10.§ (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért

Tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatását segítő programjaink tartalmazzák:

  • A diagnosztizálásra,
  • Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elveit és eljárási rendjeit,
  • A tanórai differenciálásra és
  • A program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat.

Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amelyet speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet.

 

10.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

A református iskola a talentumok Isten dicsőségére való kamatoztatására irányuló belső indíttatásra, valamint az igazságosság és szeretet parancsa által ösztönözve feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért nagy erőfeszítéseket teszünk annak tudatában, hogy ezzel emberi értékeket mentünk meg, és hozzájárulunk ahhoz, hogy hazánk református értelmiségi rétege a társadalmi kapcsolatainak szélesedésével még inkább kovásza legyen társadalmunknak.

Tevékenységek:

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,
  • az egyéni foglalkozások,
  • a felzárkóztató foglalkozások,
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
  • a napközi otthon, tanulószoba,
  • továbbtanulás irányítása, segítése,
  • a tanuló helyes önismerete és küzdőképességre való nevelése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

 

Másik fontos feladatunknak a felzárkóztatást tartjuk. Ezt a tanórákon elsősorban differenciált foglalkoztatással, egyénre szabott feladatokkal igyekszünk megoldani.

A felzárkóztató munkánk másik nagyon fontos színtere a korrepetálás. Két fő tantárgyból: matematikából és magyar nyelvtanból indítottunk ingyenes korrepetálást minden évfolyamból azoknak a tanulóknak, akik a tanórákon sokkal lassabban haladnak a többi gyermeknél.

Fejlesztő csoportjainkban pedig a részképességzavarokkal küzdő tanulók fejlesztését, felzárkóztatását gyógypedagógusok végzik.

 

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

A tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény és (11/1994.MKM rendelet 6.§),  tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124.§ (21)  bekezdésben szabályozza. A Közoktatási Törvény 19. § (7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:

Helyzetfeltárás:

  • A segítő tevékenységek formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások) megszervezése,
  • Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, pályázatok nyomon követése),
  • Az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó fejezetben foglaltakat azzal kívánjuk kiegészíteni, hogy Cegléd Város Önkormányzata étkezési térítési kedvezményben részesíti a rászorult tanulókat, a fenntartó (és az iskola) tankönyvtámogatást ad. A Gyermekjóléti Szolgálattal, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Szülői Szervezettel, a ceglédi Református Iskoláért Alapítvánnyal, a Református Tehetséggondozási Alapítvánnyal és a ceglédi református gyülekezetekkel együttműködve, ruhagyűjtési akciókat, kedvezményes, ill. ingyenes táboroztatásokat szervezünk.

Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységeink szolgálják:

  • Csoportbontás,
  • Étkeztetési támogatás,
  • Tankönyvtámogatás,
  • Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata,
  • A nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,
  • A szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése ( egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.)
  • Továbbtanulás irányítása, segítése.
  • Szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

 

 

12. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A szülő törvényben biztosított joga, hogy "gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

A szülővel való kapcsolattartás formái iskolánkban:

  • szülői értekezletek: évente minimum kétszer: szeptemberben, amikor a tanév teendőit beszéljük meg a szülőkkel; februárban pedig az első félévi munka értékelésére kerül sor. Ezen kívül akár a szülők (SZMK), akár az osztályban tanító pedagógusok illetve az osztályfőnök kezdeményezésére soron kívüli szülői értekezlet is tartható
  • fogadóórák – a munkatervben meghatározott rend szerint
  • SZMK: az osztályokban működő SZMK tevékenység életben tartása és erősítése folyamatos feladat
  • iskolai SZMK: az osztály SZMK-k által megválasztott 2-3 tagú szervezet, amely az iskolát érintő lényeges kérdésekben szükség szerint, legalább évente kétszer megbeszélést tart az iskolavezetéssel
  • családlátogatások: az osztályfőnökök családlátogatáson ismerkednek a tanulók otthoni környezetével.

Elvárások a szülőkkel szemben:

  • kísérje rendszeresen figyelemmel gyermeke iskolai eredményeit
  • működjön közre az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában
  • tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik

 

A SZÜLŐK

A szülő joga és kötelessége a pedagógiai program megismerése, annak véleményezése.

A szülők joga és feladata, hogy Isten és az emberek tiszteletével olyan családi légkört teremtsenek, amely elősegíti a gyermekek minden irányú nevelését az egyéni és közösségi élet számára. Ezért őket tekintjük az első és legfontosabb nevelőnek. Az iskolának elő kell segítenie, hogy a családban megkezdett vallásos és erkölcsi nevelés folytatódjék, illetve ha ez nincs, akkor segítenie kell a szülőket, hogy közeledjenek a református keresztyén hitelvekhez és erkölcsiséghez.

 

Együttműködésünk megvalósul, ha:

  • megismerik, magukévá teszik és elősegítik az iskola szellemiségének megvalósulását;
  • a pedagógusok megértő munkatársaivá válnak gyermekeik nevelésében;
  • figyelemmel kísérik gyermekük emberi és erkölcsi fejlődését az iskolában is;
  • nevelési gondjaikat a pedagógusokkal megosztva, a kettős nevelés elkerülése érdekében összehangolják az otthoni nevelést az iskolaival;
  • segítik gyermekük iskolai és iskolán kívüli tanulmányi és kulturális előrehaladását az iskolai elfoglaltságukkal összhangban;
  • rendszeresen eljárnak a szülői értekezletekre és fogadóórákra;
  • részt vesznek a szülők közös rendezvényein,
  • az iskolába való beiratkozáskor a szülők aláírásukkal igazolják, hogy a Pedagógiai Program és a Házirend tartalmát tudomásul veszik, magukra és gyermekükre nézve kötelező érvényűnek tekintik és elfogadják.

 

Erkölcsi ajánlások a szülőknek

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők tár­sadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége, hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola igazán egyházi szelleme csak akkor születhet meg, ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.

Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják intézményünk református jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola ellen. Amennyiben lehetséges A Református Iskoláért Alapítványt anyagilag is támogassák. (Adó 1%-a) Iskolával kapcsolatos problémáikat az érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse azok mindenki számára megnyugtató megoldását.

Iskolánk a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői fórumok, szülői levelek, , ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen megvitathatnak, és ter­mészetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

A NEVELŐTESTÜLET

 

Iskolánk nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételekhez. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett a keresztyén meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen.

A református nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztyén légkört, amelynek az iskola tanítását és életét át kell járnia.

 

A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl:

  • a pedagógiai program ismerete, elfogadása és megvalósítása;
  • pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; a hétfő reggeli áhítatokon, templomi istentiszteleteken, iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függetlenül
  • lelkiismeretes részvétel a szakmai és vallási továbbképzéseken;
  • készséges együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel;
  • személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztyén pedagógus személyiségének kibontakoztatásához;
  • széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele;
  • közreműködés a derűs, egészséges, örömteljes és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében azért, hogy az evangéliumi örömhír sugallta optimizmus érvényesüljön;
  • a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén;
  • őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben.

 

Erkölcsi elvárások a tanároktól

A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak a pedagógusoknak is ilyennek kell lenniük. Nyitott kell legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a megmerítkezés a kultúra szépségeiben, amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusnak vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátait is. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült imaélet, amely segítségével erőt meríthet a munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell vezérelje.

A gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni.

A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tegye, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon.

A tanár élete összhangban kell álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Családi háttere rendezett legyen. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, vallásukban képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. A pedagógus szavai és tettei mindig összhangban kell legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a gyerek számára a hamis tanúságtétel. Az iskolában minden olyan pedagógus taníthat, aki elfogadja annak református voltát, nem dolgozik a hitvallásos nevelés ellen. Alaposan tanulmányozza a keresztyén tanítást és munkája közben nem tesz elmarasztaló, sértő megjegyzést az egyházra és tanítására, hiszen ez a diákokban meghasonlást idézhet elő.  A keresztyén szellem, a tanúságtétel, az iskola lelki élete szervezése szempontjából elengedhetetlen, hogy minél több hit­valló pedagógus legyen a tanári karban. Iskolánk nevelőit fejlődésük érdekében szakmai tovább­képzésekre (a Református Pedagógiai Intézet és az állami szervek által szervezett) küldi előre meghatározott rend szerint. Nevelési érte­kezleteket és lelki programokat szervez, és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy jó hangulatban, örömmel és megfelelő fel­szereltséggel magas szakmai színvonalon dolgozhassanak.

AZ ISKOLA MINDEN ALKALMAZOTTJÁTÓL elvárjuk a református keresztyén alapelvek és a pedagógiai program ismeretét és támogatását, a kulturált beszédet, a pontos és gondos munkát.

 

13. Egészségnevelési program

Ma is igaznak ítéljük az antikvitás óta Hippokratész nyomán hangzott szállóigét: Ép testben ép lélek. ("Mens sano in corpore sano.") Igaz a fordítottja is: az ép lélek pozitív hatása a testi állapotra.

13.1. Egészségmeghatározások

Az egészség fogalmát többféleképpen tudjuk definiálni. A hétköznapi ember számára sokszor nem más, mint a betegség hiánya. Az egészség valójában komplex fogalom: a testi, lelki, szociális jólét = jó lét állapot, illetve e három tényező dinamikus egyensúlya (a WHO meghatározása alapján).

 

Az egészség fogalmának meghatározása függ attól is, hogy milyen szempontból fogunk hozzá. Társadalmi fejlődés szempontjából normális, egészséges az, aki képes a társadalomban a neki jutó szerepeket jól betölteni. Az egyén szempontjából viszont az egyén optimális gyarapodását, boldogságát kell figyelembe venni.

 

Megközelítési módok lehetnek még: orvosi, jogi, statisztikai, utópisztikus, pszichológiai. Az egészség egy folyamat, ember és környezete között zajló interakció. Minden élőlénynek alkalmazkodnia kell a környezethez az élő és élettelen környezethez egyaránt. Az embernek az emberi környezethez való alkalmazkodása nehezebb, mint a fizikai környezethez való alkalmazkodás.

 

Lelkileg egészségesnek tekintjük azt az egyént, aki önálló életvezetésre képes, élethelyzetéből adódó feladatait elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, képes az örömszerzésre és az öröm átélésére, és arra, hogy életét más emberekkel együtt közös társadalmi, közösségi céloknak megfelelően élje.

Testi és lelki egészségünk ezen kritériumait hitünk szerint Istennel való kapcsolatunk határozza meg.

 

13.2. Az egészség kritériumai

Annak azonban, hogy valaki egészséges legyen, feltételei vannak.

Ezek a következők:

2.1. Hatékony valóságészlelés

  • valóságnak megfelelően értékeli mindazt, ami a körülötte lévő világban végbemegy,
  • nem érti félre azt, amit mások mondanak,
  • nem retten vissza nagyobb, nehezebb feladattól sem

 

2.2. Önismeret, pozitív énkép

  • nem rejti el fontos érzéseit maga előtt,
  • nagyobb öntudatosság jellemző rá

 

2.3. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége

  • képes érzelmeit, indulatait kontrollálni
  • képes magatartását uralni

 

2.4. Önértékelés és elfogadás

  • értékeli saját teljesítményeit, és úgy érzi mások is elfogadják azokat,
  • jó viszonyban van másokkal,
  • társas helyzetekben spontán módon tud részt venni

 

2.5. Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége

  • érzékeny mások érzéseire,
  • nem lép fel saját igényeivel, szükségleteivel, másokkal szemben

 

2.6. Alkotóképesség

  • képességeit alkotótevékenységen képes kifejteni,
  • örül a mindennapi életnek, nem kell magát rákényszeríteni arra, hogy a mindennapok követelményeivel szembesüljön

 

 

13.3. Egészségfejlesztés

Magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban.

 

13.4. Jogszabályi háttér

Jogszabályok, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási és az egészségügyi ágazat számára.

 

1. A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet 10.§ (5) bekezdés

2. A 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 48. § (3) bekezdés

3. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet

4. A 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott "Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására"

5. A 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

6. A 46/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról

7. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. Törvény

8. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény 38. § (1) és (2) bekezdés

9. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

10. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet

11. A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

 

 

13.5. Az egészségfejlesztés stratégiai tervezése

 

5.1 Egészségfejlesztő TEAM létrehozása

Tagjai:

  • intézményvezető
  • egészségnevelő (biológia szakos tanár)
  • iskolaorvos
  • ifjúságvédelmi felelős
  • védőnő
  • testnevelő tanár
  • diákönkormányzatot segítő pedagógus
  • könyvtáros
  • az iskolai drogügyi koordinátor
  • szülői munkaközösség képviselője

 

5.2.Problémafeltárás – helyzetértékelés

A probléma feltárása kérdőívek segítségével, a TEAM tagok vezetésével, a tantestületi tagok bevonásával történik.

Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést az alábbiak által kitöltött kérdőívek szolgálják:

  • szülők (szülői munkaközösségek vezetői)
  • igazgató
  • ifjúságvédelmi felelős
  • iskolaorvos
  • védőnő
  • egészségnevelésért felelős pedagógus
  • az iskola diákjai
  • munkaközösségenként 1-2 pedagógus

 

5.3. Segítő kapcsolatok feltérképezése

Kapcsolódási pontok:

  • szülők (családok)
  • szülői szervezet – szülői munkaközösség
  • iskolaorvos
  • gyermekjóléti szolgálatok
  • nevelési tanácsadó
  • családsegítők
  • ÁNTSZ szakemberei
  • rendvédelmi szervek

 

5.4. Tájékozódás az érintettek körében

Mivel a korszerű egészségfejlesztés az egész iskolára kiterjesztett célok megvalósítását jelenti, fontos minden érintett véleményének kikérése (szülők, diákok, iskolai alkalmazottak, pedagógus).

 

5.5. Az egészségnevelési program megtervezése

Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében.

 

Célok:

  • balesetek, betegségek megelőzése, prevenció
  • az egészség megőrzése
  • az egészséges állapot megbecsülése
  • az egészségnek értékként való elfogadtatása, elfogadásra nevelés

 

A prevenció

Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik pld. az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapi testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszerbiztonság megvalósítása.

Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.

 

Az egészségnevelés iskolai területei:

A pedagógiai rendszerbe beépülő témák:

  • önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
  • az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
  • az értékek ismerete
  • az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
  • a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
  • a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
  • a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete
  • a tanítás és tanulás technikái
  • az idővel való gazdálkodás szerepe
  • a rizikóvállalás és határai
  • a szenvedélybetegségek elkerülése
  • a tanulási környezet alakítása
  • a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Színterek

  • Tanórai foglalkozások
  • Szaktárgyi órák témafeldolgozása
  • Minden szaktárgynak van kapcsolódási pontja az egészségfejlesztéshez, amelyre a helyi tanterv tervezésekor külön figyelmet kell fordítani.

 

Témakörök

    1. A biztonság megőrzése
    2. A táplálkozás
    3. Mozgás és személyes higiéné
    4. Veszélyes anyagok
    5. Az emberi szexualitás
    6. Családi élet és kapcsolatok
    7. A környezet

 

Osztályfőnöki órák:

Témakörök:

  • Létezem
  • Nem jó az embernek egyedül
  • A közösségek
  • Közösségben az ember
  • Az egészséges ember
  • A hasznos élet

Tanórán kívüli foglalkozások:

  • napközis foglalkozások
  • játékok, gyakorlatok, konkrét esetfoglalkozások
  • délutáni szabadidős foglalkozások
  • sportprogramok, filmvetítés, versenyek, vetélkedők, egyéb játékos programok
  • szülői értekezlet, szülőcsoport
  • ismeretátadás, tanácsadás, ötletek a prevencióval kapcsolatban

 

Iskolán kívüli rendezvények

  • Vöröskereszt, ÁNTSZ, Családsegítő által szervezett programok
  • kirándulás, sportprogramok

 

5.5. Iskolaorvos, fogorvos, védőnő feladata

  • osztályvizsgálat, célosztályok: 1-3-5-7. osztályok, egészségügyi és tisztasági vizsgálatok
    • osztályosok alkalmasítása a középiskolai felvételihez
  • kampányoltás 6-8. osztályosok számára
  • az orvosi vizsgálat során kiszűrt tanulók gondozása, szakvizsgálatra utalása, követése
  • 6-7. osztályos lányok felvilágosítása, Libresse-csomagok kiosztása
  • 5-6. osztályosok felvilágosítása a drog és dohányzás káros hatásairól
  • beszélgetés a 7-8. osztályosokkal a szex, szerelem témájáról, videofilm felhasználásával
  • fogorvosi szűrővizsgálatok, fogápolási, szájhigiéniai felvilágosítás

 

5.6. Mindennapos iskolai testedzés

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit.

 

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

 

Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógia szempontoknak kell teljesülniük.

  • Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás programban.
  • Minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzési rendszer megfelelő terhelése.
  • Minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna.
  • A testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire, és az izomerősítések különböző testhelyzeteire.
  • Minden testnevelésóra és egyéb testmozgási alkalom örömöt, és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.
  • A testmozgás – program életmód – sportokat, életminőség – sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).
  • A testmozgás – program játékokat és táncokat is tartalmaz.

 

Az egyes évfolyamokon a testnevelésórák száma 2,5-3. Azokon a napokon, amikor 1-1 osztálynak nincs testnevelés órája, a napi mozgásigény kielégítésére a napköziotthonban, délutáni tömegsport-foglalkozásokon, diáksport egyesületi edzéseken, illetve népi táncon nyílik lehetőség.

 

1-4. évfolyam:

  • játékos, egészségfejlesztő tömegsport-foglalkozás
  • a mindennapos testnevelés részletes programjának kidolgozása a helyi tantervi részben található

 

5-8. osztályban:

  • Tömegsport-foglalkozások:
  • alaptorna, kosárlabda, labdarúgás,

 

Sportcsoportok:

  • torna, kosárlabda, labdarúgás, bírkózás,

 

5.7. A program megvalósításához szükséges erőforrások

 

7.1. Anyagi

  • a pályázati lehetőségeket figyeljük és kihasználjuk
  • a fenntartó támogatását kérjük
  • alapítványok

7.2. Humán

  • a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése (továbbképzések ütemezésénél előnyt élvezhetnek az ilyen irányú képzést igénylők)
  • nem pedagógus dolgozók bevonása a program végrehajtásába

 

8. A program értékelése

 

Tanulók, közösségek értékelése a sikerkritériumok mentén.

Sikerkritériumok

-         társas kapcsolatok fejlődése

-         részvétel a programokban

-         tantervi követelmények teljesítése

-         a programban megjelölt feladatok teljesítése

-         pedagógus kompetenciák fejlődése

 

Értékelési intervallum

Évenként

A kérdőívek feldolgozása után kijelölt feladatok elvégzésének, valamint az osztályok tisztaságának, magatartásának, tanulmányi, kulturális és egyéb tevékenységének értékelése.

 

4 évenként

A teljes program értékelése a sikerkritériumok figyelembevételével.

 

Az Iskolaegészségügyi Szolgálat az Egészségnevelési programot elfogadta:

 

14. Az iskola környezeti nevelési programja

 

14.1. Bevezetés

A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

 

1.1. A környezeti nevelés fogalma

"Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

  • megfelelően stabil és megújulásra képes, érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel
  • kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére
  • felkelti az igényt, képessé tesz:
    • a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására
    • összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére
    • a problémák megkeresésére, okainak megértésére
    • a kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére
    • az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben
    • a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre"

 

A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.

 

1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér

 

A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, mely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2004-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarhatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei.

E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le.

  • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez
  • 70.§ A Magyar Köztársaság  területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez

 

Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

  • A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § I. cikkelye szerint "... minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". Az ismeretek fejlesztése és terjesztése állami, illetve önkormányzati feladat.
  • Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.
  • A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel.
  • A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

 

A környezettudatosságra nevelés célja

 

"A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben." /NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet

 

1.3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele

 

A környezeti nevelési program nemcsak az iskola sikeres környezeti nevelési programjának záloga, hanem nagymértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához. A környezeti nevelés a mindennapi pedagógiai munkához használt eszköz. Az iskolák csak akkor tudnak megfelelni a rohamosan változó társadalmi igényeknek, ha maguk is változnak, s terveiket is módosítják a változásoknak megfelelően. Így a környezeti nevelési program 2-3 éves felülvizsgálata szükséges.

  • Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén
  • A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat (pld. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).
  • Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése
  • A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldhat a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.
  • Az oktatás minőségének fejlesztése
  • A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.
  • A pedagógusszakma fejlődésének támogatása
  • A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabb fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.
  • Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése
  • A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információs technológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési programlehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódás nemcsak az IKT – alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.
  • Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása
  • A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.

 

1.4. A környezeti nevelés színterei az iskolában

 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:

  • A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyekhez a diákoknak is köze van. Különböző kreatív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

 

Nem hagyományos tanórák és tanórán kívüli programok:

  • A tanév során – lehetőség szerint – erdei iskolát, intézmény- és múzeumlátogatásokat szervezünk. Az erdei iskolában a munka meghatározott munkarend szerint folyik, ahol a diákok megtanulják a természettel való harmóniában élés mikéntjét. Az erdei iskola költségeit pályázatokból és szülői befizetésekből fedezzük.
  • A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kaán Károly verseny, Hevessy kémiaverseny, helyi iskolák által meghirdetett versenyek).
  • Különböző akciókban veszünk részt: rendszeresen különböző gyűjtési akciókat (papír, elem, stb.) szervezünk, minden tanévben madarak-fák napi programokat szervezünk. Részt veszünk a Városi Vöröskereszt által szervezett egészségügyi versenyeken.

1.5. Erőforrások

A környezeti nevelés munkánk céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet összetevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakult együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

 

Nem anyagi erőforrások:

Iskolán belüli együttműködés

  • Iskolavezetőség támogatja a környezeti nevelési programot. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt, ösztönző rendszert dolgoz ki, aktívan részt vesz az egyes programokban.
  • Az erdei iskola költségeit pályázatokból és szülői befizetésekből fedezzük.
  • Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára.
  • Valamennyi szakos tanár belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk az együttműködést. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
  • Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van a diákönkormányzatnak, a diákönkormányzat munkáját segítő tanárnak, osztályközösségeknek, valamint a környezetvédelem iránt különösen érdeklődő diákoknak (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).
  • A diákok a környezeti témával kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepet szánunk a környezettudatos szemlélet kialakításában a tanulmányi kirándulásoknak, hulladékgyűjtési akcióknak, az erdei iskolának. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát az oktatási munkaközösség határozza meg.
  • A tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
  • A Családsegítő Szolgálat: felméréseivel és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat, hogy a hatékonyságról is tájékoztatást kapjunk.
  • Iskolaorvos: előadások tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról.
  • Adminisztratív dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban.
  • Technikai dolgozók: a programok tárgyi feltételeinek biztosítása (világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés).
  • Tanárok és szülő: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése, fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván.
  • Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.
  • Költségvetés: az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.
  • Alapítvány: az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolában és osztálykirándulásokon való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy az ezekhez a munkákhoz szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

 

Külső erőforrások:

  • Fenntartó: biztosítja a közoktatási normatívát a tanulók számára
  • Pályázat: a pályázat megjelenésének figyelése igazgatóhelyettesi és könyvtárosi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes mértékben arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

 

Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése:

Bővítés lehetőségei:

  • Más közoktatási intézmények
  • Megyei Pedagógiai Intézet
  • Magyarországi Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Iroda
  • Önkormányzat környezetvédelmi referense

 

2. Alapelvek, jövőkép, célok

 

2.1. Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk.

  • a fenntartható fejlődés,
  • a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések
  • a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,
  • alapvető emberi szükségletek,
  • emberi jogok,
  • demokrácia,
  • elővigyázatosság,
  • biológiai és társadalmi sokféleség,
  • ökológiai lábnyom.

 

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani

  • a környezettudatos magatartást és életvitelt,
  • a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,
  • a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,
  • a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,
  • a rendszerelméletet,
  • tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését,
  • az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

 

A célok eléréséhez szükséges készsége kialakítása, fejlesztése a diákokban.

Ilyenek pld.:

  • alternatív problémamegoldó gondolkodás,
  • ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,
  • szintetizálás és analizálás,
  • problémaérzékenység, integrált megközelítés,
  • kreativitás,
  • együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód,
  • vitakészség, kritikus véleményalkotás,
  • kommunikáció, médiahasználat,
  • konfliktuskezelés és megoldás,
  • állampolgári részvétel és cselekvés,
  • értékelés és mérlegelés készsége.

 

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását, és azok hagyománnyá válását.

A fenti célok csak úgy valósulhatnak meg, ha hatékony tanítási-tanulási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki.

Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden tanórán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egészként lássák a természetet, s benne az embert.

Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, biológia, földrajz tantárgyak között már megvalósult az együttműködés, egyre bővül azonban a kör.

 

2.2. Konkrét célok

 

2.2.1. Szaktárgyi célok

  • A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre.
  • A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre).
  • Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok).
  • Tanórán kívüli szakórák szervezése, rendhagyó órák.

 

 

2.2.2. Hagyományok ápolása

  • Madarak-fák napi egész napos program szervezése
  • Részvétel a Kaán Károly Környezet- és Természetvédelmi Verseny országos döntőjének rendezésében, szervezésében.
  • Kiállítások megtekintése.
  • Egészséges táplálkozási vetélkedő.
  • Drogprevenciós program folytatása.
  • Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
  • Egészségnap
  • Föld-napja

 

 

2.2.3. Új tervek, célok, feladatok, sikerkritériumok

  • A környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg! (Több környezeti nevelési tartalom a tanórákon, változatosabb tanítási, tanulást segítési környezeti nevelési módszerek).
  • Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket. (Projektek kidolgozása. Egyre több tanuló vesz részt a tanulási projektben).
  • A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példákkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői. (Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek tartása az adott témában. A felnőttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel, és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Az iskolai programok tervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen).
  • Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. (Szelektív hulladékgyűjtés, papír folyamatos gyűjtése, a helyes vásárlói szokások kialakítása. Az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot.)
  • Takarékoskodás a vízzel és a villannyal. (A rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Nem lesznek csöpögő csapok, égve felejtett villanyok.)
  • A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat. (Kutatómunka, kiállítások, vetélkedők, előadások a "Jeles Napokra", ha ismeri környezetét, szereti, kötődik hozzá és megóvja.)
  • Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldük védelmezői. (Faültetés, madáretetés. A tanuló kötődik a környezete egy darabjához és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.)
  • Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást. (Zöld sarok kialakítása a tantermekben, szakkönyvek, folyóiratok. Versenyeredmények javulása.)

 

 

15. Fogyasztóvédelmi nevelés

 

Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasztóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekszenek.

Jogi háttér

  • Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelve
  • Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény

A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.

 

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

  • a fogyasztói kultúra fejlesztése
  • a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása
  • a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben

 

Cél elérése érdekében feladataink

  • fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése
  • viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között
  • fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása
  • piac, marketing, reklám szerepének megismertetése
  • minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során
  • tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való
  • távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése)
  • helyes értékrend kialakítása

 

Résztvevők köre

  • Család, az otthon környezete
  • A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek

 

Iskola környezete

Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását.

 

Külvilág környezete

A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ "ellenünkre" dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kialakítását.

Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt.

 

Az oktatás színterei

  • Család, az otthon környezete
  • technika:         áruismeret, gyártástechnológia
  • matematika:    banki, üzemanyag számítások
  • fizika:  mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák)
  • földrajz:          eltérő gazdasági struktúrák megismertetése
  • magyar:           a reklám, feliratok, kommunikáció, szituációs játékok
  • biológia:          egészséges táplálkozás
  • kémia: mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság
  • informatika:    internetes fogyasztói veszélyek
  • történelem:     fogyasztóvédelem története, kialakulása

 

  • Család, az otthon környezete
  • vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása

 

Módszerek

  • interjúk (házi feladat formájában)
  • riportkészítés
  • adatgyűjtés, feldolgozómunka
  • szituációs játékok
  • érveléstechnikai gyakorlatok

 

A fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(NAT 2003)

Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.

Kritikus fogyasztói magatartás: a fogyasztói jogok érvényesítése.

A fogyasztónak joga van:

  • az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez
  • a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz
  • a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között
  • a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez
  • a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez
  • az egészséges és elviselhető környezetben való élethez
  • a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

 

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:

  • Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai,
  • Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények),
  • Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel),
  • Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások.

 

 

 

 

 

 

16. AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL VÉGZETT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

 

16.1. NEVELÉSI PROGRAM

 

1.1 A feladatellátások jogszabályi környezete

Intézményünk Alapító Okiratában vállalta, hogy integrált nevelés keretei között látja el /KT.30.§(2)/ a következő tanulói kört:

  • A.) A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,
  • B.) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd."
  • Mozgáskorlátozott

Diagnosztikus besorolásban: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, aktivitás és figyelemzavar, iskolai készségek kevert zavara, kevert specifikus fejlődészavar, hyperkinetikus zavar, magatartás zavar.

 

A nevelés, oktatás keretiben, tartalmában figyelembe vesszük a:

  • a többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvényt a közoktatásról,
  • a 2/2005./III.01./ OM rendelet Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit /KT.8/B.§(3)/,
  • 243/2003. (XII.17.)Kormány rendeletet a Nemzeti alaptantervről,
  • 202/2007.(VII.31.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv módosításáról /KT.8.§ (11)/,
  • 11/1994.(VI.08.)MKM rendeletet a nevelési-oktatási intézmények működéséről /KT.94.§(1)b/,
  • 22/2008.(VIII.06.)OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet módosítását,
  • 2008. évi XXXI. tv-t az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő elmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról,
  • 168/2000.(IX.29.) Korm. rendeletet a gyógypedagógiai felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről,
  • az intézményfenntartó minőségirányítási programját.

 

 

 

1.2. A feladatellátás alapelvei

 

Intézményünk az integrációval többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladásukat tekintjük.

 

Az eredményes megvalósításhoz a különleges gondozási igényű tanulók fejlesztésének alapelvei:

1. A tanulók mindenek felett álló érdeke /KT 4.§(7) 19.§ (7), b/

Cél: A tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele.

Feladat: Minden segítséget kapjon meg képessége kibontakozásához, részképességei, személyisége fejlesztéséhez.

Eredmény: a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkedvezőbbet választva születik a döntés.

2. Egyenlő bánásmód elve /KT. 4/A§(1), 10§ (3),a/

Cél: Az iskola minden tanulója azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban.

Feladat: Az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében a feladatok végrehajtásában közreműködők a döntésekben, az intézkedésekben tartsák be az egyenlő bánásmód követelményét.

Eredmény: Nincs hátrányos megkülönböztetés.

3. Esélyegyenlőség érvényesülése /2008. évi XXXI. tv./

Cél: Esélyegyenlőség megteremtése, megalapozása az oktatásban a különleges gondozási igényű tanulók számára.

Feladat: Az SNI és BTMN-nel küzdő tanulók integrált oktatásában a tárgyi és személyi feltételek biztosításával, sajátos pedagógiai eljárásokkal és eszközökkel valósuljon meg a rehabilitáció és fejlesztés.

4. A részképességzavar

A részképességzavartüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógus (tanulásban akadályozottak pedagógusa, logopédus,       fejlesztőpedagógus.) közreműködésével történik. /KT 35.§(3), 38.§ (1), 121.§(28)/ Szükség esetén egészségügyi szakembereket és pszichológust is bevonunk a komplex ellátásba.

5Rehabilitációs és fejlesztő célú órakeretben a tanulók segítése egyéni fejlesztési terv alapján valósul meg.

6.A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató mentesíti a tanulót a tantárgy vagy tantárgyrész értékelése, minősítése alól.

 

1.3. Kiemelt célok

  • Az olvasás-, írászavarok javítása.
  • Kialakítani a tanulók intellektusának megfelelő értő olvasás-íráskészséget.
  • Fejleszteni a szóbeli, írásbeli, nonverbális kifejező készséget.
  • Segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.
  • Javítani a számtani műveletek, kifejezések, szabályok megértését.
  • Fejleszteni a verbális képességeiket a matematikai nyelv használatában, matematikai relációkban.
  • Aszociális viselkedés megelőzése, kezelése.
  • Szociális elvárásoknak megfelelő magatartás kialakítása.

Feladataink és eszközeink a célok eléréséhez

 

  • A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanulók egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, sajátos nevelési igényét, segítse a tanuló képességeinek kibontakozását, felzárkózását tanulótársaihoz. /KT. 19.§(7)b/.
  • Ennek tükrében:
  • testséma biztonságos kialakítása,
  • téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
  • vizuo-motoros koordináció gyakorlása,
  • látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
  • az olvasás, írás tanítása,- szükség esetén reedukáció – lassú tempójú, nyújtott ütemű,     hangoztató-elemző, szótagoló, homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel /Meixner terápia/,
  • olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése egész iskolai pályafutás alatt,
  • figyelem, emlékezet, gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése,
  • szerialitás erősítése,
  • fogalmi gondolkodás, szám és műveletfogalom kialakításához a manipuláció előtérbe      helyezése,
  • egyénhez igazított követelmények kialakítása,
  • a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése,
  • együttműködés a családdal és más szakemberekkel,
  • a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel,
  • a sikerélmény biztosítása:
  • egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
  • kudarctűrő képesség növelése,
  • az önállóságra nevelés,
  • kommunikációs kultúra fejlesztése,
  • testi és lelki egészség elősegítése,
  • felkészülés a felnőtt lét szerepére.

 

1.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

A különleges gondozási igényű tanulók integrációja az átlagosnál is hangsúlyosabbá teszi a tanulók tolarenciára, empátiára, a másság elfogadására való nevelését.

Annak megtapasztalását és megértését, hogy minden személy egyformán értékes és fontos. Együtt tanulják meg, hogy mindenki felelős a másikért, mindenki tud segíteni és szorulhat segítségre. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít.

Ez hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez vezethet.

Testületünk törekszik arra, hogy a segítségre szoruló gyerekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, önbizalmat, örömet adó tevékenységet.

 

A személyiségfejlesztés célja de eszköze is a kulcskompetenciák fejlesztése. /243/2003.(XII.17.)Korm. rendelet a nemzeti alaptanterv: melléklet: III. rész/

 

A kulcskompetenciák fejlesztésére különös hangsúlyt helyezünk a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében. Kitűzött pedagógiai céljaink elérését segítik e képességek.

Esélyegyenlőségük biztosítása érdekében a nevelés és az oktatás valamennyi területén fejlesztjük hozzáértésüket személyes boldogulásuk megtalálásában, társadalmi beilleszkedésükhöz és a munkához.

 

4.1 Anyanyelvi kompetencia

 

Tanulóink 17 %-a küzd az olvasás, írás, szövegértés, szóbeli kifejezőkészség, nyelvtan és helyesírás zavarával, nehézségével, gyengeségével. A részükre szervezett pedagógiai célú rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon túl tanórákon is hangsúlyos figyelmet kap az anyanyelvi kommunikáció.

 

4.2 Idegen nyelvi kompetencia

 

A különleges gondoskodásban részesülő tanulóink számára biztosítjuk az idegen nyelvi kommunikáció lehetőségét. Kudarcérzésük elkerülésére – amennyiben a Szakértői Bizottság a szakvéleményben ezt javasolja – mentesítést kapnak az idegen nyelv tantárgy, vagy az idegen nyelv írásbeli, helyesírási rész értékelése és minősítése alól. Az így biztosított pozitív attitűddel felkeltjük érdeklődésüket a kulturális sokféleség, a kultúrák közötti kommunikáció iránt.

 

4.3 Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia területén a matematikai gondolkodás fejlesztésével, logikai alkalmazásával segítjük, hogy felismerjék problémáikat és változatos megoldási lehetőségeket találjanak a sikeres megoldáshoz. E kompetenciát a diszkalkuliás tanulóknál is erősíteni szükséges.

 

 

4.4 Természettudományos kompetencia

A különleges gondoskodást kapó tanulóink praktikus készségei fejlettebbek a verbális készségeknél. Ezt a "vivő funkciót" kihasználva sikereket érhetnek el új helyzetekben. Ezért a természettudományos terület segíti a transzferálást. Az új tudás változatos alkalmazása a gyakorlatban elősegíti a gondolkodás rugalmasságát.

 

4.5.  Hatékony, önálló tanulás kompetenciája

 

A kognitív folyamatok mozgásának irányításában törekednünk kell az egyes folyamatok egyre magasabb szintre emelésére. Az absztrahálás, stukturálás, transzferálás, kombinálás fejlesztése fogja képessé tenni segített tanulóinkat a hatékony, önálló tanulásra. A motiváció, az önbizalom, a reális önértékelés, a figyelem koncentrációja fontos eleme e kompetenciának. A rehabilitáció és a fejlesztés, de a tanítási óra is fordítson kiemelt figyelmet ezen alapozó eszközre!

 

4.6.  Szociális és állampolgári kompetencia

 

Ez a kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. Ahhoz, hogy a tanulási zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulóink befogadottak és elfogadottak legyenek, iskolánk valamennyi dolgozója és tanulója a gyakorlatban kell, hogy alkalmazza az egyenlőséget, megkülönböztetés-mentességet, a megértett kulturális identitást. Olyan attitűdöket kell kialakítani, melyben mindenki törekszik a személyes előítélet leküzdésére és a kompromisszumra.

 

4.7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia (5. évfolyamtól)

 

Speciálisan segített tanulóink többsége a megismerés, a felismerés rendellenességével küzd. Ennek következtében tágabb környezetükre vonatkozó ismereteik hiányosak. Ezért tudatosan törekszünk – különösen a diszkalkuliával diagnosztizáltaknál – a pénz valóságtartalmának gyakorlati megismerésére, a munkavégzés és a jövedelem összefüggésének felismertetésére. Különböző tevékenységek kockázati elemeinek összegyűjtése után kockázatelemzéssel erősítjük az ítéletalkotó gondolkodást, a felelősséggel vállalt döntést.

 

4.8. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség (5.évfolyamtól)

 

Részképesség-zavaros tanulóink írásbeli munkái szinte mindig esztétikai hiányosságot mutatnak. Ennek egyik oka a fejletlen grafomotorika. A finommozgás fejlesztésén túl következetesen tanítanunk kell az írás szép, tagolt, szellős, arányos, lendületes kivitelezését. A javítás esztétikáját meg kell mutatnunk. A művészetek – zene – tánc – rajz – festészet - irodalom – a komplex megsegítés nélkülözhetetlen eszközei. Motivációban, képességfejlesztésben, emberi viszonyokban, reális önismeretben, emocionális kifejezésben gazdagodnak tanulóink, ha ezeket az élményeket átélik és tudatosan felhasználják.

 

1.5. Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz

 

1.5.1. A tanulás tanítása

Pedagógusaink fontos feladata, hogy megismerjék a különleges gondozási igényű tanulók sajátos tanulási módját. A rehabilitáló és fejlesztő pedagógusokkal szorosan együttműködve, egyénre lebontva ismerjék meg a tanulási zavarok, nehézségek, gyengeségek korrekciójának lehetőségeit. A hatékony tanulási stratégiához az egyéni jellemzők figyelembevételével végig kell járni a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Ezeket az utakat életszerű tartalmakkal kell feltölteni. Törekedni kell a gondolkodási képességek: így a tapasztalás, következtetés, kombináció, problémamegoldás fejlesztésére. Különös tekintettel az analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználásra. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, konfliktusmegoldó, elkerülő stratégiák megismertetése. A tanulás tanítása tehát nem csupán ismeretelsajátítás, figyelem, emlékezet, gondolkodás működtetése, hanem az egész személyiség fejlesztése. Ezért csak sajátos tanulásszervezési megoldásokkal valósíthatók meg a különleges bánásmódot igényelő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

 

1.5.2. Közösségfejlesztés

 

Sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrációja sajátos aspektusba helyezi a közösséget és az egyént. Harmonikusan működő közösség alapértékei: empátia, tolerancia, hitelesség, feltétel nélküli elfogadás. Ezek az értékek a humanisztikus pszichológa ars poetikája; a mentális egészség alapja. Legfontosabb a tanítók, tanárok példaértékű magatartása. Közösségfejlesztés egyetlen színtere a közösség. A közös élet, közös munka, közös szórakoztató programok.

 

Intézményünk Pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége garancia arra, hogy a tanulókban kialakul a közösségért érzett felelősség tudata, és az érzés, hogy a közösségért tudnak tenni valamit. Az osztályközösségek, napközis csoportok alakításánál törekszik az iskola, hogy különleges gondozási igényű tanuló arányos számban legyen jelen.

 

1.5.3. Napközis foglalkozás /KT 53.§(2)(4)/

 

Külső kontroll erősítésével biztosítja a következő tanítási napra a felkészülést. Jól szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteit, személyiségfejlesztést, ki és felhasznált idő hatékonyságának kialakítását, problémamegoldást. A kulturális foglalkozások, a manuális és játékfoglalkozások szolgálják a finommotorika, nagymozgás, örömérzet, közösségi élmény, szabálykövetés, fantázia, kreativitás fejlesztését. Emelik a nyelvi kompetenciát. Lehetőséget nyújt a gondolkodás, figyelem terjedelmében, intenzitásában való erősítésére. A napközis foglalkozás pozitív, sokrétű hatása megjelenik a tanulásban, pihenésben és a sportban is.

 

 

1.5.4. Sportfoglalkozások /KT.52.§(2)c, 53.§(9)-(10)/

 

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat kiemelten ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt a szervezett sportfoglalkozásainkon szükségletük, igényük szerint. Kosárlabda, futball, úszás, kézilabda,  atlétika, tömegsport, diáksport, mindennapos testnevelés segíti a saját testrészérzékelés megalapozását. Ez fejleszti a megfigyelés, gondolkodás, a tanulási képességek fizikai-élettani alapját, elősegíti az egészséget, megelőzheti a lelki ártalmakat. Elősegíti a sikeres társkapcsolatok átélését. Adekvát eszköz az örömszerzésre, sikerélményre, önbizalom megteremtésére, zavartalan beilleszkedésre, elfogadottságra, a szabadidő értelmes eltöltésére.

 

1.5.5. Versenyek, vetélkedők

 

A pedagógus feladata, hogy felismerje tanítványa tehetségét még akkor is, ha az tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzd. E "vivő funkció" felhasználásának egyik terepe lehet a verseny és vetélkedő. Különös figyelmet érdemel a sport és művészet.

 

1.5.5.. Logopédia  /KT. 30.§(7), 34-35-36.§/

 

Az ingyenes logopédiai ellátással a súlyos beszédhibák javításában a beszéd tartalmi és alaki korrekciója történik kommunikációfejlesztéssel párhuzamosan.

 

1.5.6.. Egészségügyi szakszolgáltatás

 

Amennyiben a szakértői vélemény egészségügyi habilitáció vagy gyógyítás érdekében javasolja egészségügyi szakszolgáltatás igénybevételét /neurológus, pszichológus, foniáter, gyermek ideggondozó, szemész...stb./, figyelemmel kísérjük a terápiába való bekapcsolódást és eredményeit. Ha szükséges, meggyőzzük a szülőt ennek fontosságáról.

 

1.5.7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

Intézményünk nem szűkíti le a tehetséggondozás lehetőségét a tehetséges egyénre és tantárgyi képességeire. Minden pedagógus és tanuló számára világos, hogy ez a tevékenység a személyiségfejlődésre pozitív hatással van, egyben lehetőséget ad a jutalmazásra is. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű, beilleszkedésű, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink –nehézségeik és problémáik ellenére – egyes területeken tehetségesek, megtámogatva pedig sikeresek lesznek. Személyiségük diszharmóniája a sikerélményeken, az oktatástól eltérő tevékenységi területeken keresztül rendezhető. Ezt kell kihasználnunk, kiaknáznunk. Foglalkozások, lehetőségek a cél eléréséhez:

  • sportköri részvétel,
  • művészetoktatás,
  • diákönkormányzati rendezvények: farsang, diáknap stb.
  • énekkar,
  • csoportos versenyek /integráció az integrációban/, mely főleg praktikus ismeretűek – komplex  tanulmányi verseny,
  • számítástechnikai tevékenységek,
  • erdei iskola,
  • szabadidős foglalkozások
  • tanulmányi kirándulások,
  • felkészítés középiskolai tanulmányokra,
  • személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése.

 

1.6. Gyermek- és ifjúságvédelem

 

A gyermekvédelem rendszerébe tartozó és sajátos nevelési igényű, beilleszkedési tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulói népesség gyakran egybeesik, egymás alkotórészeit is képezheti. Ennek függvényében készül el a Pedagógiai Program ezen fejezete. Ez az

 

összefüggés indokolta, hogy  együtt dolgoznak a rehabilitálók, fejlesztők és a gyermekvédelmi felelős. Iskolai gyermekvédelmi tevékenység a fentieket figyelembe véve három területre terjed ki. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére.

Alapelve:

  • a tanulók mindenekfelett álló érdeke,
  • hátrányos megkülönböztetés elkerülése,
  • tanulókat megillető jogok érvényesítése.

Az integráció szükségessé tette az általános részben széles körűen megfogalmazottakat.

 

1.7. Szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenység

 

A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók sok esetben szociális hátránnyal is küzdenek. Esetkezelésük sajátossága indokolja, hogy rendszeres tevékenységi forma legyen az integrációt felvállaló iskolánkban

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás differenciált megszervezése, a pozitív diszkriminációs eszközök kihasználása,
  • magántanuló részére fejlesztő egyéni foglalkozás szervezése,
  • kompetenciánk határain túlmutató esetekben felajánljuk a szülőknek szakemberek és különböző terápiás gondozásra jogosult intézmények segítségét.

 

16.2. Tanulási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása

 

2.1. Jogszabályi megfeleltetés

 

A többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121.§ (29) pontja szerint sajátos nevelési igényű az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

a.)     testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkesés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b.)    A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd.

 

A sajátos nevelési igényű tanulók neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek a törvény 121.§.(28) bek. szerint:

A tanuló iskolai neveléséhez oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, eszközök szükségesek. A tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása kötelező.

 

A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vesszük a 2/2005.(III.1.)OM rendeletet – a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiről. /KT 8/B§(3)/

 

Mert a tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban – rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. /KT.10.§(3)f/

A tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen ezen a foglalkozásokon. /KT.12.§(1)/

A szülő számára is kötelesség, hogy biztosítsa gyermeke megjelenését a foglalkozásokon. /KT.13.§(5)/

Ez az esélyegyenlőség érvényesülésének a közoktatásban történő előmozdítását szolgálja. /243/2003.(XII.17.)Korm. r. 5.§(2)/

A nevelő alapfeladata, hogy nevelő-oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, sajátos nevelési igényét, segítve a tanuló képességének kibontakozását. /KT.19.§(7)b/ Az e körbe tartozó tanulókat megilleti a különleges gondozáshoz való jog – melyet iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani. /KT.30.§(1)/

Az érintett tanulókat integrált keretek között – a többi tanulóval együtt neveljük és oktatjuk. /KT.30.§(2)/

 

A sajátos nevelési igényt a lakóhelye szerinti illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állapíthatja meg. A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton és a szakértői véleményben foglaltak alapján a megfelelő-kijelölt intézménybe írassa. /KT.30.§(4)/

Ha a tanuló a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd, nem minősül sajátos nevelési igényűnek, de fejlesztő foglalkozásra jogosult. /KT.30.§(7)/

A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői bizottság, a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulót a nevelési tanácsadó javaslatára az igazgató mentesíti az egyes tantárgyakból és/vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. /KT.30.§(9)/

Részükre alkalmazni kell a differenciálás és pozitív diszkrimináció lehetőségét.

 

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére szervezett pedagógiai célú rehabilitációt oligofrénpedagógia, vagy tanulásban akadályozott tanulók pedagógiája szakos, vagy logopédia szakos gyógypedagógus láthatja el. /KT.30.§(11)/ és a 168/2000.(IX.29.)Korm.rend. 4.§(1)/.

 

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló részére szervezett fejlesztő

 

foglalkozást gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus tarthatja. Ha a csoport heterogén, az ellátást csak gyógypedagógus végezheti.

 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozását ugyancsak vezetheti gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus is. /KT.30.§(11)/

 

A rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás egyéni fejlesztési terv szerint folyik. /KT.30.(9)/

A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. /KT.35.§(3)/

Az intézmény azon tanulók ellátását végezheti – melyhez rendelkezik a személyi és tárgyi feltételekkel, melyhez intézményét kijelölték – ha az alapító okirat tartalmazza azt az alaptevékenységet. /KT.37.§(5) és 38.0(1)/

Az intézményünk Pedagógiai programja tartalmazza a vállalt ellátás pedagógiai tevékenységét. /KT.48.§(1)/ Helyi tanterünk tartalmazza a fejlesztő programot. /KT.50.§(b)/

 

A sajátos nevelési igényű – tanulók részére a tanórai foglalkozáson túl pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozást szervezünk. Ennek heti időkerete az évfolyam heti tanítási órájának 15 %-a. /KT.52.§(6)/

 

 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztő foglalkozást szervezünk. /KT.52.§(7)/

Pedagógiai programunk az érintett tanulók számára e foglalkozáson való részvételt a jogosultság fennállásáig kötelezővé teszi.

A foglalkozások prioritást élveznek a tanórán kívüli tevékenységek körében.

 

Ha a SNI, illetve BTMN-nel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, akkor a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról az intézmény gondoskodik. /KT.120.§(1)/

 

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az iskolai osztályok csoportlétszámának számításánál két tanulóként vesszük számításba. /KT.3.sz. melléklet II.3./

 

2.2. Sajátos fejlesztési feladatok

 

  • Sikerélményhez juttatás, önbizalom erősítése, az elfogadottság érzésének biztosítása.
  • Az egyén önmagához való viszonyának alakításában az önmegismerés és önkontroll, az önmagáért vállalt felelősség, az önállóság és az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek segítése.
  • A külső kontrolltól a belső kontroll attitűdig való eljuttatás, önellenőrzés képességének fejlesztése.
  • Következetes nevelési attitűd alkalmazása a rehabilitációs, a fejlesztő és az iskolai munkában.
  • Motiváció megalapozása és szinten tartása a tanulás, ismeretszerzés iránt.
  • Kommunikációs képesség fejlesztése.
  • Feladat– és utasításértés fejlesztése.
  • Feladattudat, feladattartás kialakítása.
  • Munkafegyelem kialakítása folyamatos irányítással, motiválással, minden tanórai, tanórán kívüli tevékenységbe való bevonással.

 

 

16.3. HELYI TANTERV

 

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását is végző iskolánk az iskolai helyi tantervének elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is./2/2005. (III.1.) OM. r., 243/2003.(XII.17.)Korm.r. 2.§(6)/

 

3.1. A tanulócsoportok szervezésének elvei

 

Osztályok kialakítása

Az osztályokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy összetételükben arányosan jelenjenek meg az integrált sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók.

Napközis csoportok kialakítása

A csoportokat lehetőség szerint úgy kell kialakítani, hogy az azonos évfolyam mellett besorolási szempont legyen létszámában arányos integrált sajátos nevelési igényű tanulók száma. A fenti csoportok kialakításakor az SNI a, SNI b, BTMN-es tanulókat kettő tanulóként vesszük számításba. /KT 66.§(7) 3. melléklet II./3./

 

Pedagógiai célú rehabilitáció és fejlesztő foglalkozás csoportjai

 

A szervezési elvek prioritása:

1. azonos osztályfok a foglalkozási időbesorolás hatékonysága miatt

2. gondozási igény okai: organikus, nem organikus, szocializációs, pedagógiai okok

3. foglalkoztathatóság: egyéni, mikro- vagy makrocsoport

 

3.2. Az iskola tevékenységrendszere az integrációhoz

 

A sajátos nevelési igényű tanuló különleges gondozás keretében megkapja az állapotának megfelelő ellátást. /KT.30.§(1)(2)/

  • A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót segítjük a felzárkózni a többi  tanulóhoz. /KT.30.§(9)/
  • A foglalkozásokon a részvétel kötelező. /KT.12.§(1) 13.§(8)/
  • A foglalkozások kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl szervezhetők.
  • Az óraszámok tömbösíthetők. /KT 52.§(6)/

 

Időkeret:

  • Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a rehabilitáció az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 % a
  • Megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége esetén a fejlesztő foglalkozás az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %-a /KT: 52.§(6) b./
  • Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére fejlesztő foglalkozásokat szervezünk a szakvéleményben meghatározottak szerint. /KT. 48.§(1)

 

3.3. Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja

 

  • A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő – SNI a -,
  • a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő – SNI-b –,
  • beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló – BTMN – személyiségének fejlesztéséhez, képességei kibontakoztatásához az általánostól eltérő törődésre, nevelésre, felkészítésre tarthat igényt. E tanulói csoport ellátási módjára, formájára vonatkozóan a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
  • rehabilitációs bizottságtól és a nevelési tanácsadótól kapunk szakértői véleményben megfogalmazott javaslatot.
  • Intézményünk gyógypedagógusai, fejlesztő pedagógusai által és irányításával biztosítja  tanulók speciális egyéni rehabilitációját, fejlesztését, emellett a tanórai fejlesztés, felkészítés a szaktanárok feladata.

 

3.4. A tanulók megsegítésének lehetőségei:

4. 1. tanóra

4. 2. tanórán túl szervezett rehabilitációs vagy fejlesztőfoglalkozások

4. 3. iskolán kívüli szakemberek

 

 

3.4.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai:

  • első tanév
  • meghosszabbítás szükség szerint

A fejlesztés elvei:

  • ép beszélő környezet,
  • tudatos, tervszerű fejlesztés,
  • megfelelő módszerek alkalmazása,
  • sokoldalú percepciófejlesztés,
  • szülők támogató együttműködése,
  • személyiségfejlesztés.

 

A fejlesztés területei:

  • szociális kapcsolatok fejlesztése,
  • kommunikációs képesség fejlesztése,
  • anyanyelvi fejlesztés
    • tanulási idő szükség szerinti megnövelése,
    • hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezése,
    • olvasás, írás tanításának módszere: hangoztató-elemző,
    • egyéni képességhez, fejlettséghez igazodó feladatadás,
    • egyéni bánásmód, differenciálás, pozitív diszkrimináció.

 

A fejlesztés célja:

A beszéd- és nyelvi fejlettségi szint életkornak megfelelő elérése.

 

A fejlesztés feladatai:

Minden óra feladata:

  • szókincsbővítés,
  • helyes ejtés,
  • nyelvtani rendszer,
  • szóbeli és írásbeli szövegalkotás,
  • kommunikációs képesség fejlesztése,
  • beszédtempó, hangsúly, hanglejtés, hangerő kialakítása.

 

 

3.4.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók tanórai fejlesztése

 

A fejlesztés elvei:

  • méltányos számonkérés,
  • hosszabb idősávok,
  • tananyag átcsoportosításának lehetőségei,
  • méltányos értékelés,
  • a tanulók egyéni szükségleteihez való igazodás:
    • egyéni fejlesztés,
    • csoportban történő fejlesztés,
    • differenciálás,
    • pozitív diszkrimináció,
    • tanulást segítő eszközök használata,
    • egyéni bánásmód,
    • segítő környezet álljon a tanuló rendelkezésére.

 

Feladatok diszlexiás, diszgráfiás tanulók tanórai fejlesztésében:

  • pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése,
  • testséma biztonságának kialakítása,
  • tér- és időorientáció kialakítása,
  • vizuo-motoros koordináció gyakorlása,
  • olvasás, írás tanítása hangoztató- elemző vagy diszlexia prevenciós módszerekkel,
  • kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanítása során,
  • élő idegen nyelv tanítása auditív megközelítéssel.

 

Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórai fejlesztésében:

  • testséma alakítása,
  • téri relációk biztonsága,        
  • relációk nyelvi megalapozása, matematikai nyelv tudatosítása,
  • szerialitás erősítése,
  • számfogalmak kialakítása, bővítése,
  • érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
  • segítő, kompenzáló technikák, eszközök használata,
  • alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális, akusztikus megerősítése,
  • szöveges feladatok megoldása.

 

3.4.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar tanórai kezelése

 

A fejlesztés elvei:

  • a tanuló és problémájának elfogadása,
  • egyéni bánásmód biztosítása,
  • méltányos számonkérés és értékelés,
  • segítő környezet biztosítása,
  • "norma-minimum" tudatosítása (azt követelem, amire képes, aminek meg tud      felelni),
  • sikerélményhez juttatás.

 

A fejlesztés feladatai:

  • áttekinthető szabályok kidolgozása,
  • megoldási minták adása,
  • megtanítani arra, hogy tudjon segítséget kérni, ha bajban van,
  • rutin algoritmusok kiépítése a hatékonyabb munka érdekében,
  • megtanítani tanulni,
  • reális énkép és önértékelés kialakítása,
  • a realitások és valóságos világ megismertetése,
  • ok-okozati összefüggések megláttatása és értékelése,
  • szükség esetén a feladatok segítésére önként vállalkozó pár biztosítása.

 

3.5. Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás

 

3.5.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolaifejlesztésének szakaszai:

  • első tanév
  • meghosszabbítás szükség szerint

 

A fejlesztés elvei:

  • ép beszélő környezet,
  • tudatos és tervszerű fejlesztés,
  • megfelelő módszerek alkalmazása,
  • sokoldalú percepciófejlesztés,
  • szülők támogató együttműködése,
  • személyiség fejlesztés.

A fejlesztés területei:

  • beszéd alaki korrekciója,       
  • beszéd tartalmi korrekciója,
  • mozgásfejlesztés: nagy, finom, beszédszervek mozgása,
  • percepciófejlesztés,
  • figyelemfejlesztés: auditív, vizuális,
  • emlékezetfejlesztés: auditív, vizuális.

 

3.5.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók fejlesztése

 

A fejlesztés elvei:

  • egyéni fejlesztés,
  • folyamatos megsegítés,
  • sikerélményhez juttatás,
  • önbizalom növelése,
  • kommunikációs képesség fejlesztése,
  • motiváció fenntartása.

 

Feladatok a diszlexiás, diszgráfiás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez:

  • szókincsbővítés,
  • figyelemhangsúlyos észlelés fejlesztése,
  • auditív differenciáló képesség fejlesztése, diszkrimináció,
  • optikai észlelés, differenciálás, diszkrimináció,
  • rövid és megtartó emlékezet fejlesztése,
  • nyelvi kreativitás fejlesztése,
  • nyelvi kompetencia erősítése,
  • szövegértés fejlesztése,
  • finom és grafomotoros mozgás fejlesztése,
  • téri orientáció, szerialitás fejlesztése,
  • megfigyelő és koncentráló képesség fejlesztése,
  • analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése,
  • logikus gondolkodás fejlesztése.

 

Feladatok a diszkalkuliás tanulók tanórán kívüli fejlesztéséhez:

  • nagymozgás fejlesztése,
  • vizuo-motoros koordináció fejlesztése,
  • finom-motorikus koordináció fejlesztése,
  • egyensúlyérzékelés fejlesztése,
  • ritmusérzék fejlesztése,
  • testséma fejlesztése,
  • téri orientáció fejlesztése,
  • lateralitás kialakítása,
  • vizuális – auditív diszkriminációs képesség fejlesztése,
  • szerialitás fejlesztése,
  • emlékezet (auditív, vizuális) fejlesztése,
  • tartós figyelem fejlesztése,
  • matematikai gondolkodás fejlesztése,
  • analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése,
  • beszédkészség fejlesztése,    
  • artikuláció javítása,
  • szókincsbővítés,
  • fogalmi gondolkodás fejlesztése,
  • matematikai grammatikai rendszer fejlesztése,
  • matematikai szövegértés fejlesztése,
  • szöveges feladatok megoldásának stratégiája

 

3.5.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezelése

 

A fejlesztés elvei:

  • a tanuló és problémájának elfogadása,
  • egyéni bánásmód biztosítása,
  • méltányos számonkérés és értékelés,
  • segítő környezet biztosítása,
  • "norma minimum" biztosítás, (azt követelem, amire képes, aminek meg tud felelni),
  • sikerélményhez juttatás.

 

Feladatok a hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezeléséhez:

  • a tanuló kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének,
  • cselekvéses, verbális megnyilvánulásainak megismerése siker vagy kudarc esetén,
  • alkalmazkodás,
  • kortárscsoportba való beilleszkedés segítése,
  • énkép, önértékelés tudatos fejlesztése,
  • reális és való világ megismerése,
  • figyelemkoncentrációs képesség fejlesztése,
  • szociális képesség fejlesztése,
  • közvetlen és megtartó emlékezet fejlesztése,
  • együttműködés más szakemberekkel (komplex megsegítés).

 

3.6. Iskolán kívüli szakemberek segítsége

 

A szakértői véleményben megfogalmazott segítséghez delegálás: neurológus, pszichológus, egyéb egészségügyi szakemberek Figyelemmel kísérjük a vizsgálaton, terápián való részvételt. Szükség esetén konzultációt kérünk a komplexitás hatékonyságához.

 

 

16.4. Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, rehabilitációja

4.1.A program megvalósulásának fő területei

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi az iskolai tanulásához szükséges képességek fejletlenségét, lassúbb ütemű

és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény nagyobb mértékű differenciálást, kifejezettebb pozitív diszkriminációt, fejlesztő és korrekciós, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Hátrányuk kompenzálására egyéni szükségletüknek megfelelő időben és tartalomban szakirányú gyógypedagógus végzi a megsegítést.

A rehabilitációs szemlélet kiindulópontja:

  • A hiba a tanulás szerves része. A tanulónak joga van hibázni, és hibáiból tanulni.
  • A bizalom, a nyugodt, elfogadó légkör, a pozitív megerősítés minden tanulónak alanyi jogon jár.

Fejlesztő programok, egyéni terápiák a rehabilitációs órákon:

  • Beszédészlelést, beszédértést fejlesztő terápia,
  • Diszlexia terápia,
  • Diszgráfia terápia,
  • Diszkalkulia terápia,
  • Komplex képességfejlesztő terápia.

A rehabilitáció a szakvéleményre alapozott egyéni fejlesztési terv alapján történik.

 

4.2 Fejlesztő foglalkozás

A közoktatási törvény 30.§(7) bekezdése szerint:

  • Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,
  • ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.
  • A fejlesztő foglalkoztatás megvalósítható iskolai nevelés és oktatás keretében.
  • A mentesítés (tantárgyi és /vagy tantárgyrészi értékelés és minősítés alól) lehetőségének joga a törvény 30.§(9) értelmében megilleti őket.
  • A közoktatásról szóló törvény 48.§(1) bekezdésének a) pontja szerint az iskolánk pedagógiai programja tartalmazza ezt a tevékenységet.

Organikus okokra vissza nem vezethető megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenesség:

A probléma súlyossága eléri a tanulási zavar szintjét. Ezért intézményünkben tanórán túl szervezett fejlesztő foglalkoztatásukat gyógypedagógus végzi. Igénybe vesszük a külső pszichológusi segítséget.

A fejlesztő munka a szakértői véleményen alapuló egyéni fejlesztési terv alapján történik.

Az érintett tanulók, amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye tartalmazza:

  • Az iskolai fejlesztő foglalkoztatás mellett jogosultak lehetnek a nevelési tanácsadó pszichopedagógiai, pszichológiai támogatására, terápiás gondozásra is. Fejlesztő foglalkozások időkeretét a KT.52.§(6)b és az 52.§(3) bekezdése alapján határozzuk meg.

 

4.2.1.A BTMN-nel küzdők

  • értelmi struktúrájában részképesség-zavar tünetei nem állnak fenn, tanulási problémáik nem kognitív folyamatok és a viselkedés irányítás működési zavarával magyarázhatók. Annál enyhébbek, elsősorban szocializációs és pedagógiai okokra vezethetők vissza.

 

Problémájuk megmutatkozhat tanulási nehézség vagy tanulás gyengeség szintjén, amely nem éri el a tanulási zavar súlyosságát.

 

Érintett területek fejlesztése tanórán és fejlesztő foglalkozáson:

  • olvasás: - pontos betűismeret            
    • olvasási rutin kialakítása,
    • szövegértés,
    • önálló szövegfeldolgozás képességének kialakítása, fejlesztése,
    • helyesírás: - íráskép korrekciója
      • nyelvi – helyesírási szabályok bevésése és automatizált alkalmazása,
      • számolás:  - alapműveletek hibátlan elsajátíttatása,
        • szorzó és bennfoglaló táblák rutinszerű, biztos alkalmazása,
        • szöveges feladatok stratégiai megoldása,
        • különböző mértékek tudatosítása, használata, átváltása.

 

A fejlesztés keretei: tanórán és tanórán túl szervezett foglalkozások egyéni fejlesztési terv alapján.

Fejlesztésre jogosult:

  • tanítási órán minden pedagógus
  • tanórán túl: gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus.

 

4.2.2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

/Kt.19.§(1)a), KT.19.§(2)(3), KT.48.§(1)b), KT.121.§(28)/

 

  • Az integráció törvényi szabályozása előírja a speciális taneszközökhöz való jogosultságot. /KT.30.§(3)/ A segítők munkaközössége közösen dönt tanulónként a taneszközök kiválasztásáról. Csak olyan segédletet választunk, amely nélkülözhetetlen az oktatásban, a rehabilitációban, a fejlesztésben.
  • Figyelembe vesszük a szakértői véleményben javasolt irodalmat.
  • Többségi pedagógusok részére javaslatot tehetünk a tanuló egyéni képességeinek megfelelő tankönyvre.
  • Előnyben részesítjük a készségfejlesztő logopédiai kiadványokat.
  • A kép- és ábraanyag biztosítsa a könnyebb megértést, bevésést, fejlessze a vizuális emlékezetet. - A feladatlapok segítsék a gondolkodás fejlesztését, tegyék könnyebbé a tananyag elsajátítását.
  • A taneszközök fejlesszék a tanulók kommunikációs, nyelvi és olvasási készségét, a matematikai fogalmi gondolkodását.
  • A taneszközök megfizethető árban legyenek.
  • Az iskolai könyvtár tartós tankönyvi állományát célirányosan bővítjük és azt a különleges gondozási igényű tanulók ingyenesen használhatják

 

16.5. Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez

 

  • A tanuló problémáját következetesen vegye figyelembe.
  • A tanulót ösztönözze az erőfeszítésre, kitartásra.
  • Segítse a pozitív énkép kialakulását.
  • Alakítsa a reális látásmódot az elért eredményekben, vagy sikertelenségben.
  • Járuljon hozzá az alapkészségek – írás, olvasás, a szövegértés, számtani műveletek, megértés, beszéd – magasabb szintű alkalmazásához.
  • Segítse a gondolkodási képességek – analízis-szintézis, analógia, problémamegoldás, ok- okozati összefüggés, matematikai logika, ítéletalkotás és döntéshozatal, érvelés, hatékony tanulás, kreativitás – fejlődését.
  • Alakítsa a személyiséget - felelősség, reális önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség, tolarencia megnyilvánulására - a mindennapos tevékenységben.
  • Az értékelés vegye figyelembe az egyéni különbségeket. Az önmagához mért fejlődést, változást mérje, és ennek alapján minősítsen.

 

5.1. Írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása házi feladathoz

 

Az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók esetében is élünk a házi feladatok készségfejlesztő hozadékával. A kiválasztás szempontrendszerében azonban kötelező alkalmazni az alábbiakat:

  • csak olyan feladatot kapjon a tanuló, aminek megoldására képes,
  • csak olyan feladatot kapjon a tanuló, amelynek megoldására majdnem teljesen önállóan képes,
  • segédeszközeit, eszközeit használhatja a megoldás során,
  • a megszabott idő hosszabb lehet,
  • szem előtt tartandó a tanuló mássága – fáradékonysága, ingerlékenysége, rászorultsága a támogatásra, segítségre.

5.2 Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltétele – különös tekintettel az integrált tanulókra /KT.48.§(1)b), 243/2003.(XII.17.)Korm. r., NAT VI. rész/

 

Rendszeres évközi mérések, értékelések alapján alakul ki a tanuló minősítése az előző pontban részletezettek figyelembe vételével.

  • a 11/1994.(VI.8.)MKM rendelet 21.§-ának (1) bekezdése értelmében, ha a tanuló első alkalommal nem tudott eleget tenni az első évfolyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük.
  • A nevelési tanácsadó, vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslata alapján az igazgató mentesíti a tanulót az adott tantárgy és/vagy tantárgyrész értékelése is minősítése alól. /KT 30.§(9)/

A szakértői javaslat az igazgató határozata alapján válik jogerőssé. Az igazgató ugyanakkor a szakértői véleményt nem bírálhatja felül. A szakértői bizottság nem tehet javaslatot a tantárgy tanulása alóli mentesítésre, még sajátos nevelési igényű tanulóknál sem.

 

Az egyéni foglalkozás szervezése mentesítéskor kötelező.

A rehabilitáló, vagy a fejlesztő pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján végzi a kompenzációt.

  • A helyi tanterv követelményeinek teljesítéséhez alkalmazni kell:
    • differenciálási módokat,
    • a pozitív diszkrimináció lehetőségét.
    • Az értékeléskor alkalmazkodni szükséges a tanuló egyéni sajátosságaihoz – korlátaihoz, speciális igényeihez.
    • Értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló pozitív hozzáállását, szorgalmát.
    • Egyéni tanulási útvonalat határoz meg a többségi pedagógus egyéni haladási terve /KT.50.§(b/, amely az egyéni képességekből kiindulva határozza meg az elérhető célt az egyénnek megfelelő tanulási folyamaton keresztül.
    • Az egyéni tanulási terv a mentesített tanulók részére készül. /KT.30.§(9)/
    • Kidolgozott a tananyag tartalma évfolyamonként és tantárgyanként az integrált sajátos nevelési igényű és a BTMN-nel küzdő tanulók részére.
    • A tananyag mennyiségi, mélységi és részletezési szempontot vett figyelembe. Javaslatokat fogalmaztunk meg konkrét differenciálási és pozitív diszkrimináció alkalmazására. Ezzel az egyéni bánásmód elvét valósítjuk meg.
    • Tartalma a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket tartalmazza. 30 %-os teljesítésével megvalósul a magasabb évfolyamba lépés feltétele. Érdemjeggyel történő értékeléskor ez elégséges – 2 – minősítésnek felel meg.

 

5.3. Egységes alapokra épülő differenciálás a tanulási esélyegyenlőség segítésére

 

A NAT tartalmi szabályozása nemcsak az egységes alapot biztosítja a tanulóknak, de lehetőséget ad a tanulók értékeinek, érdekeinek figyelembevételére is. A tanulási zavarral, nehézséggel, gyengeséggel küzdő tanulók esetében elengedhetetlen pedagógiai eszköznek tartjuk a differenciálás és a pozitív diszkrimináció alkalmazását tanítási órán, rehabilitáción, fejlesztő foglalkozáson és más többletszolgáltatást nyújtó területeken egyaránt. Ezen eszközök alkalmazása azt a célunkat szolgálja, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósítható meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladata. A sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességének fejlesztése érdekében is, segítheti az egyenlő tanulási esélyeket.

 

5.3.1. Differenciálási lehetőségeink:

 

  • Motiváltság elérésében támaszkodni a gyermek különféle késztetéseire, igényeire, szükségleteire. A differenciálás megvalósítható a tartalom mennyiségben, mélységében, részletezettségében, a gyermeki érdeklődés irányultságában.
  • Differenciálás a választott módszerek vonatkozásában.
  • Választott munkaformák a gyermeki igényekhez való igazítása: egyéni munka, homogén vagy heterogén csoportmunka, frontális, páros munka.
  • Differenciálás a szervezési mód vonatkozásában: kötetlen, kötött, mikrocsoportos, kooperációra építő.
  • Differenciálás a pedagógiai irányítás módjában: direkt, indirekt, nyitott, zárt forma.
  • Differenciálás az információ közvetítés módjában: auditív, vizuális, audio-vizuális, taktitlis (tapintáson alapuló), kinesztetikus (látástól független mozgásérzékelés), komplex csatornákon.
  • Differenciálás a gyermek pedagógussal együtt töltött ideje tekintetében: az egyénre fordított idő mennyiségében, minőségében: segítséget kérve, kapva, ráfigyelve, eligazítva, csak együttlétként. - Differenciálás az információ megszerzése vonatkozásában játékba ágyazottan, komplex tevékenységsorba integráltan, projekt módon: egy téma körüljárásaként vagy egy probléma megoldásaként, a kis lépések elvét követve, vagy nagyobb, átfogóbb lépésekben haladva.
  • Differenciálás az egyes elemek egymásutániságában: a tanított elemek sorrendje, a betűtanítás sorrendje dyslexia prevenció szempontból.
  • Differenciálás a nevelési stílusban: diktatórikus, ráhagyó, demokratikus, szeretetteljes, családias, elfogadó. - Differenciálás a pedagógus gyermekhez igazodó szerepei vonatkozásában: irányító, szabályozó, segítségnyújtó, tanácsadó, ösztönző,alá- fölé-mellérendelt viszonyban.
  • Differenciálás a válaszadás módjában: igazodás a tanuló adottságaihoz és igényeihez: szóban, írásban /kézzel, számítógépes szövegszerkesztővel/ rajzban, megmutatva, megsúgva, megépítve, elkészítve, kiválasztva a helyeset.
  • Differenciálás a munkavégzés ütemében, tempójában, a feladatvégzés sebességéhez való igazodásban: lassú, gyors, időre, egyéni tempóban, kiegészítő feladatok adásával.
  • Differenciálás az önállóság fokában: teljesen önállóan, segítve, magyarázva, utánozva, bemutatva, megmutatva, együtt végezve, kis segítséggel, hivatkozással.

 

5.3.2. Pozitív diszkriminációs lehetőségeink:

/KT. 30.§(9)bek. méltányosság elvének érvényesítése/

  • A tananyag mennyiségében és nehézségi fokában a gyermek képességeihez igazodó megválasztása, szükség esetén a tananyag minőségi és mennyiségi redukálása.
  • A tanulás folyamatának egyidejűleg többcsatornás (audítiv, vizuális, taktilis, kinesztéziás) információközvetítéssel való segítése.
  • A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása. –
  • Fogalmi gondolkodás segítése érdekében, szógyűjtések, szómagyarázatok alkalmazása.
  • Helyesírás segítése céljából helyesírási szótár, szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezhetik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját.
  • A kézírást – amennyiben indokolt – gépírás, számítógépen történő írás helyettesítheti.
  • Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok), jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása, közvetlen, kétszemélyes kapcsolat teremtése a tanítási órákon, fokozott kontroll biztosítása.
  • Matematika órákon segédeszközök használata gyakorló és számonkérő helyzetekben egyaránt.
  • Fokozott jelentőségű az állandó szemléltetés.
  • Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás: kiegészítő kérdések, rajzos illusztrációk, modellálás, szómagyarázatok, közös, támogatott szövegértelmezés.
  • Javasolt a tanuló számára biztosítani az elbírálás jogát, hogy állapota, speciális szükséglete szerint tudásáról szóban, vagy írásban kíván számot adni.
  • Lehetőség a számonkérés egyéb alternatív formáinak alkalmazására – teszt jellegű feladatok, hangos könyvtár felhasználása.

 

16.6.A pedagógiai célú rehabilitálást, fejlesztést segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

11/1994.(VI.8.)MKM.rend. 7.sz. melléklet/

 

Sajátos nevelési igényű tanuló iskolai nevelése a többi tanulóval együtt akkor történhet:

  • ha a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében az intézményes nevelés javaslataként megjelöli, hogy a tanuló integrált keretek között nevelhető, oktatható,
  • ha az intézmény rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű tanuló pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához szükségesek./KT. 30.§(3)/

 

6.1. Helyiségek:

  • egyéni fejlesztő szoba: l

 

6.2. Bútorzat:

  • tükör 1
  • asztal 1
  • szék 2 minimum
  • szőnyeg 1
  • polifoam 1

 

6.3 Nevelő-oktató munkát segítő eszközök:

Az egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa.

 

  • nagymozgást segítő eszközök
  • finommotorikát segítő eszközök
  • téri, síkbeli tájékozódást segítő eszközök
  • percepció fejl. segítő eszközök
  • logikai gondolkodást segítő eszközök
  • kognitív képességet fejlesztő eszközök
  • matematikai és anyanyelvi képességet fejlesztő eszközök
    • Meixner Ildikó
    • Adorján Katalin
    • Schwalmné Navratil Katalin
    • Vannay Aladárné
    • Szautner Jánosné

fejlesztő feladatainak gyűjteménye.

 

17. DIFFERENCIÁLÓ TANTERVI TANANYAG

 

18.1. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók továbbhaladásának feltételei

 

Tanulási zavarral, nehézséggel küzdő tanulóink esetében elengedhetetlen eszköznek és módszernek tartjuk a differenciálás és a pozitív diszkrimináció alkalmazását. Célunk, hogy a tanulók-adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, szervezett és spontán módon szerzett tapasztalataikkal összhangban- minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. További célunk a tanulási esélyegyenlőség segítése a tanulók mindenekfelett álló érdekének figyelembe vételével. Ezért részükre a továbbhaladás feltételeiben alkalmazzuk a tananyag mennyiségi, mélységi redukálását. Ezentúl szempont az adott tantárgy és/vagy tantárgyrész érdemjeggyel történő értékelés és minősítés alóli mentesítése a tanulónak. Az oktatás folyamatában a módszerek megválasztása a szaktanár egyéni döntése és felelőssége. Ehhez gazdag módszertani lehetőséget kínál pedagógiai programunk.

 

Az érintett tanulók köre tantárgyanként a differenciált tantervi tananyagban:

magyar nyelvtan, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, természetismeret, földrajz, biológia, kémia, fizika, informatika:

  • diszlexiás F 81.0
  • diszgráfiás F 81.1
  • kevert specifikus zavarú F 83.0
  • tanulási nehézségű az olvasás és írás körében

 

matematika:

  • diszkalkuliás F 81.2
  • skolai képességek kevert zavarával küzdő F 81.3
  • tanulás nehézség az aritmetika körében

 

valamennyi tantárgyban a figyelem, feladattudat és feladattartás tekintetében:

  • hiperkinetikus és magatartászavaros F 90.1
  • aktivitás és figyelemzavaros F 90.0

 

valamennyi tantárgyban teljesítményorientációs helyzetben:

  • dadogó F 98.5
  • szorongó F 41.9

 

A tartalom 30%-os teljesítésével az érintett tanuló továbbhalad a következő évfolyamba. Érdemjeggyel történő értékeléskor ez a szint az elégséges-2- minősítésnek felel meg.

Különleges gondozási igényű tanulóink továbbhaladásának feltételei

Alsó tagozat               1. magyar irodalom

2. magyar nyelvtan

3. matematika

4. természetismeret

5. idegen nyelv

Felső tagozat              1. magyar irodalom

2. magyar nyelvtan

3. idegen nyelv - angol

- német

4. matematika

5. történelem

6. természetismeret

7. földrajz

8. biológia

9. kémia

10. fizika

11. informatika

 

 

 

REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

II.

HELYI TANTERV

 

Átdolgozva:    2012 május

Érvényes.        2012 szeptember 1.

 

1. A helyi tanterv általános jellemzése. 3

1.1. Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai 3

1.2. A kompetencia alapú oktatás bevezetése. 5

1.2.1. Általános fejlesztési alapelveink. 6

2. A kulcskompetenciák fejlesztése. 7

2.1. A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák. 8

2.1. A kompetencia alapú oktatás megvalósítását segítő módszerek. 21

3. Óraháló alsó tagozat és felső tagozat 25

3.1.Hagyományos tanrendű osztályok óraterve. 25

3.2.Nyelvi, informatikai irányultságú osztály óraterve. 26

3.3. Művészeti jellegű osztály óraterve. 27

3.4. Tagintézmény óraterve. 28

4. Részletes tantervek: 29

4.1. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök. A tankönyv és taneszköz kiválasztás elvei 29

4.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 30

4.2.1.Tanulói jogviszony. 30

5. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése. 31

6. Iskolai beszámoltatás és számonkérés feltételei 33

6.1. SNI-s tanulók értékelésének a rendje: 33

6.2.Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje. 33

6.2.1.Az írásbeli ellenőrzés formái: 33

6.2.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai: 34

6.3.A tanulók érdemjeggyel történő értékelése, osztályozása. 35

6.3.A tanulók ellenőrzése és értékelése. 35

6.3.1 A tanulók munkájának szöveges értékelése. 37

7. Magatartás értékelésének és minősítésének követelményei 40

8. Szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 40

8.1. Az iskolai jutalmazás formái: 41

8.2. Az iskolai büntetés formái 42

8.3. Az értékelés nyilvános fórumai 42

9.A tanulók fizikai állapotának felmérését célzó program.. 43

9.1. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése. 44

9.2. Az iskolai mindennapos testedzés megvalósításának feladata, folyamata. 45

 

1. A helyi tanterv általános jellemzése

Iskolánk olyan ember nevelését tűzte ki célul, aki hazájának hűséges polgára, társadalmának hásznos tagja, ugyanakkor Isten-hívő és egyházáért is áldozatkész igyekszik lenni. E kívánalmak nem gyengítik, hanem erősítik egymást. Szeretnénk egységet teremteni a hit, a műveltség valamint az egészséges erkölcsös emberi élet között. A szülők valóságos igényeinek megfelelő, a birtokunkban lévő szellemi értékeke átadó, a rendelkezésünkre álló anyagi eszközöket felhasználó helyi tanterv készítése, összeállítása, meglévő részek adaptálásával volt a feladatunk.

Reményeink szerint iskolánk pedagógusai megvalósítják a helyi tantervben vázoltakat, hogy tanulóink meg!tudjanak felelni a kor kihívásainak a nevelés-oktatás által megtanuljanak értelmesen, felelősen cselekedni. Tantervünkben a nevelés-oktatás tudatosan tervezett és megszervezet tevékenység.

Célunk e ránk bízott gyermekek személyiségének kiművelése. Minden lehetőség biztosítása arra, hogy átéljék emberi méltóságuk, szabadságuk következményeként a felelősséget önmaguk éstársaik iránt.

Iskolánkban a hitoktatás a nevelés-oktatás szilárd alapja, az emberi kultúra megismeréséhez nélkülözhetetlen. Keresztyén világnézetünk szilárd alapot biztosít a hagyománytisztelethez és a gyermekeink elé állított jövőkép megalapozásához. Pedagógusaink szeretettel nevelnek és tanítanak, fontos számukra a törékeny gyermeki személyiség gyarapítása, gazdagítása.

 

Iskolánk arculata:

Nyolc évfolyamos alapműveltséget oktató általános iskola vagyunk, mely iskolaotthonos és napközis rendszerben dolgozik, a tanulók számára felkínált sokféle szakköri lehetőséggel.

Intézményünk szabad beiskolázású, korlátozás nélkül fogad tanítványokat Cegléd és vonzáskörzetéből.

Az Apáczai Tankönyvkiadó bázisiskolája vagyunk.

 

Célunk az ismeretek alapos elsajátíttatása, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a személyiségjegyeket és a képességek különbözőségét. A tanulók terhelhetőségét az óraterv kialakításánál maximálisan figyelembe vettük. A tantárgyak rendszerének kialakításában alapvető szempont volt, az alapkészségek, képességek kialakítása (1-4-6. évfolyam), majd ezek intenzív fejlesztése (5-8. évfolyam).

Az egyes tantárgycsoportokat, tantárgyakat és az ezekhez kidolgozott tanterveket a NAT által előírtakhoz igazodva alakítottuk ki. A feldolgozandó tananyag és a követelmények meghatározásánál maximálisan figyelembe vettük a NAT által meghatározott szinteket. A Közoktatási Törvény 52. §-ban előírt kötelező időkeretre tervezett tananyag kiegészítő ismeretekkel is gazdagodott. Kiemelt szempontunk volt, hogy a tervezett tevékenységek a gyermeki adottságok minél szélesebb körét fedjék le.

 

1.1. Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

 

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, hagyományainak megbecsülése.

 

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

 

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhely szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.

 

Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolánk alapvető szerepet vállal abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.

 

Környezettudatosságra nevelés

A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítse ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalomnak fenntartható fejlődését.

 

A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.

 

Testi lelki egészség

Az iskolánk nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységgel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

 

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.

 

Tantervünk szerkezete:

(A felépítés szerkezetében a nagyobb egységtől a kisebb felé haladunk.)

-          Műveltségterület

-          Tantárgy egésze

-          Tantárgy évfolyamonként

-          Témakör - tananyag – követelmények

 

1.2. A kompetencia alapú oktatás bevezetése

 

A kompetencia alapú oktatás szükségszerűsége

 

Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyermekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat.

A mai társadalmi viszonyok között erőteljesen megnőtt a tudás társadalmi súlya. A fiatalok életpályájának sikeressége azon alapszik, hogy mennyire képesek az iskolában olyan tudással és kompetenciákkal felvértezni magukat, amelyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni.

Az az ismeretanyag, amit a tanulók az oktatás folyamatában el tudnak sajátítani, csak igen kis hányadát jelenti annak az információmennyiségnek, amelyet az egyetemes emberi ismeretek összességének tekinthetünk. Az információrobbanással még inkább igaz ez az állítás. Éppen ezért, a rohamosan bővülő és változó tudományos eredmények miatt szükséges az ismeretszerzés módjának megváltoztatása.

A Nemzeti Alaptanterv, mint központi tartalmi szabályozás alapján az iskolai tanterv szerves részévé tesszük a tanulási technikák, módszerek megtanítását. Ennek a változásnak való megfelelés egyik lépcsője a kompetencia-alapú oktatás bevezetése.

 

A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, mechanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségeinek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi.

A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó-gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítási-tanulási folyamatot kíván. Ennek érdekében alakítjuk át az iskola Pedagógiai Programját, ezzel együtt a pedagógiai kultúrát.

Ez természetesen az iskola nevelőit szakmai megújulásra készteti, melyben változik szemléletük, fejődik pedagógiai módszertanuk, ami elősegíti az elvárt eredmények teljesítését.

 

Az iskolánkban bevezetésre kerülő kompetencia alapú oktatás a központi programban meglévő kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalmak befogadását és a bevezetésükhöz szükséges feltételrendszer megteremtését szolgálja.

Ennek kiemelt területei:

  • a szövegértési-szövegalkotási,
  • a matematikai-logikai,
  • idegen nyelvi,
  • életpálya építési kompetencia.

 

A kompetencia-alapú tanítási, tanulási módszerek bevezetéséhez szükséges a tantestület tervszerű és tudatos - beleértve az intézményvezetés tagjait is - szervezett továbbképzéseken való részvétele.

A nevelőtestület feladata egyrészt a kompetencia programcsomagok adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása.

Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja, azzal a céllal, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza.

 

1.2.1. Általános fejlesztési alapelveink

 

  • Gyermekközpontúság

Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra (s nem azt, hogy melyik egyszerűbb, kényelmesebb és olcsóbb).

 

  • Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

 

  • A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. Mivel azonban a tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb.

A képességfejlesztésre is kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk.

 

  • Képesség- és személyiségfejlesztés

A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

 

 

  • Új típusú tanári attitűd

Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.

 

  • Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák.

Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni.

 

  • Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék (földrajzi-környezeti) ismereteiket.

 

  • Fokozatosság és folyamatosság

Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.

 

  • Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára.

A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg.

 

 

2. A kulcskompetenciák fejlesztése

 

Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát.

A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: pl. a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

 

2.1. A fejlesztés területei és a kulcskompetenciák

 

  • A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége.
  • Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. Ez lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák beépüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés.

 

Anyanyelvi kommunikáció

 

  • Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.
  • Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.
  • A szókincs, a funkcionális nyelvtan vagy az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvi kommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.
  • Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy szóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfélébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatot figyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek megfelelően alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnek megfelelően kifejezni, meggyőzően tolmácsolni.
  • Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, a szavak jelentésének megismerése, hisz az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelő szókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónak azzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettre és a kommunikációs helyzetre.
  • A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének az igényét.
  • A tanuló a társaival együttműködő, kooperatív tevékenységformákban olyan képességekre is szert tesz, amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat.
  • A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyik kompetenciaterülethez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez különösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.
  • Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél.
  • A nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel felhívjuk a figyelmet a nyelv állandó változására, a nyelvészeti kutatások fontosságára.
  • A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például, a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények, és érzések kreatív kifejezése .

 

Integrált magyartanítás – a nyelv és az irodalom új viszonya

  • A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának fejlesztése az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi - irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló magyartanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése:
  • a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban;
  • a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata;
  • az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata;
  • a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége;
  • a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése;
  • a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével;
  • a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
  • A kommunikációs képességfejlesztés a szövegértési-szövegalkotási kompetencia fejlesztésének feltétele. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:
  • a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása;
  • nyelvi adatokkal műveletek végzése;
  • szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára;
  • a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása;
  • a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása;
  • szövegtípusok interpretálása és alkotása;
  • a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége, mint problémamegoldó stratégia;
  • a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésébe;
  • a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
  • Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megalkotja magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja a mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében és más a szépirodalmi művek olvasásakor. Az első esetben az olvasó többnyire már valamilyen gyakorlati céllal fordul a szöveghez, míg az utóbbiban az esztétikai élvezet, a játék, a kikapcsolódás vagy a másokon keresztüli önmegértés a cél.
  • A szövegértés-szövegalkotás programja nem az irodalomtörténetet vagy a műfajelméletet "tantervesíti", illetve "tankönyvesíti", hanem abból indul ki, hogy a jó olvasóban bizonyos képességek potenciálisan működésbe lépnek, ezért elsősorban ezeket kell tudatosan és módszeresen fejleszteni.

 

Szövegértés-szövegalkotás 1–4. évfolyam

  • A fejlesztés célja, hogy dinamikus és rugalmas megoldást kínáljon a 21. században felnövő gyermekek fejlesztési igényeire figyelő, korszerű és nyitott, "új iskola" megvalósulására.
  • Tevékenységünk lényege, hogy a kisiskolások nevelésének legkiválóbb hagyományait megőrizve és továbbfejlesztve, az alternatív pedagógiák jól bevált gyakorlati tapasztalatait felhasználva, egyúttal a neveléstudomány legújabb eredményeire is építve új utakat keressünk a kisiskolások kommunikációs kultúrájának, a szövegértés, szövegalkotás kompetenciaterület mainál eredményesebb fejlesztéséhez.

 

A program jellemzői

  • Pedagógiai alapdokumentum a kisiskolások kompetencia alapú fejlesztéséhez a szövegalkotás és szövegértés területén.
  • A gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növeli a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit.
  • A program – felfelé nyitott, többféle elágazási lehetőségnek utat engedő szabályozottságával – kedvez a gyakorlatban szükség szerint alkalmazható többféle módszertani eljárásrendszer megjelenésének.
  • A kompetencia alapú tanulási stratégiát részesítjük előnyben, ezért – tekintettel a korosztály jellemzőire – a kezdő olvasás- és írástanításban kiemelt szerepet kap a cselekvéses tanulás.
  • A tanulási motiváltság fenntartása érdekében – amely az egész életen át tartó tanulás szempontjából meghatározó – a korai tanulási kudarcok megelőzésére elvárja a tanuló fejlődésére figyelő, megnyújtott alapozás beépítését a tanulás folyamatába (pl. az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása előtt vagy az elemi szintű anyanyelvi ismeretek tudatosításának előkészítésekor).
  • A tanulók fejlesztésére javasolt tevékenységrendszer a tapasztalatszerzésen alapuló megismerést, a kooperatív tanulási technikákat és az egyéni fejlettséghez igazodó differenciált fejlesztést generálja, amely kikényszeríti az ilyen irányú taneszköz-fejlesztést és metodikai kultúra elterjedését.
  • A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg.
  • Ezzel reális esélyt teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezelésére; minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás tekintetében; megelőzhető a lemorzsolódás.
  • A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos. Ezért a továbblépés belső lépcsőfokai nem tanévenkénti követelményekben jelennek meg, hanem a kompetenciaterület alrendszereiben leírt tevékenységek egymásra épülő, hierarchikus fejlettségi szintjeiben. Így a teljesítés nem mesterségesen, kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően egyéni meghatározottságú. A továbbhaladási feltételeket, a fejlesztés várható eredményeit ezért a 4. tanév végére, az alsó tagozat befejező szakaszára határozzuk meg.
  • A magyar nyelvi és irodalmi nevelést a program a nyelvi tevékenységek komplex fejlesztésére alapozza. A tanítási feladatokat a szövegértés, szövegalkotás fejlesztésének rendeli alá.
  • A nyelvtan tanítását nem a leíró nyelvtan rendszerére építi fel, hanem kommunikációs helyzetekben – a kommunikációs szándék és a közlésben betöltött szerep szempontjából vizsgálva a nyelv alkotó elemeit – tervezi a nyelvhasználat tudatosításának és igényessé fejlesztésének folyamatát.
  • A tanulást ebben a felfogásban két pedagógiai elv szabályozza: az induktivitás és a probléma centrikusság. Azaz az ismeretek helyett a képességfejlesztés kerül a középpontba, melyben a tapasztalásé, a problémamegoldó feladathelyzetekből kiinduló, készségeket fejlesztő gyakorlati tevékenységé a vezető szerep.
  • Ilyen módon lehetővé válik, hogy az alsó tagozatos tanulók sokrétű és elnyújtott tapasztalatszerző tevékenység eredményeképpen juthassanak az elemi szintű anyanyelvi ismeretekhez, s – az eddig megszokott gyakorlattól eltérően – az absztrakt szintű ismeretek (pl. a szófajtan) átkerülnek a felső tagozat, sőt a középiskola tananyagába.
  • A bevezető és a kezdő iskolaszakaszban a biztonságos nyelvhasználat megalapozását támogató tapasztalatszerzés fő nyelvészeti témái a hangtan és a stilisztika területéről származnak. A vizsgálódás fő terepe: a beszédhangok és a beszéddallam, valamint a szavak és kifejezések stílusértéke. Ez lehetőséget kínál néhány alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabályszerűség felismerésére és gyakorlására is.
  • Mivel a tapasztalatszerzés feltételeit a beszéd, az olvasás-szövegértés és az írás-íráshasználat kínálja a legtermészetesebben, a gyermekbarát képességfejlesztő programban az anyanyelvi fejlesztés feladatai és tevékenységei nem elkülönülten, önálló tartalmi egységként jelennek meg, hanem az anyanyelvről való tapasztalatszerzés, a beszédfejlesztés, a szövegértés és az íráshasználat szolgálatában állnak, s az adott fejlesztési terület tartalmába integrálódnak.

 

Idegen nyelvi kommunikáció

  • Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint pl. a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
  • Az idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani. Ez a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztését jelenti. Ennek érdekében olyan oktatási programcsomagokat dolgoztunk ki, amelyek figyelembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek; és lehetővé teszik, hogy a tanulók értelmes cselekvések során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet.
  • A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat.
  • Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére irányuló programok az általános és középiskolai korosztálynak és nyelvtanáraiknak szólnak. A sikeres nyelvtanulás egyik alapvető feltétele a nyelvileg és módszertanilag is jól képzett, motivált nyelvtanár. A fejlesztés során így kiemelkedő szerepet kap a tanártovábbképzés, valamint a programmegvalósítás mentorálása, szakértése és a támogatói rendszer kiépítése. Fontos, hogy az iskolákban – településtől és iskolatípustól függetlenül – egyforma arányban legyenek jól képzett szaktanárok, mert csakis így biztosítható az esélyegyenlőség.

 

Az idegen nyelvi programcsomagok

  • Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésére olyan modulrendszerű programcsomagokat alkalmazunk, amelyek az adott nyelvkönyv vagy nyelvi program mellett kiegészítő anyagként használhatók. A fejlesztés újszerűsége és jelentősége a korszerű nyelvtanítási módszerekben, a tanári-tanulói szerep újragondolásában és a hazai nyelvoktatás szükségleteihez és feltételeihez való alkalmazkodásban van. Célunk, hogy a modulokban megjelenő, részletesen leírt új módszerek beépüljenek a nyelvtanítás mindennapos gyakorlatába, és elősegítsék a tanulók hatékony nyelvtudásának kialakulását.
  • A modulok rendszerének kidolgozását a készségfejlesztés fókusza, a nyelvtanulók életkora, érdeklődési köre és nyelvi szintje határozza meg. Egy-egy korosztály számára így többféle nyelvi szinten kínálunk modulokat változatos készségfejlesztési fókuszokkal a tanulók érdeklődésére épülő témákban. A tananyagokat úgy állítottuk össze, hogy különböző helyzetekre – különböző nyelvi előképzettségű tanulócsoportok, eltérő iskolai háttér, változó mértékű motiváció stb. – adaptálhatók legyenek. Az egy-egy nyelvtanuló csoporton belül kialakult különböző nyelvi szintek vagy eltérő ütemben fejlődő részkészségek egyidejű fejlesztésére a modulban megjelenő differenciált tevékenységek nyújtanak lehetőséget.
  • A kötelező nyelvtanulás szakaszában az idegen nyelvi modulok akár a tananyag 50%-ára kínálnak változatos és alternatív fejlesztési lehetőséget. A modulok kidolgozásakor alapelvként jelöltük meg az adaptálhatóság szempontját. Így a készségfejlesztés területeit és a témaköröket tekintve a modulok bármely nyelvkönyvcsaládhoz jól illeszthetők, kiegészíthetők, vagy az egyes nyelvkönyvi fejezetek a modulokkal kiválthatók.
  • Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére használt tananyagok legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának, ezen belül elsősorban a tanulók beszédkészségének fejlesztése. A programban kiemelt hangsúlyt kap a beszédkészség és a szövegértés fejlesztése egyrészt autentikus anyagokon, másrészt a tanulók számára értelmes és motiváló tevékenységeken keresztül.
  • A nyelvi készségek integrált fejlesztésére projektmunkában, tantárgyközi tartalmak felhasználásával kínálunk lehetőséget.

Az idegen nyelvi fejlesztés módszertani alapelvei:

  • Az idegen nyelv tanításának módszereit a nyolcvanas évektől kezdve a nyelv kommunikatív szemlélete határozza meg. A tanítási-tanulási folyamat középpontjában a tanuló áll, aki szükségletei kielégítésére az idegen nyelv alkalmazásával kommunikatív tevékenységeket hajt végre. E változás mentén a hagyományos, a nyelv rendszerének megtanítására irányuló módszerek helyét fokozatosan átveszik a tanuló- és tevékenység-központú módszerek, ami együtt jár a tanári és tanulói szerepek megváltozásával, valamint az osztálytermi nyelv bővülésével.
  • A tanulóközpontú szemlélet mellett a korszerű nyelvtanítási-nyelvtanulási eljárások másik sarkalatos eleme a feladat. A kommunikáció szerves része az olyan feladat, amelyben a résztvevők interakciót, produkciót, recepciót vagy közvetítést végeznek, illetve ezek közül két vagy több elem kombinációját alkalmazzák. A kommunikatív cél elérése érdekében ezek a feladatok megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását és kifejezését.
  • Legjellemzőbb módszerek és munkaformák az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésében: a felfedezés, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, valamint a projektmunka.
  • Az osztálytermi környezetben végzett tevékenységek, feladatok változatos szervezése számos lehetőséget kínál a tanulóknak a csoportos, páros vagy egyéni munkára. A munkaformák váltakozása motiválja a tanulót, valamint alkalmat teremt az új szerepek kipróbálására tanuló és tanár számára egyaránt. A tanár mint szervező, segítő szerepel egy-egy feladat elvégzése során.
  • A kommunikatív nyelvoktatás egyik jellemző formája a projektmunka, amelynek keretében a tanulók egy közös cél elérése, illetve egy közös produktum létrehozása érdekében működnek együtt. A projektmunka jellemzője, hogy a feladatok egy része a tanórán kívül is elvégezhető. A különböző munkaformák mind hozzájárulnak az önálló tanulóvá neveléshez, ami az egész életen át tartó nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele.
  • Az idegen nyelv tanulására számos lehetőség kínálkozik a tanórán kívül is. Az internet, a televízió, a könyvek, újságok kiváló lehetőséget nyújtanak a nyelv kommunikatív helyzetekben történő alkalmazására. Az életszerű helyzetekben idegen nyelven megfelelni tudó tanuló a nyelvet, mint eszközt használja céljai elérésére. Az így szerzett sikerélmény önbizalmat ad, és a további tanulásra is motiválóan hat.

 

Az idegen nyelvi kompetencia kapcsolódása más kompetenciaterületekhez

  • A fejlesztés keretein belül több kapcsolódási pont is mutatkozik az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia és más kompetenciaterületek között. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szorosan összefonódik, és állandó kölcsönhatásban van egy sor más kompetencia fejlesztésével. Kiemelten fontos az idegen nyelvi és az anyanyelvi kommunikatív kompetencia integrált fejlesztése. Mind a szövegértés, mind a szövegalkotás területén számos olyan kapcsolódási pont adódik, amelyek mentén az integráció megvalósítható. A nyelvet célként és eszközként alkalmazó szemlélet, a módszerek, a tanári-tanulói szerepek, a tevékenységekre épülő felfedező tanulás mind az integrációt segítik. Az idegen nyelvi és az anyanyelvi kompetencia fejlesztése így együttesen, egymással kölcsönhatásban erősíti a kommunikáció fejlesztését.
  • A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének területén is kínálkozik lehetőség az integrációra. Az idegen nyelv tanítása során számos olyan módszer, munkaforma alkalmazására van lehetősége a nyelvtanárnak, amely a szociális kompetencia fejlesztését segíti. Az életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztésének lehetséges kapcsolódási pontjai a nyelvi tartalmak szintjén jelenik meg a tananyagban.
  • Az informatikai és kommunikációs technikák alkalmazása szintén olyan terület, amely sok kapcsolódási pontot mutat az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésével. Az idegen nyelvi modulok fejlesztésében fontos szerepet játszik a számítógép és az internet felhasználása. A fejlesztés súlypontja itt a nyelvtanárok továbbképzése lesz a számítógép adta lehetőségek kihasználásában az idegen nyelv tanítása során

 

Matematikai kompetencia

 

  • A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben- felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
  • A matematika műveltségterületének teljes egészét lefedik. Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatába. Átalakul a matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan. A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása.
  • A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.

A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei:

  • A matematikai kompetencia a "matematikai tantárgyi ismeretek, a matematika specifikus készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és attitűdök együttese".
  • A nyolc év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematika oktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás.
  • Kiemelt cél a matematikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport-, illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban (vagy párban) végzett munka során ki kell alakítani a tanulók közötti együttműködést, a helyes munkamegosztást, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást.
  • A közös eredmény érdekében előtérbe kell kerülnie az egymás személyének tiszteletben tartásának, a szolidaritásnak, a toleranciának, a segítőkészségnek.
  • Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást.
  • "A matematikai kompetencia: az alapműveletek és arányképzés alkalmazásának képessége a mindennapok problémáinak megoldása érdekében, a fejben és papíron végzett számítások során. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetencia felöleli – eltérő fokban – a matematikai gondolkodásmód alkalmazásának képességét és az erre irányuló hajlamot (logikus és térbeli gondolkodás), valamint az ilyen jellegű megjelenítést (képletek, modellek, szerkezetek, grafikonok, táblázatok).
  • A matematika kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.
  • Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon."
  • A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük.
  • Készségek ~ számlálás, számolás, becslés
  • Gondolkodási képességek ~ rendszerezés, deduktív és induktív következtetés
  • Kommunikációs képességek ~ relációszókincs, szövegértés, térlátás
  • Tudásszerző képességek ~ problémaérzékenység, megoldás, metakogníció
  • Tanulási képességek ~ figyelem, emlékezet
  • A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendjük van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg.
  • A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, ez a gyermekeket körülvevő világ jobb megértését segíti. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap.
  • A "bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg.
  • A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint, amely a következő szakasz biztonságos elkezdését teszi lehetővé, és körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik.

 

Természettudományos kompetencia

 

  • A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.
  • A 7–8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanítása az iskolában együttműködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetről formált kép egységes legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris, integrált, vagy komplex tantárgyakban szerveződik.
  • A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását.
  • A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához.
  • A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű "működését", az élőlények állandóságát és változékonyságát.
  • Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására.

 

Digitális kompetencia

 

  • A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
  • Tisztában kell lennünk azzal, hogy az informatika mára nemcsak "betolakszik" a családok életébe, szűkítve a hagyományosnak tekintett kommunikációs lehetőségeket, hanem egyre inkább átveszi a családok, a tradicionális közösségek és az iskola szerepét a társadalmi szocializációban. Az internet eligazít, mintát ad, divatot diktál, információkat szolgáltat és szórakoztat; megkerülhetetlen szocializációs tényező, amely egyszerre mutathat az egyénnek utat és tévutat. Az internettől való függés kiszolgáltatottságot jelent, ám ugyanakkor az általa kínált lehetőségek kihasználása minden korábbinál nagyobb szabadságot biztosít.
  • A helyes értelmezés alapjainak elsajátítása, a modern tömegkommunikáció nyújtotta lehetőségek kihasználása segítséget nyújthat a szociális és kulturális hátrányok ledolgozásában, az esélyek kiegyenlítésében. A térben és időben korlátozhatatlan kommunikáció és csatornáinak sokrétűsége az információk hatalmas tárházát nyitja meg előttünk, amelynek révén a tudás és a műveltség sokkal könnyebben elérhetővé válik, mint bármikor korábban.
  • A tantárgy a gyerekek világának "kitágításával" elültetheti bennük a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, a különböző tradíciók, nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció és párbeszéd iránti érdeklődést. A megfelelő információk kiválasztása, illetve az egyéni és csoportos feladatok kreatív kijelölése megalapozhatja a gyerekek állampolgári és normatudatát, toleranciáját és empátiáját az elesettek iránt.
  • Lehetőség nyílik számos, a demokráciákat és a plurális, sokrétegű társadalmakat jellemző probléma megvitatására és kreatív feldolgozására. Így szóba kerülhet például a tudományos és technológiai fejlődés hatása az egyénre, illetve annak szűkebb és tágabb közösségére, a fenntartható fejlődés és a környezettudatos élet kérdése, valamint a világban tapasztalható, mindenkire hatással lévő folyamatokért viselt egyéni és közösségi felelősség ügye.
  • Mindezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy majdan a társadalomnak minél több olyan tagja legyen, aki önállóan és felelősen tud dönteni, aki képes élni a számára is biztosított "adói és vevői" szabadsággal, képes a társadalomba beilleszkedni, a közjóért tenni, a közügyekben aktívan részt venni, vagyis fejlett szociális és állampolgári kompetenciával bír.

 

A hatékony, önálló tanulás

 

  • A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.
  • A hatékony, önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
  • Tantárgyi gyűjtőmunka, az adatok elrendezése, a gyűjtött anyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. A források azonosítása. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Az információk minőségének felismerése, értékelése, kritikája.
  • Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikáinak (lényegkiemelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítés stb.) megismerése és gyakorlása.
  • Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozás segítséggel. Beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.
  • Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai.
  • Minden nevelő számára cél, egyszersmind feladat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek kreatívan és kritikusan felhasználni az információs társadalom technológiái adta lehetőségeket és eszközöket. Ezáltal lehetővé válik számukra az élethosszig tartó tanulás képességének elsajátítása.
  • Tantervünkben hangsúlyos szerepet kap a tanulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevékenységformákban folyó feladatvégzéssel az ismeretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívül az is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. Ezáltal fejlődik konstruktív magatartásuk, szociális kompetenciájuk is.
  • A tanulás tanulása természetesen az oktatás egész folyamatának kiemelkedő feladata. A cél az, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy miként tudják használni az együtt tanulás módszereit, ha nincs közvetlen pedagógusirányítás, vagyis hogyan alkalmazhatják a kooperatív munkaformákat házi feladatok megoldásánál, tanórán kívüli tanulás során, vagy ha csak egyszerűen az életben úgy adódik, hogy valamire fel kell készülniük, vagy meg kell oldaniuk valamilyen problémát, ami ismeretszerzést igényel.
  • A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését.
  • A kiemelt fejlesztési feladat 5–8. évfolyamon a tanulás elengedhetetlen előfeltételeinek – alapozó munkában a biztonságos készség-, képesség- szinteknek az elérését hangsúlyozza. Az elmaradó tanulók esetében az érzékelés pontosságának fejlesztése, a tudatosodás segítése hatékony lehet. Ugyanígy a tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; osztályokba sorolás, sorbarendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos működtetésével járul hozzá a fejlődéshez. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése; a tudatos, célirányos figyelem elengedhetetlen feltétele az ismeretek hatékony elsajátításának.

 

Szociális és állampolgári kompetencia

 

  • A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.
  • Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
  • A magyar múlt személyi, nyelvi, tárgyi értékei, szokásrendszere oly nagyok és szerteágazóak, hogy azokat elsorvasztani, veszni hagyni nem lehet. Kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentősebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és a velünk együtt élő más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek.
  • Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvető nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szűrőjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben pedig a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élő más népek kultúráját, eredményeit! Ösztönözzük fiataljainkat a szűkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre!

 

Életpálya-építési kompetenciaterület

  • Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a krízishelyzeteket elkerülni.
  • Az énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A tanulók ebben az életkorban, személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A pedagógus felelőssége és lehetősége a reális önismeret továbbfejlesztése, értékeinek folyamatos tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására formálódik. Arról kell gondoskodni, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésükben.
  • Hon– és népismeretben kitüntetett szerepe van a sajátélményű tanulásnak az alsóbb évfolyamokon. A felsős évfolyamokon fokozatosan előtérbe kerül az önálló tanulás, a történelmi változások figyelemmel kísérése, az egyéni vélemények megfogalmazása, a vita, a demokratikus polgári lét magatartásformáinak kialakítása.
  • A fejlesztés kiemelt területeia személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, az elemi szintű jogismeret, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás fejlesztése, a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek kialakítása. Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről.

 

  • Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. A társadalmi együttélés közös szabályait, követelményeit tudatosítja tanulóinkban. Ismeretek, képességek és megfelelő beállítódás szükséges ehhez. Az 5–8. évfolyamon az aktív állampolgársághoz szükséges részképességek fejlesztésére kell gondolni. Ilyenek: A konfliktuskezelés képessége, az együttműködés képessége, az iskolai élet demokratikus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, közéleti szerep gyakorlása.
  • Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. A megszerzett ismeretek alapján segíteni kell, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, s a hozzájuk vezető utak megmutatása mellett, be kell mutatni az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret hozzájárul, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelő területen ismerkedjenek adott pályákkal. A pályaorientáció tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összehangolásával, tudatos szervezésével valósulhat meg eredményesen.

 

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

  • A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.
  • A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.
  • A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető el sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság.
  • Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé.
  • A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt.
  • A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.
  • Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása. Ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

 

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

  • Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerést. Az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvén. A média segítségével is megismerve az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
  • Az iskolai művészeti nevelés célja, hogy megszilárdítsa az esztétikai-művészeti alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi és kulturális ismereteiket.
  • A művészeti tanítás faladata a magyar népzene, mint a zenei anyanyelv megismertetése, megszerettetése, valamint a zenei és esztétikai értékek közvetítése, a tanulók értékszemléletének, hagyományőrző magatartásának formálása, a befogadó és reprodukáló képesség fejlesztése. Ennek érdekében szükséges a korábban megszerzett művészeti készségek, képességek, ismeretek összegzése, valamint az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emelése.
  • Az esztétikai-művészeti nevelésnek hozzá kell járulnia az esztétikus művészeti világkép kialakításához. Érvényesülnie kell az érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, jellemformáló ereje és szerepe. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségterületekkel történő kapcsolódások keresését.
  • Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is.
  • Kiemelten fontos az esztétikai ízlés formálása, a helyes ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerésén keresztül azok elfogadását és a kritikai képesség kialakítását.
  • Élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a művészeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, amelyekből következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják.

 

2.1. A kompetencia alapú oktatás megvalósítását segítő módszerek

 

Az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. A tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézményünktől. A tanár szerepe a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására irányul. A tanítási folyamatban a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly, ami a kompetencia alapú oktatás módszereinek alkalmazását jelenti.

 

Differenciált tanulásszervezés

A gyermek teljesítőképességét nagyban befolyásolja az iskolai környezet, illetve a családi háttér. Minden gyerek más és más, így eltérőek a képességeik is. Vannak egészen kiemelkedő képességűek, tehetségesek, és vannak olyan tanulók (számuk egyre nő), akik bizonyos hátrányok miatt egyéni képességfejlesztésre szorulnak. Ezért, ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeresen elérje célját, a tanításban feltétlenül differenciálni szükséges.

A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdonítunk: egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító, a tanár érzékenységét fejezi ki tanítványai egyéni különbségei iránt, és egy pedagógiai gyakorlatot, amely a különbségekhez való illeszkedést (adaptáció) próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel.

Célja:

  • hogy az egyes tanulók egyéni szükségleteihez igazítsuk az elsajátítandó tananyag tartalmát és szerkezetét, valamint oktatási módszereinket.

A tanulásszervezésnek két fő területe határozható meg:

  • a tanulócsoportok és osztályok szervezése;
  • a tananyag kiválasztása és a tanuláshoz szükséges idő megszabása

Feltétele :

  • a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. Megmutatja, mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodik-e a tanuló képességeihez, tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban.

Lehetőségei:

  • A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

 

Differenciálás:

  • A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák feltérképezése és javítása képezze. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási módja, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

 

Párban történő tanulás:

  • Lényege a közös gondolatcsere. A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. Tanulópár esetén a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jó tanuló társa. Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció.

Részben egyénre szabott tanulás:

  • Több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni.

Csoportmunka:

  • A pedagógus közvetett módon irányítja a tanulási folyamatot. Nem minden tárgy alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára.
  • A szervezés célja a tudás gyarapítása: a "több és többet tud" elv érvényesülése. Azaz a tanulók kognitív fejlődésének irányítása, tudásuk kialakítása, továbbfejlesztése, figyelembe véve az előzetes ismereteket és a tanulók képességeit. A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának.
  • A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során.
  • Magatartásuk alakításában az attitűdök szerepe meghatározó, a tanulók pozitív reakciói erősödnek a feladatvégzések és a környezeti tényezők során.

A Kooperatív tanulás

  • Az ismeretszerzésnek ebben a formájában  gyerek nem úgy tanul, mintha csak a tanár lenne a tudás forrása, hanem a csoport valamennyi tagjának érdeke, hogy valamit megismerjen és a megszerzett ismeretet megossza társaival a csoportban.
  • Mivel tanulás közben kölcsönösen függnek egymástól, együttműködési képességeik biztosan fejlődnek, baráti viszonyok alakulnak ki közöttük. Szaknyelven szólva: motiváltak közös célok elérésére, s e közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik.

A kooperatív tanulás általános hatásai:

  • együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel;
  • egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és/vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre;
  • toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen, háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását;
  • négy alapelve: az egyenlő részvétel, az építő egymásrautaltság, a párhuzamos interakciók és az egyéni felelősség minden feladattípusnál megtalálható;
  • örömmel és kedvvel végzett munkát eredményez,
  • feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak,
  • elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia;
  • alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására;
  • olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is;

Projetkmódszer:

  • Alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez.
  • Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik.
  • A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg.
  • A módszer lényege, hogy a tanulók a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontot felfedjenek. A diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására.
  • A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett.
  • A projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságában felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása.
  • A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett inkább az együttműködést segítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe.
  • Rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük őket önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására. Közben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet.

A Projekt módszer kompetencia elemei:

  • Kommunikáció központúság
  • A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a tanulók között.
  • A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
  • A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell választ találniuk, hanem az önálló ismeretszerzés közben a különböző információk alapján – akár maguk által elgondolt –, műveleteket kell végezniük.
  • A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.
  • A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadóként irányítja az ismeretszerzést, nem pedig a hierarchikus tanár-diák kapcsolatot képvisel.
  • Feloldani az olvasási kudarcok által okozott szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.
  • Tevékenység-centrikusság
  • Rendszeresség
  • Partnerség
  • Kutatószemlélet

 

 

3. Óraháló alsó tagozat és felső tagozat

3.1.Hagyományos tanrendű osztályok óraterve

Tantárgy Évfolyam

 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8,5+0,5*

8,5+0,5*

8

7

5

5

3+1,5*

3+1,5*

Történelem

 

 

 

 

1+1*

1+1*

2

2

Idegen nyelv

 

 

 

2

3

3

3

3

Matematika

4+1*

4+1*

4+1*

5

5

5

3+1,5*

3+1,5*

Informatika

 

 

1*

1*

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

2

 

 

 

 

Természetismeret

 

 

 

 

2

2

 

 

Biológia

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Földrajz

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Fizika

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Technika és életvitel

1

1

1*

0.5+0.5*

1

1

1

1

Testnevelés*

3(5)

3

3

3

2,5 (5)

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

 

 

 

1

1*

1*

1*

1*

ÖSSZESEN

21,5

21,5

22

24,5

24,5

24,5

27,5

27,5

KÖTELEZŐ ÓRAKERET

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

TERHELHETŐSÉG

22

22

22

24,5

25,5

25,5

29

29

SZABADON TERVEZHETŐ

2

2

2

2,5

6

6

7,5

7,5


Szabadon választott a helyi tanterv szerint kötelező


Idegen nyelv

 

 

 

 

 

 

 

 

Informatika

 

 

1

1

 

 

 

 

Technika

 

 

1

0.5

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

0,5

0,5

 

 

 

 

1,5

1,5

Matematika

1

1

 

 

 

 

1,5

1,5

Történelem

 

 

 

 

1

1

 

 

Osztályfőnöki

 

 

 

1

1

1

1

1

Biológia

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

Földrajz

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5


Terhelhetőségi határon túl


Hit és erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

Egyházi ének

 

 

 

 

1

1

 

 

Felhasználható egyéni 10%

2

2

2

2,25

2,25

2,25

2,5

2,5

 

 

 

 

 

 

 

 

 


* 1. és 5. évfolyamon 2012/2013 tanévben bevezettük a mindennapos testnevelést.


3.2.Nyelvi, informatikai irányultságú osztály óraterve

 


 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8,5

8,5

8

7

4

4

3+1*

3+1*

Történelem

 

 

 

 

1+1*

1+1*

2

2

Idegen nyelv

1*

1*

1*

3

3+1*

3+1*

3+1*

3+1*

Matematika

4,5

4,5

4,5

4,5

4+1*

4+1*

3+1*

3+1*

Informatika

1*

1*

1*

1*

1

1

1+1*

1+1*

Környezetismeret

1

1

2

2

 

 

 

 

Természetismeret

 

 

 

 

2

2

 

 

Biológia

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Földrajz

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Fizika

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés*

3 (5)

3

3

3

2,5 (5)

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

 

 

 

1

1*

1*

1*

1*

ÖSSZESEN

22

22

22

24,5

24.5

24.5

28.5

28.5

KÖTELEZŐ ÓRAKERET

20

20

20

22.5

22,5

22,5

25

25

TERHELHETŐSÉG

20

20

22

24,5

25,5

25,5

29

29

SZABADON TERVEZHETŐ

2

2

2

2,25

6

6

7,5

7,5


Szabadon választott a helyi tanterv szerint kötelező


Idegen nyelv

1

1*

1

 

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

 

 

1

1

Technika

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

 

 

 

 

 

 

1

1

Történelem

 

 

 

 

1

1

 

 

Matematika

 

 

 

 

1

1

1+1 du

1+1 du

Osztályfőnöki

 

 

 

1

1

1

1

1

Biológia

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

Földrajz

 

 

 

 

 

 

0,5,

0,5


Terhelhetőségi határon túl


Hit és erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

Egyházi ének

 

 

 

 

1

1

 

 

Felhasználható egyéni 10%

2

2

2

2,25

2,25

2,25

2,5

2,5


** 1. és 5. évfolyamon 2012/2013 tanévben bevezettük a mindennapos testnevelést.

 

 

 

 

 


 

3.3. Művészeti jellegű osztály óraterve

 


 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8,5

8,5

8

7

4

4

3+1*

3+1*

Történelem

 

 

 

 

1+1*

1+1*

2

2

Idegen nyelv

 

 

 

2

3

3

3

3

Matematika

4+0,5*

4+0,5*

4,5

4,5

4

4

3+1*

3+1*

Informatika

 

 

1*

1*

1

1

1

1

Természetismeret

 

 

 

 

2

2

 

 

Környezetismeret

1

1

2

2

 

 

 

 

Biológia

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Földrajz

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Fizika

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Ének – zene

1+1*

1+1*

1+1*

1+1*

1+1*

1+1*

1

1

Rajz

1,5

1,5

1+0,5*

1

1+1*

1+1*

1+1*

1+1*

Technika

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés*

3 (5)

3

3

3

2,5+0,5*(5)

2,5+0,5*

2,5+0,5*

2,5+0,5*

Osztályfőnöki

 

 

 

1*

1*

1*

1*

1*

ÖSSZESEN

21,5

21,5

22.5

24.5

25

25

28

28

KÖTELEZŐ ÓRAKERET

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

TERHELHETŐSÉG

22

22

22

24,5

25,5

25,5

29

29

SZABADON TERVEZHETŐ

2

2

2

2,25

6

6

7,5

7,5


Szabadon választott a helyi tanterv szerint kötelező


Idegen nyelv

 

 

 

 

 

 

 

 

Ének-zene

1

1

1

1

1

1

1 du

1 du

Technika

 

 

1

0.5

 

 

 

 

Informatika

 

 

1

1

 

 

 

 

Magyar nyelv és irodalom

 

 

 

 

 

 

1

1

Történelem

 

 

 

 

1

1

 

 

Matematika

 

 

 

 

 

 

1

1

Rajz

 

 

 

 

1

1

1 du

1 du

Testnevelés

 

 

 

 

0,5

0,5

0,5

0,5

Biológia

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

Földrajz

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5


Terhelhetőségi határon túl


Hit és erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

Egyházi ének

 

 

 

 

1

1

 

 

Felhasználható egyéni 10%

2

2

2

2,25

2,25

2,25

2,5

2,5


* 1. és 5. évfolyamon 2012/2013 tanévben bevezettük a mindennapos testnevelést.

 


 

3.4. Tagintézmény óraterve[1]

 


 

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

8,5

8,5

8

7

4

4

4+0,5*

4

Történelem

 

 

 

 

2

2

2

2

Idegen nyelv

 

 

1*

3

3

3

3

3

Matematika

4

4

4

4

4

4

4

4+0,5*

Informatika

 

 

 

 

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

2

2

 

 

 

 

Természetismeret

 

 

 

 

2

2

 

 

Biológia

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0.5*

Földrajz

 

 

 

 

 

 

1+0,5*

1+0,5*

Fizika

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Kémia

 

 

 

 

 

 

1,5

1,5

Ének – zene

1

1

1,5

1,5

1

1

1

1

Rajz

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

Technika

1

1

1*

1

1

1

1

1

Testnevelés*

3 (5)

3

3

3

2,5 (5)

2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki

 

 

 

1*

1*

1*

1*

1*

ÖSSZESEN

20

20

22

24

22,5

22,5

27

27

KÖTELEZŐ ÓRAKERET

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

TERHELHETŐSÉG

22

22

22

24,5

25,5

25,5

29

29

SZABADON TERVEZHETŐ

2

2

2

2,25

6

6

7,5

7,5


Szabadon választott a helyi tanterv szerint kötelező


Idegen nyelv

 

 

1

 

 

 

 

 

Technika

 

 

1

0,5

 

 

 

 

Magyar nyelv és irod.

 

 

 

 

 

 

0,5

 

Matematika

 

 

 

 

 

 

 

0,5

Biológia

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5

Osztályfőnöki

 

 

 

1

1

1

1

1

Földrajz

 

 

 

 

 

 

0,5

0,5


Terhelhetőségi határon túl


Hit és erkölcstan

2

2

2

2

2

2

2

2

Egyházi ének

 

 

 

 

1

1

 

 

Felhasználható egyéni 10 %

2

2

2

2,25

2,25

2,25

2,5

2,5


* 1. és 5. évfolyamon 2012/2013 tanévben bevezettük a mindennapos testnevelést.

 

 


Iskolánkban az ismeretek átadása a hagyományos tantárgyi keretek megtartása mellett történik

A humán tantárgyak (irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet) között szoros együttműködésre törekszünk. Alapvető követelmény ezzel kapcsolatban, hogy a tanárok részletesen ismerjék a társtantárgyak tartalmát, és ennek alapján minél többször hívják fel a figyelmet a kapcsolódási pontokra.

 

 

 

4. Részletes tantervek:

 

  1. magyar nyelv és irodalom                        1-4 évf.
  2. matematika                          -                      1-4 évf.
  3. környezetismeret                    -                    1-4 évf.
  4. ének- - zene                                -                   1-4 évf.
  5. vizuális kultúra                                         1-4 évf.
  6. technika                            -                         1-4 évf.
  7. testnevelés                         -                        1-4 évf.
  8. magyar nyelv és irodalom                        5-8 évf.
  9. matematika                          -                      5-8 évf.

10.  angol nyelv                               -                 1-8 évf.

11.  német nyelv                               -                1-8 évf.

12.  történelem                          -                        5-8 évf.

13.  természetismeret                    -                    5-6 évf.

14.  biológia és egészségtan                            7-8 évf.

15.  fizika                              -                            7-8 évf.

16.  kémia                               -                          7-8 évf.

17.  földünk és környezetünk                         7-8 évf.

18.  ének- - zene                                -                   5-8 évf.

19.  vizuális kultúra                                         5-8 évf.

20.  informatika                         -                       5-8 évf.

21.  technika, életvitel                                    5-8. évf.

22.  testnevelés                         -                        5-8 évf.

23.  református hittan                                     1-8 évf.

24.  katolikus hittan                                        1-8 évf.

25.  egyházi ének                                -              5-6. évf.

26. osztályfőnöki feladatok                           1-8 évf.

 

 

4.1. Alkalmazható tankönyvek, segédletek és taneszközök. A tankönyv és taneszköz kiválasztás elvei

  • Az OM által kiadott tankönyvjegyzéken szerepeljen.
  • A Református Pedagógiai Intézet ajánlásai között szerepeljen.
  • Tankönyvválasztásnál figyelembe vesszük a családok anyagi helyzetét.
  • Kívánatos, hogy szükség esetén több évig használhatók legyenek a könyvek, tankönyvcsaládok (tartalmilag és külső megjelenés alapján).
  • Szakmailag egymásra épüljenek.
  • Tartalmazza a Nemzeti Alaptanterv és az elfogadott helyi tanterv követelményeit.
  • A törvényi előírások alapján a szabad könyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe veendő a munkaközösségek javaslata.
  • Lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család.
  • Érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek.
  • Az ismeretközlés során bizonytalanságba ne hagyja a tanulókat.
  • Legyen az életkorhoz igazodó.
  • Fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre.
  • Az illusztrációk funkcionálisak legyenek.
  • Legyen megfelelő tipográfia.
  • Az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek.
  • A taneszközök, segédeszközök legyenek összhangban a tankönyvekkel, munkafüzetekkel.
  • A jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével).
  • Helyesírás tekintetében kifogástalan legyen.
  • Évközben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg.
  • Minden évben a Szülői Szervezet Választmányával történik az egyeztetés.. A taneszközök és egyéb más, oktatáshoz szükséges felszerelés ügyében. (ruházat, kirándulás, szülőket terhelő fizetési kötelezettség).
  • A tankönyvkiválasztás egyéb specifikumai a helyi tanterv egyes tantárgyai között került megfogalmazásra.

 

4.2. Magasabb évfolyamra lépés feltételei

4.2.1.Tanulói jogviszony

A belépés feltételei:

  • Az iskolába történő felvételről és átvételről a tankötelezettség és a tanulói jogviszony keletkezésének szabályozása szerint kell eljárni. (Közoktatási tv. 66§. és a 11/1994.évi MKM rendelet 16.17.18.§)
  • Az iskola első évfolyamára történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük figyelembe /iskolaérettség, óvodai szakvélemény/.
  • Beiskolázási körzet a város és a környező települések.
  • Az osztályba sorolást segíti a szülők későbbi nyelvtanítással kapcsolatos igénye.
  • A Magyarországi Református Egyház Közoktatási Törvénye előírása alapján arra törekszünk, hogy minél több református szülő és gyermek éljen az egyházi iskola lehetőségével.

A továbbhaladás alapja:

  • Az 1 évfolyamon és a második évfolyam első félévében a Közoktatási Törvény által meghatározott módon szöveges értékelés a bizonyítványban.
  • Az 1. évfolyamon igazolt + igazolatlan hiányzások miatt nem tudja teljesíteni a követelményeket, évfolyamot ismételhet.
  • A 2. évfolyam végétől a 8. évfolyam végéig, tárgyankénti érdemjeggyel az 5 fokozatú skála szerint.
  • 2. évfolyam végétől, amennyiben az adott évfolyamon nem teljesítette az előírt tanulmányi követelményeket, évfolyamismétlésre kötelezhető a 2010. évi LXXI. Tv. Alapján.

 

A tanulói jogviszony megszűnése:

  • A tanulói jogviszonyt az iskola megszüntetheti, ha a tanuló nem teljesíti a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 41. §-ában foglalt (a tanuló kötelességei) rá vonatkozó feladatokat
  • fegyelmi vétség miatt
  • a megengedettnél több hiányzás miatt
  • önkéntes iskolaválasztás miatt
  • (Az eljárási szabályokat, jogkövetkezményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ tartalmazza.)
  • a tanulmányok befejezésekor.
  • A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját a közoktatási törvény szabályozza.

 

A tanuló magasabb évfolyamba léphet:

  • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból (kötelező és választott) a tanév végén legalább elégséges szinten teljesítette, ill. az előírt vizsgákat teljesítette.
  • A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
  • Ha a tanuló a tanév végén "elégtelen" osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.
  • A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:
  • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;
  • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
  • a tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
  • egy adott tantárgy ténylegesen megtartott óráinak több, mint 30 %- ról hiányzott
  • magántanuló volt.
  • Sikertelen osztályozó vizsga, vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után.
  • A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. (KOT 70-71
  • Osztályozó vizsga tantárgyai: készségtantárgyak kivételével (ének - testnevelés-vizuális kultúra) az adott évfolyamon tanított tantárgyak. Amennyiben a tanuló művészeti jellegű osztály tanulója úgy értelemszerűen az ének-zene és a vizuális kultúra tantárgyakból is köteles vizsgát tenni.

 

5. A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése.

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése történhet:

  • tanítási órákon
  • tanórán kívüli foglalkozásokon
  • rendezvényeken...

 

A belső ellenőrzés területének, konkrét tartalmának és módszerének ütemezését az ellenőrzési terv tartalmazza, amelyet (kéthavonta, félévente, évente) nyilvánosságra kell hozni.

Ha szükséges, eseti azonnali ellenőrzések lefolytatását az igazgató bármikor elrendelheti.

 

Belső ellenőrzésre jogosultak:

  • igazgató – valamennyi tevékenységet ellenőrizhet
  • igazgatóhelyettesek – saját munkaterületüket
  • munkaközösség vezetők – a munkaközösség tagjait
  • eseti megbízás alapján a tantestület bármely tagja – a feladatból következő konkrét területet

 

Az ellenőrzés módszerei:

  • tanórák, egyéb foglalkozások vizsgálata, látogatása
  • írásos dokumentumok vizsgálata, elemzése
  • tanulói munkák vizsgálata
  • beszámoltatás szóban, írásban

Az ellenőrzést minden esetben kell, hogy visszajelzés kövesse egyénileg vagy általánosítható tapasztalatok esetén a tantestület előtt.

 

Mi? Mit? Milyen rendszerességgel? Milyen formában?

 

amit értékelnünk kell        akik értékelik                 az érlékelés   az értékelés formája

rendszeressége

 

pedagógiai programunk   iskolavezetés, szükség         évente                  írásban

esetén tantestület

 

helyi tantervünk               munkaközösségek                 évente               írásban

 

tanulmányi munka             szaktanár:                         folyamatosan                    szóban

osztályfőnök:                   félévkor                      ellenőrzőben

év végén                   bizonyítványba

igazgató:                          év végén                         szóban

 

kiemelkedő tanulmányi     szaktanár, osztályfőnök,  amikor aktuális, de       az osztályközösség,

ill. sporteredmények          igazgató                            legalább félévente       tantestület. Az

iskolaközössége előtt

szóban. A legkiemel-

kedőbbeket írásban.

 

Magatartás,szorgalom    osztályfőnök és             félévkor, év végén          szóban, írásban is

osztályközösség

 

tanárok munkája            igazgató, diákok,      amikor aktuális, de                    írásban

önértékelés                    legalább évenként

 

az iskola gazd.,             igazgató, gazdasági         félévenként                    szóban

ügyviteli munkája,         vezető

 

a munkaközösségek      igazgatóhelyettesek,             évente                      írásban

munkája                        munkaköz.vezetők

 

az oktató-nevelő            munkaközösségvez.,            évente                 szóban, írásban

munka körülményei       igazgató

 

a technikai dolgozók     gondnok                             félévente                    szóban

munkája                        diákok                                 évente                  diákközgyűlés

 

az igazgató és az            nevelőtestület                        évente                      írásban

ig.helyettesek munkája

 

a vizsgázók telj.,            munkaközösségvez.       amikor aktuális             írásban

tantárgyi felmérések

eredménye

 

az iskolai munka         Szülői Szervezet                     évente                         szóban vagy írásban

(kérdőívvel)

 

a könyvtáros munkája            igazgató                                  évente                                 szóban

a diákmozgalom tev.   Igazgatóhelyettes                   -   évente                                 szóban

 

 

 

6. Iskolai beszámoltatás és számonkérés feltételei

 

6.1. SNI-s tanulók értékelésének a rendje:

A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik speciális tanterv/tanmenet alapján. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi: szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett.

A szakértői bizottság véleménye alapján, és szülői kérésre az igazgató adhat egy évre, vagy a felülvizsgálat időpontjáig felmentést az adott tantárgy értékelése és minősítése alól.

 

6.2.Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje

Az iskola jelenlegi gyakorlatában az ellenőrzési, mérési és értékelési feladataink az alábbi rendszerben működnek:

  • Tanév eleji és tanév végi sztenderdizált felmérések íratása elsősorban szövegértés (magyar nyelv és irodalomból), matematikából. (Bemeneti és kimeneti mérések)
  • OKÉV mérések 4-6-8 évfolyamon, az országosan megadott időpontban. A többi évfolyamon ugyanezen a napon próbamérést végzünk.
  • Az adott tanév belső ellenőrzési, mérési és értékelési feladatait az intézmény tárgyévi munkaterve, valamint az Intézmény Minőségirányítási Programja részletesen tartalmazza. Ehhez kapcsolódnak a munkaközösségek munkaterveiben rögzített feladatok. Külső szakértő igénybevételére elsősorban a Református Pedagógiai Intézet (RPI) munkatársai közül van módunk.

6.2.1.Az írásbeli ellenőrzés formái:

  • kis terjedelmű téma írásbeli kidolgozása (tanórán beilleszthető az ismeretelsajátítási folyamatba)
  • otthonra kiadott szorgalmi feladat megoldása (a követelményeket kis mértékben meghaladó ismereteket feltételező feladatok),
  • házi feladat (az önállóan elkészített házi feladat ad csak elfogadható információkat)
  • röpdolgozat (5-10 perces, a szükséges alapismeretek meglétét térképezzük fel vele)
  • teszt (kiegészítés, választás, algoritmusok ismerete mérhető jól ezzel a lappal).
  • Témazáró mérőlap (mind a szakaszos, mind a folyamatos ellenőrzésnek, értékelésnek legfontosabb eszköze)

 

6.2.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai:

 

  • Valamennyi tantárgy esetében, egy óra anyagából, vagy
  • részösszefoglalásból kisebb írásbeli számonkérés (röpdolgozat) max. 4 tantárgyból lehet naponta
  • témazáró dolgozat max. 2 tantárgyból lehet naponta
  • a tanulók kiselőadásokat, beszámolókat készíthetnek a tanár által javasolt témából,
  • melyet érdemjeggyel is értékelhet a pedagógus.
  • Alapelv: heti egy órás tantárgyból havi 1, heti 2 órás tantárgyból havi 1 osztályzat legyen legalább.

 

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai:

  • írásbeli házi feladatra szükség van azokból a tantárgyakból, amelyek nem készségtárgyak
  • írásbeli, szóbeli feladat minden órán adható (lehetőleg az írásbeli feladat 1-2 évfolyamon 60 percnél, 3-4 évfolyamon 90 percnél többet ne vegyen igénybe)
  • házi feladat adható hétvégére és kisebb szünetekre is. (Ne terhelje túl a tanulót!)

 

Az értékelés és a motiváció alapelvei

  • személyre szóló legyen
  • ösztönző hatású legyen
  • nem lehet megtorló. fegyelmező jellegű
  • a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges aránya biztosított legyen
  • folyamatos legyen
  • kiszámítható legyen
  • legyen tárgyszerű
  • megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett)
  • Ahhoz, hogy ezek az alapelvek megvalósulhassanak, világosan megfogalmazzuk és a tanévek elején a tanulók tudomására hozzuk az egyes tantárgyak követelményeit és a neveltségi szint tartalmi jegyeit életkorhoz kötötten. Az egységes követelményrendszert minden tanár köteles betartani.
  • Az iskolakezdés szakaszában a tanulói készségek megalapozása mellett, a keresztyén értékek megismertetése az egyik legfontosabb funkciója iskolánknak.
  • Fontos, hogy hozzásegítsük a gyermekeket a saját értékeik, adottságaik, képességeik felismeréséhez. Reális önismeretre, önbizalomra, feladattudatra neveljünk, s mindehhez szeretetteljes légkört biztosítsunk.
  • A kezdő szakaszban értékeljük a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, az ismeretek elsajátítását, a képességek minőségi, mennyiségi gyarapodását, valamint a tanulók magatartásának, viselkedésének fejlődését.
  • Az 1. ill. a 2. évfolyam 1. félévéig a szöveges értékelés rendszerességét félévi, és év végi tájékoztatásban állapítottuk meg.

 

Személyes, szóbeli értékelés

  • feleletek, dolgozatok érdemjegyéhez fűzött indoklás
  • a tanítási órákon folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot, ötletet ad a tanár
  • a tanórákon kívül is így tesz
  • a szülői értekezletek (tanévenként 2-3 alkalommal)
  • a magatartás és szorgalom elbírálása (osztálymunka a tanulók bevonásával)
  • havonta a naplók, üzenő füzetek egyeztetése során
  • a félévi és év végi osztályzatok, érdemjegyek megállapításakor
  • fogadóórákon (szülő – tanuló - tanár együttes)
  • kiránduláson, színházlátogatáson, a program, a nap értékelése
  • a tantestület előtti szóbeli értékelés

 

Írásbeli, szöveges értékelés

  • dicséretek, elmarasztalások beírása az üzenő füzetbe
  • a dolgozatokhoz írt rövid instrukció, vélemény
  • külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok)
  • kívülről történő minősítés (rangsor-felvételi eredmények)
  • a középiskolák visszajelzése, versenyek eredménylistája

 

6.3.A tanulók érdemjeggyel történő értékelése, osztályozása

 

  • az elsősöket az első hónapban csak pozitívan értékeljük
  • a tanórai aktivitást fokozottabban értékeljük - törekedünk arra, hogy elegendő számú érdemjegye legyen minden tanulónak (írásbeli, szóbeli helyes aránya) az érdemjegyről a tanuló azonnal értesül, közvetlenül a tanárától
  • az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul
  • a szóbeli felelet értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont
  • a naplóba is bekerül az érdemjegy
  • a magatartás és szorgalom értékelésébe aktívan bevonjuk a tanulókat, mert ez fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat
  • a félévi osztályzat az üzenő füzetbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

 

 

 

6.3.A tanulók ellenőrzése és értékelése

 

Az egész éves folyamatos ellenőrzés, értékelés biztosítéka, alapfeltétele a további tervezésének és egyben visszajelzés a kitűzött célok megvalósításában. Az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen. A pozitív értékelés legyen túlsúlyban, a negatív értékelés nevelő hatású legyen.

 

Az ellenőrzés, értékelés irányulhat:

  • teljesítményre
  • szorgalomra
  • a tanulók magatartására

 

Az értékelés típusai:

  • Diagnosztikus

Célja felmérni az adott csoport tudásszintjét, amivel besorolási döntéseket alapozhatunk meg, annak érdekében, hogy döntsünk az egyénre, vagy a csoportra méretezett nevelési-oktatási stratégiájáról.

Célszerű egy évfolyamon belül azonos felmérőlapot használni.

 

  • Formatív

Célja az eredményes tanulás segítése. A tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és a pótlást. Évközi érdemjegyek (osztályzatok) formájában jelenik meg az 1-5 fokozatú rangskálán.

Félévenként minimum négy osztályzatból értékelünk.

 

Az érdemjegy szerzés módjai:

  • szóbeli feleletek
  • írásbeli munkák
  • önálló kiselőadások, versenyek
  • óraközi munka
  • rendezvényeken nyújtott teljesítmény

 

Osztályzatok

Jeles (5):

-          ha a tanuló a tantervi követelményeknek maradéktalanul eleget tesz

-          ismeri, tudja a tananyagot és azt alkalmazni is képes

-          pontosan, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál, de saját szavaival is képes visszaadni a tananyag lényegét

-          beszéd és kérdéskultúrája életkorának megfelelő

 

Jó (4):

-          ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés hibával tesz eleget

-          saját szavaival a tananyag lényegét nem mindig képes visszaadni

 

Közepes (3):

-          ha tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget

-          nevelői segítségre többször rászorul

-          ismeretei felszínesek

-          kevésbé tud önállóan dolgozni

-          segítséggel képes megoldani szóbeli feladatait

-          tőmondatokban fejti ki gondolatait

 

Elégséges (2):

-          ha a tantervi követelményeknek komoly hiányosságokkal tesz csak eleget

-          rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal

-          egyszavas válaszokat használ

-          fogalmakat nem ért

-          gyakorlatilag képtelen az önálló feladat végzésére

Elégtelen (1):

-          ha a tantervi követelmények minimumának nem tesz eleget segítséggel sem

 

A tantárgyak értékelésekor az alábbi ponthatárokat, %- at vesszük figyelembe:

 

1-2 évfolyam

3-4 évfolyam

5-8 évfolyam

0-49 %= 1

0-50 %= 1

0-30 % = 1

50-64 % = 2

51-64 %= 2

31 – 50 % = 2

65-79 %= 3

65-77% = 3

51 – 74 % = 3

80-89 %= 4

78- 90 % = 4

75 – 89 % = 4

90-100 %= 5

91- 100 % = 5

90 – 100 % = 5

 

A kőröstetétleni tagintézményben az alábbi ponthatárok érvényesek:

 

1-2 évfolyam

3-4 évfolyam

0-50 % = 1

0-29 % = 1

51-64% = 2

30-49 % = 2

65 – 77 % = 3

50 – 74 % = 3

78 – 90 % = 4

75 – 89 % = 4

91 – 100 % = 5

90 – 100 % = 5

 

 

Ezenkívül a magatartás, szorgalom, és a tantárgyi teljesítmények értékeléséhez a tanároknak az egyéni szimbólumok használata megengedett.

 

Szummatív

Lezáró, minősítő értékelést a tanulási folyamat fontos szakaszainak a befejezésekor alkalmazzuk.

Célja az összegzés, a záró minősítés. Ebből következik, hogy szelektálja, szűri a tanulókat, mivel egy bizonyos szint alatti eredménnyel nem léphetnek tovább.

 

6.3.1 A tanulók munkájának szöveges értékelése

 

Az általános iskolában a tanév során érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzattal kell értékelni a tanulókat.

Kt. 70.§-ának  helyébe lép a 2010. évi LXXI. Törvény, amelynek értelmében a nevelőtestületünk, 2010. aug. 27-i értekezletén 15. sz. határozatával úgy döntött hogy vissza kíván térni az érdemjeggyel történő értékelésre, és minősítésre, és kérte a Fenntartót, hogy ehhez a fenti törvény szellemében járuljon hozzá. A Fenntartó ezt a hozzájárulást megadta.

Szöveges értékelése történik a tanulóknak az 1 évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében. Ekkor olyan  egyszavas értékelést kell kapniuk a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy dicséretes, kíváló, jól teljesített, megfelelően teljesített, fejlesztésre szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, s arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni.

 

A szöveges értékelés funkciói:

  • Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez.
  • Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak.
  • Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat.

 

A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai:

  • az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szól
  • alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet
  • nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart
  • a gyerek aktív részese a saját fejlődésének
  • a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről

 

A szöveges értékelés elvi követelményei:

  • minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi
  • figyelembe veszi az életkori sajátosságokat
  • összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal
  • személyre szóló és ösztönző jellegű
  • a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be
  • konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára

 

A szöveges értékelés módja:

Előre meghatározott, nyomtatott, 4 fokú skála szerinti, kiegészítve egyénre szabott javaslatokkal.

Szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon.

Megfogalmazódhat:

  • a tanuló részéről
  • a tanulótársak részéről
  • önértékelés formájában

Írásbeli: például

  • a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával
  • témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével
  • aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban(pl. üzenő füzetbe )
  • félévkor és tanév végén egyszavas szöveges értékelés

 

A szöveges értékelés tartalmi szempontjai:

  • magatartás
  • szorgalom
  • tantárgyi teljesítmények
  • a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés,
  • a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben és képességekben

 

A szöveg értékelés dokumentumai:

Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítvány és bizonyítvány pótlap.

A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló törzslapot nyomtatott formában is elő kell állítani és meg kell őrizni. (Adatok digitális tárolása CD, DVD)

 


 

7. Magatartás értékelésének és minősítésének követelményei

 

Példás (5) az a tanuló, aki:

  • a házirendet mindig betartja
  • iskolán kívüli magatartása a társadalmi elvárásoknak megfelelő
  • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik
  • a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, elősegíti és társait erre ösztönzi

 

Jó (4) az a tanuló, aki:

  • részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás
  • kisebb viselkedési hibái szóbeli figyelmeztetéssel kezelhetőek
  • nevelőivel, szüleivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias

 

Változó (3) az a tanuló, aki:

  • a házirend előírásait többször nem tartja be
  • nevelői szóbeli figyelmeztetése nem elegendő a magatartási, viselkedési hibáinak korrigálására
  • viselkedésével időnként zavarja az órák menetét, társait a tanulásban
  • az udvarias viselkedés szabályait nem mindig tartja be
  • a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt

 

Rossz (2) az a tanuló, aki:

  • az iskola házirendjét gyakran megsérti
  • társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlanul, durván viselkedik
  • súlyosabb vétségeket (verekedés, lopás) is elkövet
  • a közösség fejlődését hátráltatja
  • viselkedése kihívó, nem iskolai életnek megfelelő
  • akinek van figyelmeztetése, annak rossz a magatartása

 

 

8. Szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

 

Példás:

  • önmagához mérten fejlődő teljesítményt nyújt
  • munkavégzése pontos, megbízható
  • igényli tudása bővítését, munkáját ésszerűen, céltudatosan tervezi meg
  • önálló a munkában, önellenőrzésre képes
  • kötelességtudata magas fokú, kapott és vállalt feladatait maradéktalanul elvégzi
  • érdeklődése az iskolán kívül ismeretanyagra is kiterjed

 

Jó:

  • az órákra lelkiismeretesen készül fel
  • feladatait rendszeresen, megbízhatóan elvégzi, de többletmunkát nem, vagy csak ritkán vállal
  • a tanórákon többnyire aktívan vesz részt

 

Változó:

  • tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, feladatvégzése pontatlan, hiányos
  • teljesítménye ingadozó, a tanulásban nem kitartó
  • önálló munkájában figyelmetlen, figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
  • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

 

Hanyag:

  • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődéséért
  • tanulmányi feladatait folyamatosan nem végzi el
  • órai munkája passzív
  • felszerelése hiányos, taneszközeit nem hordja el
  • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el
  • félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen

 

A magatartás és szorgalom értékelésénél nem érdemjegyet használunk (havi, félévi és év végi időpontoknál). Ez nem osztályzat. Az elbírálás szempontjait minden osztályközösség termébe, a házirend mellé ki kell függeszteni! A felsorolt szempontok közül az elbíráláskor legalább háromnak az együttes megléten (vagy megsértése) szükséges.

A megítéléskor mindig figyelembe kell venni a gyermek életkörülményeit és képesség szintjét!

 

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:

  • példamutató magatartást tanúsít
  • folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el
  • az iskolai közösség érdekében közösségi munkát végez
  • iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadáson, bemutatón vesz részt
  • vagy bármilyen más módon segít az iskola hírnevének megőrzésében, annak növelésében az iskola jutalomban részesíti

 

 

8.1. Az iskolai jutalmazás formái:

 

Az iskolában tanév közben a következő dicséretek adhatók:

  • szaktanári dicséret
  • napközis nevelői dicséret
  • osztályfőnöki dicséret
  • igazgatói dicséret
  • nevelőtestületi dicséret

 

A dicséretet írásba kell foglalni és így kell a szülők tudomására hozni, valamint a közösség előtt ki kell hirdetni.

 

Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melynek a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át.

 

Az iskolán kívüli versenyeken, előadásokon, bemutatókon, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

 

A kiemelkedő eredménnyel végzett közös munkát az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és könyvjutalomban lehet részesíteni.

 

A dicséretet írásba kell foglalni és így kell a szülők tudomására hozni, valamint a közösség előtt ki kell hirdetni.

 

 

Azt a tanulót, aki:

  • a tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti
  • a házirend előírásait megszegi
  • igazolatlanul mulaszt
  • árt az iskola hírnevének

büntetésben lehet részesíteni

 

 

8.2. Az iskolai büntetés formái

  • szaktanári
  • napközis nevelői
  • osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban, írásban)
  • osztályfőnöki intés
  • osztályfőnöki megrovás
  • igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)
  • igazgatói figyelmeztetés (szóban, írásban)
  • igazgatói intés
  • igazgatói megrovás
  • tantestületi figyelmeztetés
  • tantestületi intés
  • tantestületi megrovás

 

Az iskolai büntetések kiszabását a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyosságától függően el lehet térni.

 

A büntetést írásba kell foglalni: így kell a szülők tudomására hozni (esetleg postán elküldeni), valamint a közösség előtt ki kell hirdetni.

 

 

8.3. Az értékelés nyilvános fórumai

 

  • háziversenyek, vetélkedők
  • nyitott tanítási órák a szülők és az érdeklődő általános iskolások számára
  • értékelés, méltatás a helyi médiában
  • értékelés az egész diákközösség előtt, a nevelőtestület előtt
  • a tanévzáró ünnepélyen is értékel az igazgató
  • szakköri produktumok kiállítása, bemutatója
  • suligyűlés 1-2 évfolyamon

 

9.A tanulók fizikai állapotának felmérését célzó program

 

A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy "... az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal", ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtására a tanulók fizikai képességének mérésére egyszerű, kevés szerigényű és bárhol végrehajtható teszteket használunk, melyek mutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét.

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése, motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és az iskolából kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás is.

 

Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák:

 

  • Az erő, erő – állóképesség mérése: Hat motorikus próba
  1. Helyből távolugrás.

(Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére)

  1. Egykezes labdalökés, helyből az ügyesebbik kézzel, tömött labdával.

( A karizom erő, erő –állóképesség mérése )

  1. Kétkezes dobás hátra, fej fölött, tömött labdával.

( A karizom erő, erő –állóképesség mérése )

  1. Fekvőtámaszban karhajlítás

(A vállöv – és a kar erejének, erő – állóképesség mérésére)

  1. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel)

(A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő – állóképességének mérésére)

  1. Hasonfekvésből törzsemelés

(A hátizom erő, erő – állóképesség mérésére)

 

Az 1-2. évfolyamon csak négy próbát mérünk: 1.-3.-5.-6.

A 3-8. évfolyamon mind a hat próbát mérjük.

 

 

  • Általános mérési szempontok:
  1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.
  2. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni.
  3. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés.
  4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota.
  5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni.
  6. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.
  7. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.
  8. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik.
  9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

 

9.1. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése

F. Mérey Ildikó: Hat motorikus próba ( próbánként 10.5 pont adható maximum )

 

Elérhető pont 1-2.évfolyam

Elérhető pont 3-8. évfolyam

Minősítés

0-6.5 pont

0-9.5 pont

Igen gyenge

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát.

(A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.)

7-13.5 pont

10-19.5 pont

gyenge

Az egésznapi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát.

14-19.5 pont

20-29.5 pont

elfogadható

A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi.

20-27.5 pont

30-39.5 pont

közepes

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására.

( A 20 valamint a 30 pont az egészség megőrzéséhez "szükséges" illetve "kell" értéket jelzi. )

28-34.5 pont

40-49.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek.

(E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)

35-42 pont

50-63 pont

kiváló

E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érnek el.

 

 

9.2. Az iskolai mindennapos testedzés megvalósításának feladata, folyamata

A mindennapos testnevelés célja:

  • testmozgás megszerettetése
  • egészséges életmód alapvető ismeretinek elsajátítása
  • a tanulók fizikai állapotának javítása
  • természetes mozgásigény kielégítése

 

A mindennapos testnevelés feladatai:

  • hozza azonos szintre a tanulók mozgáskészségét
  • mozgásos feladatokkal alakítsa a legfontosabb jártasságokat és készségeket
  • fejlessze a gyerekek ügyességét, testi erejüket illetve állóképességüket
  • keltse fel a tanulók mozgás-, versengési- és játékigényét
  • testtartási hibák megelőzése

 

Megvalósítás:

  • A heti 3 testnevelés óra mellett a szabadidős foglalkozás terhére valósítható meg. Időtartama minimum 20-25 perc. (Az iskolaotthon keretei között is ezt valósítjuk meg.)
  • Heti 2 alkalommal tömegsport foglalkozást szervezünk.
  • Azokon a napokon, amikor a tanulónak nincs testnevelés órája (heti 2 nap), az 5. ill. 6. órában játékos foglalkozást, vagy zenés sportgimnasztikát iktatunk be az órarendbe.

 

Formái lehetnek: zárt térben, szabadban

 

Zárt térben:

  • tornaterem
  • tanterem
  • sportcsarnok
  • más intézmény által felkeresett helyek

 

Szabadban:

  • udvar
  • tanulmányi séta
  • tanulmányi kirándulás
  • nem tanítási napon szervezett iskolai kirándulások
  • játszótér

 

A mindennapos testnevelés feladatainak kidolgozása során törekedni kell arra, hogy a tantervi követelményekre épüljön, kiegészítve minél több játékos feladattal. Ezzel lehetővé téve, hogy a gyerekek megismerjék, megszeressék a sportot.

 

 

 

 


 

 

 




[1] A tagintézmény óraterve a 2008/2009-es tanévben, mely az elsőtől az ötödik évfolyamig illeszkedik a székhely szerinti órarendhez, amelyet felmenő rendszerben bevezet.



 

 

 

REFORMÁTUS

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

 

 

 

 

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

III.

ÓVODA NEVELÉSI PROGRAM

 

 

 

 

 

 

 

Kidolgozva:    2012 május

Érvényes.        2012 szeptember 1.

 

 

 

 

 

1. Óvodai program koncepciója. 3

1.1. Gyerekkép. 3

1.2. Óvodakép. 3

1.3. Az óvodai nevelés célja. 3

1.4. Alapelveink. 3

2. Az óvodai nevelés fő feladatai 5

2.1.Az egészséges életmódra nevelés. 5

2.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 6

2.3.Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 7

3. Nevelési programunk tartalma. 10

3.1.Programunk hitvallása. 10

3.2. Specialitásaink. 10

3.3. Keresztyén szellemű nevelés. 11

3.4. Óvodai életünk megszervezésének sajátosságai 12

3.5. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában. 13

4. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai 14

4.1.Játék. 14

4.2. Mese, vers. 16

4.3. Ének, zene, énekes játékok. 18

4.4. Mozgás. 19

4.5. Rajz, mintázás, kézi munka. 21

4.6. Külső világ tevékeny megismerése. 23

4.7. Munka jellegű tevékenységek. 25

4.8. Tanulás. 26

5. Ünnepeink. 28

6. Kapcsolatok. 30

7. Gyermekvédelmi feladatok. 32

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 34

9. Mellékletek: 36

9.1. Bátori útcai óvoda nevelési programjából 36

9.2. Posta útcai óvoda nevelési programjából 43

9.3. Kőröstetétleni óvoda nevelési programja. 48

 

 

 

1. Óvodai program koncepciója

 

1.1. Gyerekkép

Keresztyén nevelésünk szellemisége gyermekközpontú. Valljuk, hogy a gyermek Isten ajándéka, őket szeretetteljes – befogadó, Isten előtt kedves nevelésben részesítjük. Gyermekeink legyenek érzelmileg gazdagok, környezetükben jól tájékozódók, nyitottak, önmagukat értékelni tudók, másokat elfogadók, önzetlenek, segítőkészek, együtt érzők. Képesek legyenek az örömöt és a boldogságot adó hit befogadására. Érdeklődjenek a világ dolgai iránt, ismerjék meg értékeiket.

1.2. Óvodakép

Református óvoda munkatársi közössége – személyes hitük és életük példájával – szeretetteljes, okosan szerető, segítőkész, toleráns és bátorító magatartással fordul a gyermekek felé, szem előtt tartva az együtt élés szükséges szabályait. Olyan pedagógiai környezet kialakítására törekszünk, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A keresztyén erkölcsök elültetésével, hitben és hitre neveljük a gyermekeket.

 

Homogén csoportok kialakítását tartjuk elsődleges feladatnak. Az egyéni bánásmód, differenciát fejlesztés az egész nap folyamán, oldott szeretetteljes légkörben történik. Részben vegyes életkorú csoportok kialakítását (kis-köz, középső-nagy,) csak szükség esetén valósítjuk meg, amely az óvónőktől nagyobb odafigyelést, tervezést, szervezést igényel.

 

Óvodáink nyitottak, segítőkész és a szülőkkel történő együttgondolkodást, elfogadást őszinte információcserét jó alapnak tekintjük a gyerekek sikeres nevelése érdekében.

1.3. Az óvodai nevelés célja

Elősegítjük a gyermeki személyiség kibontakozását, a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

Úgy kívánjuk elindítani gyermekeinket, hogy rendelkezzenek mindazzal az ügyességgel, bátorsággal és "okossággal", ami egy iskolába lépő kisgyermektől elvárható. Legyen életük természetes része az imádság, szeressenek énekelni, rajzolni, tudjanak játszani, legyenek kíváncsiak a mesékre, történetekre és azokat figyelmesen végig is tudják hallgatni. Legyen mozgásuk összerendezett, szókincsük gazdag, társas viselkedésük udvarias, lélektani értelemben kompromisszumképes. Magatartásukat környezettudatossá formáljuk, amely segíti őket abban, hogy Isten teremtett világát tiszteljék, őrizzék és óvják. (Az élet tisztelete) Óvodáskor végére kapják meg mindazokat az élményeket, amelyek tartós hatásokkal kötik őket az anyanyelvhez, a szülőföldhöz és református egyházunk közösségéhez.

Legfőbb célunk, hogy a gyermekek megismerkedjenek Isten szeretetével, gondoskodásával, személyes kapcsolatuk legyen Istennel, imádkozó emberekké válljanak.

1.4. Alapelveink

A kisgyermekek pszichoszomatikus fejlődését, személyiségének kibontakozását nem csupán az adottságok és az érés sajátos törvényszerűségei, valamint a spontán vagy tervszerűen alkalmazott környezeti hatások határozzák meg, hanem az Úr Jézus Krisztus gondviselő kegyelme, szeretete és az általa hitben élő felnőttek ráhatása is.

  • A krisztusi szeretet és szolgálat alázatával nevelő munkákat Istentől kért bölcsességgel végezzük.
  • Szeretetteljes légkörben gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságról.
  • A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése, egyéni készségeinek és képességeinek felelősségteljes fejlesztése a gyermek személyiségéhez igazodva. (a gyermek – mint alakuló személyiség tisztelete)
  • A gyermeki szabadság biztosítása, olyan kevés szabállyal, amely elősegíti a közös élmények és tevékenységek által a szocializációt, az erkölcsi tulajdonságok meglapozását.
  • A gyermek tevékenységére épülő tágan értelmezett tanulás.
  • A családdal  való együttműködés és szükség szerinti segítés, gondozás, esélyegyenlőség biztosítása.( A család szeretetére, tiszteletére nevelés)
  • A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek multikulturális nevelésén alapuló integráció lehetőségének biztosítása. Migráns gyerekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, nemzeti kultúrájának megismerését, elfogadását és az integráció lehetőségét.
  • A szülőföld tiszteletére, szeretetére nevelés, a magyar néphagyományok megismerése, megőrzése és éltetésére nevelés.

 

 

 

2. Az óvodai nevelés fő feladatai

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

  • Feladatunknak tekintjük – egész nap folyamán – a keresztyén erkölcs normáihoz igazodó magatartás, az emberi kapcsolatokban a szeretet, a bizalom, a türelem, az igazságosság, a szelídség megtapasztalását, befogadását és gyakorlását,
  • Az egészséges életmód alakítását,
  • Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
  • Az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

 

2.1.Az egészséges életmódra nevelés

Az egészséges életvitel igényeinek kialakítása, a testi fejlődés biztosítása kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése.

Ezen belül:

  • A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése,
  • A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,
  • A gyermek testi képességei fejlődésének segítése,
  • A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése,
  • Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása,
  • A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges az egészséges és biztonságos környezet,
  • A megfelelő szakemberek bevonásával – szülővel, óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

 

Az óvoda helyi adottsága befolyásolja a gyerekek egészséges életmódjának szintjét. Óvodai nevelőmunkánk alapját képezi az igényesen kialakított tárgyi környezet. Mindkét óvoda egészséges, tiszta, nyugodt környezetben található. Igényesen kialakított udvaron megtalálható a füves, homokos és betonos rész is. Az udvar felszereltsége, növényzete megfelel a kor elvárásainak, minden korcsoport megtalálhatja a kedvére való tevékenységet.

 

A rendszeresen megszokott, azonos időben végzett tevékenység nyugalmat, biztonságot ad a gyerekeknek.  TÁPLÁLKOZÁS, TESTÁPOLÁS, ÖLTÖZKÖDÉS, MOZGÁS, EDZÉS PIHENÉS.

TÁPLÁLKOZÁS: Igyekszünk minél változatosabb étrendet biztosítani gyermekeinknek. A kultúrált étkezési szabályokat minden esetben igyekszünk betartani. Önkiszolgálás és naposság beiktatásával teremtjük meg az étkezés elemi feltételeit. Mindkét óvodábana folyamatos tízóraiztatás vált be.

TESTÁPOÌÁS: a gyerekek egészségének védelmét és a higiénés szabályok belső értékké válását szolgálja. Célunk kialakítani a gyermekekben a testükkel kapcsolatos tisztasági igényt, amely arra ösztönzi őket, hogy "bármikor, amikor szükségét érzik, tisztálkodjanak. (alapos kézmosás, arcmosás, körömkefe használat, fésülködés stb...) Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a fogápolási kultúra megalapozásának, rendszeressé tesszük óvodába lépéstől a fogmosást és évente fogászati szűrésen vesznek részt gyermekeink. Minden tevékenységben az óvó néni tevékeny segítségadása jelen van.

ÖLTÖZKÖDÉSBEN kezdettől fogva az önállóságot erősítjük. Egészségi okok miatt az óvodában váltócipőt (sarkas, pántos, stabil) és váltóruhát kérünk. Testnevelés foglalkozáshoú tornaruhát, tornacipőt kérünk, alváshoz pedig kényelmes pizsamát.

MOZGÁS: a gyerekek mozgásigényét változatos tevékenységek szolgálják. Az egészségmegőrzés egyik fontos eszköze az EDZÉS. Lényeges, hogy bármilyen szélsőséges is az időjárás, a gyerekek minden nap legyenek kellő időt szabadlevegőn. Télen mínusz 12-15 fok hidegben is kivisszük levegőzni őket, a nyári nagyon erős napfénytől jobban félünk. A szabadban történő rendszeres mozgás növeli a szervezet ellenálló képességét és véd a betegségekkel szemben.

PIHENÉS: szintén nagyon fontos az óvodás gyerek számára. A korán érkezőket igény szerint még reggel lefektetjük (akik fél 6-ra jönnek). Az ebéd utáni pihenés együtt jár az óvoda elcsendesedésével.

 

2.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása

Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül.

Mindezért szükséges, hogy:

  • Már az óvodába érkezéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket,
  • Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze,
  • Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szocializációs érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek,
  • Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.

 

A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az óvodai élet szervezése segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudtának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás- és normarendszerének megalapozását.

 

A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.

 

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködésével.

 

Az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása. Amelyek által alapozódhatnak a szocializálódáshoz szükséges erkölcsi, akarati tulajdonságjegyek.

 

A szocializálódás alakulásának szinterei:

a.) A befogadás időszaka.

b.) Együttlét a mindennapokban.

c.) Óvodai ünnepnapok

 

A gyermekek óvodába lépését nagyon alapos előkészítés kell, hogy megelőzze. Az első és legfontosabb a szülők előkészítő munkája, mellyel vonzóvá teszik az óvodát. Javasoljuk, hogy a rendszeres óvodába járás előtt már jóval ismerkedjenek az óvoda épületével, udvarával, majd belső helyiségeivel is. Mielőtt a gyermek óvodába lépne a két óvó néni családlátogatásra megy, így már ismerősként fogadják az óvodába érkező gyermeket. A szülő kezdetben jelen lehet gyermekével, amíg ez szükséges. Az első családlátogatáson anamnézist vesz föl az óvónő a szülő hozzájáruláuával. Fontos, hogy minden lényeges dolgot tudjunk, a hozzánk jövő gyermekekről. A befogadás időszaka nehéz mind a gyermeknek, mind a szülőnek. NekünU az a lehetőségünk, hogy őszinte szeretettel és megértéssel forduljunk mind a gyerekhez, mind a szülőhöz.

 

A csoportos viselkedés szabályaival az óvodában ismerkednek  gyermekeink egy jó része. megtanulnak együttműködni. Először csak egymás mellett játszanak, majd?kialakuI az együttjátszás különféìe szintje. Képesek lesznek megbeszéléseken, terveken alapuló együttes tevékenységre. Fontos szerepe van ebben a kommunikációnak és metakommunikációnak. A felnőttektől kapott jelzések alapján megtanulják értékelni saját és társaik cselekedeteit. Elsajátítanak egy viselkedéskultúrát, mely a közösségben élő ember számára elengedhetetlen. A közösségi nevelésen belül hangsúlyozott szerep jut az egyéni bánásmódra.

 

hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek.

 

A hátrányos helyzetű családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben a kedvezőbb szociális helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt.

Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak

 

A közösségi nevelés szempontjából különleges szerepe és jelentősége van az óvodai ünnepnapoknak és azok előkészületeinek. Az együtt átélt ünnep örömteli hangulata, vagy az előkészületek varázslatos együttlétei emlékezetesek a gyermekek számára. Néphagyomány őrző programunk (Báthori út ) különösen jól elősegíti a közösségi együvé tartozást.

2.3.Az anyanyelvi, - az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

 

Az anyanyelv megtanulása életünk első legnagyobb teljesítménye. A kisgyermek nem grammatikus módszerrel, hanem a beszélő szándékát kitapogatva alkotja, gyúrja, tanulja meg. A közleményeket meleg és hideg érzelmi pólusokra rendezi, elfogadó és elutasító beszédviselkedésre hangolódik rá. A beszédhelyzet, a szavak mögötti szándék és a beszélő személye nagyon fontos. A beszéd és viselkedés egyértelműsége az egyik legfontosabb követelmény (kongruencia). Az anyanyelv mondataival a magyar nyelvközösség észjárását, kultúrájának alapelemeit is birtokba veszik a kisóvodásunk.

 

A család, a szülőföld és egy nyelvközösség így köti magához a gyermekkori emlékek ezernyi eltéphetetlen szálával a közénk csöppent kisgyermeket, s felnövekedvén ebből lesz tartás, önismeret, társas élet, sors és hazaszeretet. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel ( a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Különösen a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.

Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalatunkra, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

 

Az óvodai anyanyelvi nevelés fő területei:

  • A beszédtartalom fejlesztését elősegítő játékok, mondókák (szókincsbővítés, mondatalkotás, összefüggő szövegmondás)
  • Légzéstechnikát elősegítő anyanyelvi játékok
  • Ajak és nyelvtorna
  • Magán és egyes mássalhangzók tiszta ejtését segítő játékok
  • Hallásfejlesztő játékok

Fontosnak tartjuk a gyerekek beszédkészségének gondos felmérését az óvodába lépés pillanatában. Különös tekintettel az 5 évesen óvodát kezdő gyermekek esetében. Itt már a logopédus segítségére is sokszor szükség van. A beszédkészség tudatos fejlesztése, a fejlődés tudatos követése és az arra épülő további fejlesztés elengedhetetlen feladata az óvónőnek. Ezt az iskolai életre való felkészítés alapjának kell tekinteni. A gondos felmérés során "kiszűrt" beszédhibás gyerekek logopédushoz történő irányítása már a középsőcsoporttól megtörténik.

 

Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás tudatos fejlesztése.

 

A gyermek természetes kíváncsiságára építve, érzékszerveik útján igyekszünk őket hozzásegíteni a természeti és társadalmi környezet megismeréséhez. Játékos formában, a felfedezés örömét megízleltetve segítünk összefüggéseket megérteni, következtetéseket levonni. Segítjük gondolkodási műveleteik fejlődését, emlékezetük, fantáziájuk kiteljesedését. Merész, kreatív gondolkodású, nagyfokú önállósággal rendelkező emberkéket szeretnénk nevelni óvodánkban. Legyenek nyitottak, érdeklődőek, kutató szelleműek.

Az értelmi fejlesztést differenciált bánásmód alkalmazásával szeretnénk megvalósítani. Fontos a személyes egyéni képességek ismerete és az arra alapuló tervezés. Mindenkit önmagához képest szeretnénk fejleszteni.

Óvodáskor végére váljanak iskola éretté. Legyen feladattudatuk, feladattartásuk, rendelkezzenek a koncentrált figyelem képességével. Tudjanak térben biztonságosan tájékozódni (térészlelés) értsék és használják az ezzel kapcsolatos kifejezések tartalmát. Tudjanak saját testükhöz, illetve tárgyakhoz viszonyítani, gondolataikat fejezzék ki választékosan. Ismereteik bővüljenek, rendszereződjenek. Legyenek képesek szabálykövetésre és jelenjen meg a fogalmi gondolkodás elemi szintje. Az óvodában tovább visszamaradó 7 éves gyerekek fejlesztésére speciális korrekciót igyekszünk biztosítani.

Ezeknél a gyerekeknél a nagycsoport év elején alapos szintfelmérést végeznek, éves fejlesztő programot írnak és ezt havi ütemtervre, ill. heti fejlesztési tervre lebontva, nagyon tudatosan és gondosan végzik a felzárkóztatást.

 

 

3. Nevelési programunk tartalma

3.1.Programunk hitvallása

Református nevelésünk alapja a Szentírás és az abból táplálkozó hitvallásunk . Gyermekeinkben szeretettel, szakértelemmel ( vagyis életkoruknak megfelelően)  kívánjuk elültetni az "Ige magot", mely igazán értékes emberré, személyiséggé formálja gyermekeinket. Célunk hitre segíteni őket és ezzel teljes, boldog életre segíteni őket.

Keresztyén nevelésünk célja a harmonikusan fejlődő személyiség kialakítása mellett a keresztyén értékrend átadása, mely elsősorban a gyermek lelki életére irányul, de átszövi az általános nevelési feladatokat és a közösségi nevelést.

3.2. Specialitásaink

Református óvodánk munkatársi közössége vállalkozik a hét éven aluli gyerekek szeretetteljes gondozására, civilizálására és kultúrálására, az elsődleges és másodlagos intelligenciabázis életre szóló alapjainak lerakására. A családdal együttműködve az elemi szokások viszonyulások megerősítésére (ember és transzcendens, ember és ember, ember és természet, ember és tárgyi világ között).

Szándékunk, hogy óvodánk vonzó otthona legyen a benne megvalósuló keresztyén életnek. Küldetésünk, hogy a gyermeki személyiség megismerésére, megértésére törekedve Istentől ránk bízott ajándékként vezessük óvodás gyermekeinket.

 

 

A szeretet verbális és nonverbális úton  is tanítható. Idejáró gyermekeinknek minél több tapasztalási, megélési lehetőséget szeretnénk adni, mert meggyőződésünk, hogy biztonságérzet, és szeretet kapcsolat nélkül nem létezik nevelés.

A református óvoda áldásközvetítő hely, ez nem néhány cselekedetében, tevékenységében, vagy nevelési eljárásában tükröződik, hanem teljességében egész szellemiségében megmutatkozik. Munkálkodásunk során Isten iránti tiszteletünk és szeretetünk a gyermekkor fontosságának felismerésében, a gyermeki személyiség tiszteletben tartásában, gyermekeinek személyes elfogadásában nyilvánul meg. Valamennyien valljuk, hogy a gyermek Isten ajándéka, s a gyermekkor Isten rendelése. Ahogyan Nagy László írja: "Az egész emberi élet szempontjából minden életkornak megvan a maga fontos, egyedülálló, teljes szerepe, feladata. Szigorúan tilos és kártékony bármelyiket is feláldozni a következő érdekében."

 

Ismerje az óvodás korú gyermek fejlődés – lélektani sajátosságait valljuk, hogy az elfogadó szeretetteljes légkör megteremtésével, amelyben a gyermekek átélhetik és megérezhetik az elfogadottság és figyelem teljes törődés élményét, Isten szeretetéről teszünk bizonyságot. A látható, átélhető tapasztalatok alakítják képzeteiket a gondviselő Istenről, ez válik formálódó hitük alap élményévé.

"Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik , akkor sem tér el attól." (Péld 22,6) A gyermekkor az életnek az a szakasza, amikor a legnyitottabb az őt ért benyomásokra, s nyitva áll Isten dolgai felé. Ebben rejlik a református óvoda nagy lehetősége. Soha többé nem nyitott ennyire a szíve a szerető Atya Istenről szóló üzenetre, a teremtés hitről és Jézust segítő, gondoskodó cselekedetére.

Feladatunk, hogy Isten Igéjének igazságait közvetítve felkeltsük érdeklődését, hogy még többet akarjon megtudni belőle.

3.3. Keresztyén szellemű nevelés

 

"Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá...átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket." (Márk evangéliuma 10,13-16)

Bibliai történetmondás az óvodánkban

 

A gyermek első találkozása Istennel, a szüleivel való kapcsolatában gyökerezik. Óvodás korban még nem tud képeket kialakítani Istenről, teljességében nem értheti meg a bibliai történeteket sem, de erős kötődésben él anyjával alapvető biztonság igényének megadójával. Ez az időszak fontos hitbeli fejlődésére nézve, hiszen, hogy valami képet alkothasson Istenről, hogy tisztelje, szeresse, ahhoz előzetesen ezeket az érzelmeket szüleivel kapcsolatban kell, hogy átélje.

Jelenlegi helyzetünkben a legtöbb család önmagában nem képes felvállalni az evangélium szerinti nevelést, ezért a keresztyén hitben való nevelés-tanítás első lépcsőfoka óvodáink lehetnek.

 

A katechézis sikere emberileg sokban múlik azon, hogy az hogyan kezdődik. Nem a bibliai történet mondás adja meg csupán a keresztyén szellemű nevelés lényegét, legalább olyan fontos, a személyes érintettség, az Istennel való kapcsolat szintje. Ezen a téren a hitelességet az óvónő személyes meggyőződésének kisugárzása adja, amelyet nem pótol a bibliai eseménysor csak szószerinti visszaadása.

 

Két dolog meghatározó a gyermekek életkora és a keresztyén ünnepkörök. Az óvodában a 3-7 éves korú gyermekek életkori sajátosságai behatárolják a lehetőségeinket. Elfogadjuk, hogy a biblia nyelve nem a gyermek nyelve. Azokat a történeteket részesítjük előnyben, amelyek a korosztály adottságainak megfelelően Isten oltalmazásáról, szeretetéről, gondoskodásáról szólnak. Ez határozza meg az elmondásra ajánlott bibliai történeteket. A keresztyén ünnepek történetek keretet adnak együttléteinknek.

 

A cél a helyes Istenkép kialakulásának segítése, megéreztetni a gyermekekkel az Isten szeretetének jó ízét, ezért hangsúlyozni kell a szeretetet, rámutatni a bizalomra, hogy növeljük a gyermekben az ős bizalom csíráját.

 

Keresztyén szellemű nevelésünknek fontos pillére a bibliai történetekkel való ismerkedés, amelynek életkorhoz igazodó formáját, tartalmát óvónőink keresik.

 

Elvárható eredmények az óvodáskor végére:

  1. Imádság alatt csendben, nyugodtan viselkedjenek, ne foglalkozzanak mással.
  2. A tanult kötött imádságokat önállóan tudják, de ha szeretnék egyedül, saját szavaikkal is tudjanak imádkozni.
  3. Várják a bibliai történetmondás alkalmát.
  4. Segítenek a történetmondás és hallgatás körülményeinek a megteremtésében.
  5. Az ismert történetek közül szívesen bábozzanak, dramatizáljanak, ábrázoljanak számukra kedves jelenetet.
  6. Ismerjenek bibliai történeteket és keresztyén ünnepeinkhez kapcsolódó verseket, énekeket.
  7. Tudjanak egyedül is pár aranymondást elmondani.
  8. Ismerjék keresztyén ünnepeink jelentését és szokásait.
  9. a történetek hit-és erkölcs vonatkozású tartalmát próbálják megvalósítani életükben.

10.  látogassanak el többször valamelyik református templomunkba, ismerkedjenek meg a gyülekezetekkel, lelkipásztorokkal.

 

Hitéleti nevelés:

Hitéleti nevelésünknek két kötött alkalma van: az áhítat és a hittan-foglalkozás. Emellett fontos hangsúly van ünnepeink keresztyén szemléletű megélésén.

 

 

Elvárás munkatársainkkal szemben

Olyan etikai és szakmai elvárás óvodapedagógusainktól, melyet a fenntartó egyházi testületek törvényei, szabályrendeletei, nevelőkre vonatkozó etikai kódexe is megkövetel:

MRE 2005. évi II. tv. 53.§-a alapján:" a pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát."

MRE Kt VII. 48.§ alapján:" Az intézmény minden alkalmazottjának tekintet nélkül arra, hogy milyen vallású és milyen munkakörben dolgozik, figyelembe kell vennie, hogy református keresztyén közösség munkatársa, és köteles megjelenésével, megnyilatkozásaival, valamint életvitelével segíteni az ifjúság evangéliumi hit és erkölcs szerinti nevelését."

 

A református intézmények számára készült "Etikai kódex" ismerete és betartása, a keresztyén életvitel folytatása, kötelezettségeink közé tartozik, nevelőtestületre, vezetőre és vezetettekre egyaránt vonatkozik. Megkívánjuk, hogy mindez – a gyermekek számára elsődlegesen érthető – nonverbális csatornákon is megnyilvánuljon. Elfogadó, problémamegoldó, pozitív, segítőkész, szeretetteljes, de nem elvtelenül engedékeny attitűd az elvárásunk. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze kapcsolatainkat.

Az óvónő legyen nyitott minden értékre, szakmai érdeklődését tartsa ébren. Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremtenie a dolgozók lelki épülésére (áhítatok, istentiszteleti alkalmak), szakmai fejlődésre ( továbbképzések, konferenciák).

 

Elvárás a szülőkkel szemben

A református név aranyfedezetét a hitben élő családok adják. Az óvoda igazi keresztyén szellemisége a szülők támogatása nélkül nem valósulhat meg. Elvárjuk tehát, hogy a szülők elfogadják, tiszteljék az óvoda református jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az intézményben dolgozók munkáját.

Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda nevelési programját, feladatait megismerjék.

 

3.4. Óvodai életünk megszervezésének sajátosságai

A gyermekek egészséges fejlődése és fejlesztése ill. az óvoda zavartalan működése érdekében a  NAPI  és HETIREND meghatározása szükséges. A gyermeknek nyugalmat és biztonságot ad a rendszeres időben visszatérő tevékenység.

 

  • Azonos életkorú csoportok szervezésére törekszünk.
  • Folyamatos napirend szerint éljük mindennapjainkat.
  • Az Istennel való beszélgetés lehetőségét rejtik az imádságok. Az étkezések előtti és utáni, elalvás előtti rövid, kötött imádságok szokása munkálja az Istennel való kapcsolatot.
  • A gyermekei szükségleteket rangsoroljuk ( a Masslow – féle piramis).
  • Fontos a védelem és biztonságigény kielégítése, a felnőtt állandó, de tapintatos jelenlétével. A felnőtt személye garancia a társas együttlét elemi szabályainak megvalósulására.
  • A nevelési folyamat ritmusát az évszakok, a keresztyén és egyéb ünnepek, jeles napok váltakozása adja meg.

 

3.5. Néphagyományőrzés a nevelés folyamatában

A néphagyományőrzés célja: kulturális, értékmentő feladat. Tanítson meg a magyar nép tiszteletére, szeretetére. A mindennapi élethez kapcsolódó tevékenységekből a jeles napok, az élet ünnepei és az egyházi ünnepekig minden magába foglal.

Feladatunk: A magyar nép szokásait, hagyományait feleleveníteni és tudatosan bekapcsolni gyermekeink – és a családok életébe . Néphagyományőrző tevékenységünk – többnyire ünnepkörökhöz kapcsolódik és a természet ciklikus változásaira épít. ( Mellékletek)

A néphagyományőrző tevékenységek tartalma:

Játékidő

A gyermekeinket eddig körülvevő műanyag játékok sokasága helyett igyekszünk tudatosan minél több természetes anyagot bevinni a csoportokba. Az egyre bővülő barkács - polcokon megjelent a háncs, szalma, bőr, szemes termények, nyers gyapjú, madzag, gyékény, csuhé, szőlővenyige, szárízik és a különféle textilanyagok, mint a selyem, brokát, bársony, csipke, filc... Mindezek látványa máris alkotásra készteti a gyerekeket. Megfelelő felügyelettel és némi segédlettel komoly szúró-vágó szerszámokkal is dolgozhatnak: éles kés, jól fogó olló, ár, tű. Munka közben jó alkalom nyílik beszélgetésekre, régi szokások, hagyományok felidézésére, dalolgatásokra, verselésre, mondókázásra. Az elkészült eszközök gazdagítják a gyermekek játékát, alkalmasak gyakorló és szerepjátékhoz eszköznek.

Előkészítésük és használatuk hozzájárulnak a gyermek személyiségfejlődéséhez ( finommotorika, praktikus intelligencia...) a beszélgetések tartalma hordozhat erkölcsi értékeket, befolyásolhatja a viselkedéskultúrájukat.

Az udvari élet is bővül a néphagyományőrző tevékenységekkel, májusfa állítás, énekes játékok, pünkösdi király és királynő választás és előtte a mozgásos versenyjátékok ...stb.

Fontos szerepet tulajdonítunk a nemeknek megfelelő viselkedésmód erősítésének, az udvarias – sőt "lovagias" viselkedés (lányok, és a kisebb gyermekek óvása, védelmezése) megerősítésének. A néphagyományőrző program felvállalja a környezet megismertetését, és megszerettetését is. Erre a séták, kirándulások a legalkalmasabbak. Fontos, hogy óvja, védje a természetet a gyermek, lássa meg venne a szépet és épüljön be alakuló személyiségébe a természetvédelem. Ehhez segítik hozzá a folyamatosan szervezett kirándulások, és a természetóvó jeles napok. Tevékenyen, ha kell munkával (pl. faültetés) vegyenek részt az óvodában szervezett eseményeken.

Néhány kiválasztott jeles nap, vagy ünnep előtt a jó hangulatú közös felkészülésre családi délutánokat szervezünk, melyen minden érdeklődőt (szülőt, nagyszülőt, testvért) szeretettel várunk. Így a család is részesévé válhat az előkészületeknek, és bennük is felelevenítődik a már megkopott emlékű hagyomány. A tervezett tevékenységekben szinte mindig ötvöződik az énekes játék, az irodalom és a mozgás.

Gyűjtjük a paraszti élet mindennapos használati tárgyait, ezekkel megismerkedhetnek a gyerekek is, majd elhelyezzük a nevelő irodánkban, saját örömünkre.

 

 

4. Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai

Az óvodai élet minden egyes tevékenység formájához más cél és feladatrendszer társul, ami a gyerekekben más-más ismeretet, készséget alakít ki.

Az óvodai élet tevékenységformái:

  • Játék
  • Vers, mese
  • Ének-zene, énekes-játék
  • Rajzolás, mintázás, kézi munka
  • Mozgás
  • A külső világ tevékeny megismerése
  • Munka jellegű tevékenységek
  • A tevékenységekben megvalósuló tanulás

4.1.Játék

Rugalmas napirendünkben az étkezések és a pihenés idejét meghatároztuk . Ezeken a kötöttségeken túl a gyerekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenységet végezhetik a JÁTÉKOT, mely az óvodai nevelés leghatékonyabb nevelési eszköze.

A játék szükséglet és létforma a kisgyermek életében. Sokrétű és összetett viselkedést, életmódot, elsődleges életkategóriát értünk alatta. Felismerve ennek fontosságát, kiemelten törekszünk arra, hogy a szabad játékok mindennapos zavartalanságát biztosítsuk.

Nevelőközösségünk egybehangzóan vallja az alábbiakat:

  • A játék szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, azaz külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet csak létre.
  • Nem produktív, nem az eredmény, a teljesítmény, a végtermék a fontos, hanem maga a folyamat.
  • A játék valóságszerű, de nem valóságos. A gyermek játékát sajátos logika jellemzi, tudja, hogy játszik, de mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetőt, nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba.
  • A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai. Időtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet: az egyszeri bármeddig ismétlődhet, és bármikor lejátszódhat. Nincsenek valóságos térbeli határok sem.

 

Elméleti tudásunk alapján tiszteletben tartjuk a különböző játékfajták létjogosultságát. A valóságban a gyakorlás, konstrukció, szerep és szabály a játékon belül fokozatosan összerendeződnek. Nem választhatók szét egymástól, a játék folyamata, módja teljes egész.

 

A folyamatos napirend lehetőséget teremt az elmélyült, kitartó, élményt adó, kreatív játékra.

A csoportszoba tárgyai, berendezése, a játékszerek a belső indítékokból létrejövő játék külső feltételei. A belső tér kialakításakor az esztétikai szempontok mellett figyelembe vesszük, hogy a bútorok, berendezési tárgyak könnyen mozgathatók legyenek, teret adva a gyermek játékban megnyilvánuló fantáziájának, kreativitásának. Jó minőségű, főként természetes anyagú, esztétikus, a gyermeki képzelet szabad áramlását ösztönző anyagokat, játékszereket biztosítunk.

Minden évszakban sokat játszunk az udvaron, adottságait kihasználva itt is megteremtjük a szabad játék lehetőségét.

 

A szervezett játékos tevékenységek alkalmával az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét, valamint a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakítását is.

Az óvodapedagógus minden lehetséges eszközzel segítse a jó játék kialakulásának feltételeit. Szeressen ő maga is játszani. Rendelkezzék nagy empátiás készséggel. Játékirányítása legyen nagyon  tapintatos, ha kérik a gyerekek kapcsolódjon be, a "megrekedt" játékot lendítse át a holtponton néhány jó ötlettel vagy eszközzel. Legyen jó partner a játékban. Figyelje gyermekei játékát és elemezze, sok-sok lelki sérülés kiolvasható a játékból. Ezeket felfedezve, fogalmazza meg további tennivalóit. Nem szabad elfelejteni a szabad játék "lélek gyógyító" hatását.

 

Gyakorlójáték során a cselekvésből fakadó siker, ismétlésre készteti a gyermeket, amely örömet okoz számára. Ez a játéktípus a legjellemzőbb 3-4 éves korban, de később is megtalálható bizonyos szinten. Fokozott figyelemmel kísérjük, hogy a gyermekek kiélhessék ismétlési vágyukat, s ezáltal továbbléphessenek egy magasabb szintű játéktevékenységbe.

Az építés-konstruálás közben a gyerekek különböző játékszerekből létrehoznak valamit, átélik az alkotás örömét. Fejlődik képzeletük, fantáziájuk, emlékezetük, esztétikai érzékük.

Az elmélyült, tartalmas játéknak feltétele a megfelelő mennyiségű és minőségű játékkészlet. Figyelemmel kísérjük, s ha szükséges, segítjük a gyermekeket egy-egy technikai nehézség megoldásánál. Keressük a lehetőségeket a jó minőségű és a kor igényeinek megfelelő játékeszköz beszerzéséhez.

A szerepjátéknak nagy jelentősége van a gyermekek egész személyisége fejlődésében, elsősorban szociális téren, amelynek alapja a felnőtt minta (család, pedagógusok, minket körülvevő társadalom, média stb.) Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá fölérendeltségi viszonyokat, újra alkotva egy-egy átélt eseményt.

A szabályjáték legfontosabb eleme a szabályokhoz való igazodás. E játék közben megtanulják indulataik fékezését, átélik a kudarc és a siker élményét. Helyes magatartási formákat sajátítanak el. Fontos feladatunk, hogy együtt játszva nyújtsunk mintát számukra egészen addig, amíg önállóan nem alkalmazzák a szabályt. Ha már kialakult a szabálytudat, a gyerekek maguk is betartatnak! Rendkívüli szerepe van az óvónő kreativitásának abban, hogyan bővül, színesedik a gyerekek játéka.

A barkácsolás mindig a játék igényéből indul ki. Folyamatosan gyűjtjük a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, s kötetlenül a nap bármely időszakában végezhetjük ezt a tevékenységet, amely azonban mindig az óvónő felügyelet mellett zajlik. Célunk, hogy e tevékenység a szerepjáték és a bábozás természetes kiegészítője legyen.

Bábozás, dramatizálás a gyermek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze, ezáltal feleleveníti tapasztalatait, elképzeléseit, esztétikai, szociális  élményeit.  A bábozónak nagy szerepe van a személyiség fejlődésére, ugyanakkor hat a társas kapcsolatok alakulására is. Fejlődik a gyerek emlékezete, fantáziája. Nagy segítséget nyújt a gátlásos gyerekek feloldásánál.

A bábozással szoros összefüggésben áll a dramatizálás, melynek során a gyermekek saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. A dramatizálás, színjátszás rendkívüli módon fejleszti a gyerekek képességeit, személyiség kibontakoztatásában kiváló helyet tölt be. A dramatizálás a mozgáson, látványon és beszéden alapul. A felevenített élmények, és a játék közben fejlődik szervezőkészségük, alkotóképességük, önértékelésük és önismeretük, emlékezetük, kreativitásuk. Ösztönözzük a gyermekeket arra, hogy élményeiket próbálják spontán önálló szavakkal, mozdulatokkal, mimikával kifejezni.

 

Eszközigényünk:

  • Sportszerek
  • Képességfejlesztő játékok – konstruáló játékok, Lego mellett kirakók, építő szerelő játékok, társasjátékok, memória, kártyák stb.
  • Babák, bábok, jelmezek, asztali paravánok.
  • Szerepjáték kellékei – meseszőnyegek, autók stb.
  • Építőelemek, udvari játékeszközök
  • Hangszerek
    • Hallásfejlesztő és hangképző játékok
    • Gyors reagáló képességet fejlesztő játékok
    • Megfigyelőképességet fejlesztő játékok
    • Figyelemfejlesztő játékok
    • Anyanyelvi és beszédfejlesztő játékok
    • Logikai gondolkodást fejlesztő játékok.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

Képesek a hosszú ideig tartó nyugodt, elmélyült játékra. Közösségi magatartásuk oly mértékig fejlett, hogy képesek együtt – egymás ötleteit elfogadva  tervezni, kivitelezni, ha kell módosítani. Kialakul a szabálytudatuk, pontosan követik a közösség állította szabályokat. Képesek késleltetni saját szükségleteiket és vágyaikat a közösségi játék érdekében. A játék fejleszti a leghatékonyabban teljes személyiségüket. Gondolkodási műveleteik egyre magasabb szintűek. Képesek analízis – szintézis, általánosítás és elvonatkoztatás műveleteire. Fejlődik és kifinomodik érzékelésük, észlelésük. Problémamegoldó gondolkodásuk egyre magasabb szintű. Finom motorikus készségük is egyre fejlettebb. Képesek több napon keresztül dolgozni bonyolult alkotásokon (pl. dobozépítés, többemeletes ház berendezése szintenként...) játékeszközökön, vagy pl. jelmezeken. A belátható távlatok érdekében érzelmileg jól mozgósíthatók. Képesek önálló tartalmas szerepjátékra, az óvónő jelenlétét kevésbé igénylik. A vezéregyéniségek szervezik, irányítják a csoport játékát. Képesek önállóan igazságosan dönteni. Betartatják egymással a szabályokat. Vigyáznak egymás és a maguk testi épségére.

 

4.2. Mese, vers

A mese szimbolikus nyelve, formája miatt az óvodás korú gyermekhez – a játék mellett – legjobban illő műfaj. A valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, amelyet az élőbeszéd fordulataiból építünk fel. Ezen könnyen közlekedik a gyermeki gondolkodás és képzelet. Örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít.

 

A mesehallgatás során, a belsőkép teremtés révén a gyermek tudattalan szorongásait, feszültségeit képes feldolgozni a mese cselekményének átélésével. Az agy tudásként raktározza el a mesében kódolt szimbólumokat, melyekhez egész életünkön át, mint magától értetődő tudáshoz lehet fordulni. Jelentősége túlmutat a gyermekkoron, krízishelyzetekben valódi lelki erőként, támaszként jelenik meg.

 

Népünk bölcsességét kikristályosodott formában hordozó népmeséink szemléletes magyarázatot adnak a világ egészéről, s az emberi természetről. Ápolják a trancendenshez vezető utat, hiszen az átélés szintjén a mese és a hit közös lényege az, hogy mindkettő kísérlet önmagunk elhelyezésére a világmindenségben. A mese – képi és konkrét formában – tájékoztatja a gyermeket a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi, erkölcsi viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Ezért elsősorban a népmesék gazdag kincsestárából válogatunk, minden nap mesélünk óvodásainknak.

Az óvónők igényes válogatásai alapján a népmesei, népköltészeti alapot kiegészítik a klasszikus és modern írók, költők alkotásai.

 

A vers a beszéd zenei elemeire épül. A játék lendülete sodorja a szöveget. Ha jó a szövege, igényes, "meleg" az előadás, a gyermekek gyorsan megtanulják. A verset kötetlenebbül lehet tanítani mint a mesét.

A magyar népköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, jó alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. Párban, kisebb csoportokban, közösen a játéköröm kedvéért, spontán ismételgetéssel a felnőttet vagy egymást utánozva mondogatjuk ezeket

A vers játék, az érdekesen, szépen hangzó szavakkal. Mondani kell, és nem tanítani.

 

Az irodalmi nevelés – mesemondás – folyamata

Óvodába lépéskor a gyerekeket szeretetteljes testközelség, lovagoltatók, játékos mozgással kísért (cirókázások) mondókázások csábítják az utánzásra. A közvetlen kapcsolatnak, érintésnek, különös jelentősége van. Első perctől törekednünk kell arra a következetességre, hogy bármilyen irodalmi élménynyújtáshoz elcsendesedést és nyugalmat teremtsünk. Szokták meg, hogy zajongással, szaladgálással nem zavarhatják a mesehallgató társaikat. Meséljen az óvónő minét többet, legyen a tarsolyában sok olyan vers, mese, amit bármikor ízesen, hitelesen elő tud adni. (A heti tervekben rögzített irodalmi nevelési anyag csak a kötelező minimumot jelenti). Legyen a mesélésnek stabil szokásrendszere, egy hely, mesesarok, vagy meseszőnyeg, ahol már tudják mi fog következni. Legyen rangos helye a mesesarokhoz közel a mesekönyveknek. Megfelelő szokás kialakításával tanítsuk a gyerekeket a könyv megbecsülésére.

A mesével kapcsolatban fel sem merülhet a megtanítás igénye. Az igazi érték az, ha a sokszor jól ismert mesét  a gyermek belső igényéből fakadóan elmondja. Ha ehhez társai is kapcsolódnak – az már óriási nyereség. Megjelent a színjátszás-dramatizálás belülről fakadó igénye. Az óvónő feladata ennek kiteljesedéséhez minden segítséget megadni. Legyen az ötlet vagy eszköz. Jelmeztárunk bővülése, kincsesládánk eszköztartalma jó kelléktár a színjátszás és dramatizálás megvalósításához.

A bábjáték is különösen kedves gyermekeink számára. Először csak az óvó néni bábozik, majd a gyerekek kezén is megelevenedik a kedves figura. Legyen minden csoportban ujj- és síkbábkészlet, melyet bármikor elővehetnek a gyerekek. Sokkal kifejezőbb mozgásra képes a kézre húzható báb és marionettbáb. Legyen néhány, csak az óvó néni által használt báb, - aki rendszeresen betér a csoportba, dicsér, simogat, elvarázsol. A bábjáték erőteljes érzelmi hatást vált ki a gyermekekből, de hat értelmére, ízlésvilágára is. Sok kritikus nevelési helyzet megoldásában segíthet a báb.

Elvárható eredmény az óvodáskor végére:

  • A gyermekek várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás hangulatának megteremtésében. Képesek ráhangolódni, figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét. A mese az egésznapi óvodai életben a csend szigete.
  • A népmesék erkölcsi üzenetei beépülnek személyiségükbe, azonosulnak a jóval, elítélik a rosszat. Átélik a pozitív és negatív érzelmeket, melyet a mese közvetít.
  • Maguk is kísérleteznek mesemondással, "rímfaragással".
  • Rajzaikat és kézműves tevékenységeiket is ösztönzik irodalmi élményeik. A játékukhoz szükséges mesefigurát, vagy eszközt képesek önállóan, vagy kis segítséggel elkészíteni.
  • Irodalmi élményüket képesek az ábrázoló eszközök segítségével reprodukálni (lerajzolják, lefestik...)
  • Szeretik és kérik a folytatásos meséket – a régebbi epizódokat ügyesen felidézik.
  • Önállóan, saját örömükre mondogatnak ismert rigmusokat, mondókákat.
  • Saját örömükre önállóan báboznak. Rövidebb – hosszabb eseményeket vagy irodalmi alkotásokat is eljátszanak. Megjelenik játékukban a dramatizálás, melynek megtervezik a tartalmát és létrehozzák a szükséges eszközöket.

 

4.3. Ének, zene, énekes játékok

Az énekes nép gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. A kisgyermek hallása, ritmusérzéke a rendszeres játék és éneklés hatására spontán fejlődik. Mivel a gyerekeknek még nincs kialakult értékrendszere, kötelességünk megszűrni az őt ért hatásokat. Óvodánkban arra törekszünk, hogy a legértékesebbet nyújtsuk gyermekeink számára. Tudatosan törekszünk arra, hogy csak az igényesen megválogatott, ünnepeink, mindennapjaink zenei anyagát "tiszta forrásból", az életkor számára feldolgozható egyházzenei anyagból, és értékes, klasszikus forrásból merítsük. Óvónőink szívesen használják megszerzett hangszeres tudásukat. Mindennél fontosabb azonban, hogy amikor csak lehet, énekeljen az óvónő és énekeljenek a gyerekek is. Lényeges, hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen.

Az az énekes népi játék jó, amelynek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelhetnek a gyerekek. Az éneklés a csoportos játékok egyik lehetősége, de egyéb játékhelyzetből is következhet.

A hallás – és ritmusérzék – fejlesztő mozzanatokat a játékdalok magukban hordozzák. A zenei megformálásban az óvónő tudatos, de a gyerekek számára nem csinálunk felőle külön feladatokat. Az éneklést vagy a gyerekek kezdik, vagy az óvónő, vagy a délutáni közös együttlétkor játszunk körjátékot.

A zenei elemeket a helyes, szép előadásmóddal, utánzással gyakorolják a kicsik. Az élő zene, az éneklés természetesen ösztönöz a tiszta, csengő hangképzésre, az egyenletességre, a merőütés szívdobogáskénti lüktetésére, a tempó, dinamika, a hangmagasság változásaira, a zenei súlyok kiemelésére. (Az altatókat halkan dúdoljuk. A párbeszédes szövegű dalokban a szereplőket különböző hangszínnel jellemezzük.)

A dalok válogatásának szempontjai: a gyerekek által tisztán kiénekelhető hangterjedelem, az aktuális érzelmi állapot, a játékszabályok áttekinthetősége, a térformák és a mozgásanyag változatossága. Szem előtt tartandók az Ádám Jenő által kidolgozott módszertani alapelvek és a kodályi figyelmeztetés: "Anyanyelve csak egy lehet az embernek, zeneileg is."

 

A zenei nevelés kiemelt helyet foglal el programunkban (Báthori út) mert egyike speciális céljainknak, mely a néphagyományőrző szellem mellett ez határozza meg óvodánk arculatát.

A zenei nevelés a 3-7 éves korig terjedő időszakban, a gyermeki értelem és a lélek fejlődésének legfontosabb szakaszában rendkívül nagy jelentőségű. Ebben a korban a zenei képzés elősegíti a zene alapeleminek beidegződését. "Amit a nevelés ebben a korban elmulaszt, később nehezen vagy sehogy sem pótolhatja." (Kodály Zoltán)

Különösen fontos, hogy a gyerekek a művészi népi gyerekdalokon, ölbeli játékokon, mondókákon, énekes játékokon, táncokon keresztül kultúránk legősibb, rétegét ismerjék ls szeressék meg, amire majd a további népművészeti tanulmányaik épülhetnek. Mi alapozzuk meg zene ízlésüket, műveltségüket.

A zenei nevelés, mint művészeti nevelés, az esztétikai nevelés része: a valóság megismerését a szép felismertetésével és megszerettetésével, a szép igényének kialakításával mélyíti el, esztétikai kíváncsiságot, emlékezetet, képzeletet alakít.

A dallam, a ritmus, a szöveg, a tempó, a dinamika, a hangszín, a mozdulat és a kifejezés szépségei, az előadás és a zenehallgatás élményét mély érzelmek hatják át.

Zenei képességek fejlesztésével intezívebb fejlődésnek indulnak a gyermek egyéb képességei is. A zene egyszerre hat az érzelemre, értelemre, mozgásra, közösségi magatartásra. Tehát nélkülözhetetlen az iskolai tanulásra való felkészítésben. E transzferhatás feltételei:

  1. A zenei ismeretek minden részlete eleven tapasztalatból szűrődik le ( a tanultak azonnali és sokféle értékesítés: ének, játék, mozgás, melynek alapja az érzelmi töltés, a ritmikai, dallami motívumok.)
  2. Minden zenei elem megalapozása szenzomotoros tevékenységgel, erősítve változatos ingersorozatokkal. A gyermekek az óvodában kb. 100 dalt ismernek meg. "100 jól megválasztott dal életre szóló kincs lehet. Ösztönző útravaló a magyarság és műveltség nagy értékei felé." (Kodály)

Feladatunk:

  • A zenei anyanyelv megalapozása, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása.
  • A zenélés, a zene megszerettetése, az érdeklődés felkeltése. Legyen élmény, öröm a közös játék.
  • A zenei képességek fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságokat figyelembe véve.
  • Zenei tevékenységgel, óvónői példamutatással az egész személyiség gazdagítása: az érzelem, testi, szellemi fejlődés elősegítése.
  • A néphagyományok ápolása: népi gyerekjátékdalok, mondókák, a népi tánc elemei, népdalok, nép hangszerek.

A zenélés alkalmai, lehetőségei:

  • Tevékenységekben spontán vagy előre tervezett módon (pl. építőjáték, rajz, kirándulás, udvari játék, különböző foglalkozásokhoz kapcsolódva vagy éppen valamiről eszünkbe jut, vagy kedvünk van egy dalos játékhoz.)
  • A tervezett, kötetlen foglalkozásokon más foglalkozásokhoz kapcsolódva, alkalmanként: ha témához illő, motiváló, hangulatkeltő stb.
  • Ünnepeink, néphagyományaink alkalmai elképzelhetetlenek a zene jelenléte nélkül (népzene, népi gyermekjátékdalok, dramatikus népjátékok).
  • A család figyelmét is felkeltjük a zene iránt a gyerekeken keresztül. A nagyobbakkal ellátogatunk a zeneiskolába, az iskola ének órájára, hangversenyre.

Elvárható eredmény az óvódáskor végére:

  • Énekes népi játékokat kezdeményeznek, szeretnek énekelni
  • Tisztán énekeljenek egyedül a az egyvonalas c és a kétvonalas c magasságok között, tudjanak dallamíveket visszaénekelni.
  • Legyen koordinált a mozgásuk önmagukhoz és csoporttársaikhoz képest.
  • Felismerik a magas – mély, halk – hangos éneklés közötti különbséget. Képesek zene fogalom párokat a dinamikai különbségekkel együtt felismerni.
  • Szöveges ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.
  • Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat motívumnyi ismétlődő szakaszokkal szépen megformálják (dobbantás, kopogás, párválasztás, kifordulás stb.)
  • Egyszerű játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek.

 

4.4. Mozgás

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását, mivel a mozgásos játékok a természetes mozgásokból építkeznek.

Az ugrás, ugrándozás, futás, járás,bújás, egyensúlyozás, a labdával való ügyeskedés, az állatok, mesealakok mozdulatainak utánzása, egy sor olyan hagyományos népi és testnevelési játék nélkülözhetetlen eleme, ami a legtermészetesebb mozgásbiztonság-erősítő, önként és örömmel végzett gyakorlása.

A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását.

A szabad mozgás a gyerekek alapvető igénye. Lehetőséget biztosítunk a szabadban folytatott mozgásos játékokra illetve a játékidőben nap, mint nap rendelkezésre álló, szabadban választható mozgásfejlesztő játékok játszására. Az irányított mozgásos játékok mindig kiemelt lehetőségei a testi nevelésnek, amelyre szervezett formában heti egy alkalommal kerül sor. De tudnunk kell: nem az iskolai testnevelési formák nyomán, hanem a játékban tökéletesedik ki a már megtanult mozgások sokasága.

A testnevelési eszközök, játékszerek, a nap bármely időszakában történő kreatív bekapcsolása, gazdagítja mozgáskínálatunkat és ébren tartja a gyermekek fantáziáját. Rendszerességgel kezdeményez az óvónő olyan mozgásos játékokat, melyek alakítják, formálják a gyermek koordinációs és kondicionális képességeit, - mint erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség,- valamint a társakra való odafigyelést.

Az egyéni képességek kibontakoztatásának legjobb útja a mozgásélmény sokirányú megtapasztalása a fokozatosság elvének betartása mellett. Ezért a legjobb játék a kipróbált, megtalált, utánzott mozgások, mozdulatok más-más formában történő variálása. Kicsiknek, nagyoknak egyaránt szabad az inger gazdag környezetünk veszélytelen tárgyait szabad mozgásra használni.

Pszichológiai tanulmányainkból tudjuk, hogy nagyon fontosak az egyensúlyozás gyakorlatai az értelmi képességek alakulásában, ezért ezek spontán gyakorlására lehetőséget biztosítunk. A mozgásos szabályjátékoknak nagy szerepük van a magatartásrendezésben, azokat a képességeket fejleszti, melyek szükségesek a szocializációhoz.

A mozgás öröm, a gyermek szervezetének szükséglete, fejlődésének mozgatója, játék és jelzés testi-lelki állapotáról. A modern életkörülmények - reggel autóval, kerékpárral jönnek, délután is sietnek haza, társasházban lakók a tv elé kényszerülnek, egyre kevesebbet sétálnak, hétévén alig járnak el kirándulni - következtében elveszett mozgáslehetőségeket óvodánkban megpróbáljuk tudatosan visszaadni. Ha az időjárás engedi, sokat tartózkodunk a szabadban és ott játszunk, mozgunk, tornázunk.

A mozgásfejlődés szakaszai megmutatkoznak a mozgásvégrehajtás minőségében, pontosságában, a mozgáskombinációkban és a teljesítményben. Az "Óvodai nevelés játékkal, mesével" program módszertani kötetében részletesen megtalálható az ajánlott testnevelési eszközök és játékok ötlettára és sorrendje.

Nem mondunk le a szülők tudatformálásáról sem, hiszen számukra, családi programok keretében szervezünk mozgást.

A mozgás tartalma:

  • Szabad, spontán mozgás
  • Szervezett testnevelés
  • Kirándulások
  • Vízhez szoktatás

Szabad, spontán mozgás:

A gyerekek az udvaron annyit mozognak, amennyire egyénileg szükségük van. Lehetőséget kapnak, hogy szabadon mozogjanak, különböző mozgásformákat gyakorolhassanak. Az önállóan kezdeményezett játékok sokkal nagyobb teljesítményre sarkallják őket és olyan mozgásformák kipróbálására késztetik, amitől egyébként idegenkednének. A gyerekek különböző terepeken gyakorolják a természetes és egyéb mozgásokat: fogó, bújócska, mászások, gurulások, futások, járások, labdajátékok.

Az udvaron lehetőség nyílik, sok mozgásos népi játék megismertetésére, megszerettetésére, gyakorlására pl. célba dobások, küzdő játékok, várvédő játékok, lovacskázók, kötélhúzások, sportjátékok, ügyességi játékok, ugró iskola stb.

A téli időszakban havas, jeges játékokat szervezünk (csúszkálás, szánkózás, hógolyózás, stb.)

A mozgásos játék során a gyermek mindig maga választja maga játékát, társai és tetszőleges ideig vesz részt. Fontos, hogy vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, rendeltetésszerűen használják az eszközöket.

Szervezett testnevelés:

A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségfejlődésüket. Fejleszti testi képességeiket (ügyesség, erő, gyorsaság, állóképesség), a társra figyelést. Hozzájárul a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakuláshoz. Kedvezően befolyásolja növekedésüket, a légző- és keringési rendszer teljesítőképességét, a csont és izomrendszer teherbíró képességét. Fejleszti mozgáskultúrájukat, segíti a térben, időben való tájékozódásukat. Elősegíti a testséma kialakulását. Erősíti a gyermek személyiségtulajdonságait, bátorság, ügyesség, fegyelmezettség, kitartás.

A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában, az óvodai nevelés miden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetősége biztosítunk.

Foglalkozások tartalma: járások, futások, támasz- és függésgyakorlatok, ugrások, dobások, lengések, forgások, csúszás, mászás, gurulóátfordulás, egyensúlygyakorlatok, labda és különféle eszközgyakorlatok.

Séta, kirándulások:

A szervezett séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén túl, együttes élményt is jelentenek a csoport számára. A közös élmény összekovácsolja a közösséget, kitágul a világ a gyermekek előtt, újabb "megmérettetésre" próbatételre sarkallja őket. A megtett út hosszának, a kirándulás időtartamának igazodnia kell a gyermekek életkorához, edzettségéhez. A séta legyen oldott és beszélgetésre ösztönző, de ne helyettesítse a mozgásos játékokat.

Az óvodai kirándulások szervezésekor figyelembe vesszük a gyerekek életkorát, érdeklődésüket, a szülők engedélyével és anyagi hozzájárulásával. Az óvodai kirándulások helyét mindig megnézzük előre.

Meggyőződünk arról, hogy megfelelő-e balesetvédelmi szempontból az úti cél. (Van-e pihenési, kézmosási, wc-használati lehetőség). A természeti környezet védelmére mindig figyelünk.

Elvárható eredmények az óvodáskor végére:

  • Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá, ügyesebbé válik.
  • Cselekvőképességük gyors, mozgásukban kitartóak.
  • Egyéni-, csoportos-, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és képesek a szabályok betartására.

 

4.5. Rajz, mintázás, kézi munka

A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Lehetővé tesszük, hogy gyermekeink bármikor fessenek, gyurmázzanak, agyagozzanak, rajzoljanak, vagdossanak, hajtogassanak, barkácsoljanak a gyerekek. A csoportszobákban ezekre a tevékenységekre elkülönített helyet alakítottunk ki, az eszközök állandóan elérhetők, elkérhetők néhány kezelési szabály betartása mellett önállóan elvehetők. Szívesen ismertetjük meg a gyerekeinket a népi kismesterségek óvodában jól alkalmazható elemeivel.

A hagyományos eszközök és technikák mellett újszerű, természetes alapanyagokból készült rajeszközöket is próbálgatunk.

Az óvónő feladata megismertetni a gyerekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és a kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. A technikákat, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot meg kell mutatni. Nem korlátozzuk az ötleteiket, szabad utat engedve kreativitásuknak, abban segítünk, hogy hogyan és miből, mivel elehet valamit készíteni. Az elkészítés folyamata is játék, s az elkészült tárgy, kép, kézimunka játékszer lesz – lehet valamelyik ügyességi vagy szimbolikus játékban. Az eredményt nem minősítjük! Másról van szó: krétával, festékkel, anyaggal, papírral, fonallal, gyapjúval, terménnyel, fával, kővel, homokkal, vízzel játszunk. Öncélúan soha nem rajzoltatunk! Ábrázolni, kézimunkázni a játékidőben, gyermeki, óvónői kezdeményezésre szoktunk.

Az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, az esztétikus környezettel való ismerkedés, fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. Néphagyományok ápolásával, a népi kultúra és mesterségek megismertetésével őrizhetjük meg a tudást, adhatjuk át a tapasztalatot, amelyet őseink felhalmoztak.

A technikai elemek elsajátításának lehetőségei és a tevékenység gyakorlatának ismertetése a befogadástól az iskoláskorig:

3-4 éves korban:

A rajzolás, festés, építés lehetőségét már a befogadás idején felkínáljuk. Adjunk lehetőséget a megszokottól eltérő formájú, színű, nagyságú változatos anyagú papírokon való próbálkozásra.

A képek készítése történhet: festéssel, rajzolással, papírragasztással, agyalapba karcolással, nyomattal. Használjunk puha ceruzát, zsírkrétát, színes iskolai krétát, a homokba pálcikát. A gyerekeknek így lehetőséget adunk a kézmozgás és a rajzeszközök nyomhagyása közötti összefüggés megtapasztalására.

Festésnél ügyeljünk a helyes ecsetkezelés elsajátítására, melyhez vízben oldott temperát használjunk.

Plasztikai munkánk kezdeti fokon, különféle formák, tárgyak gyurkálása, díszítése (agyagozás, gyurma, só-liszt gyurma).

Tapasztalatszerzés az anyagok viselkedéséről: nyomhagyás, oldhatóság, karcolhatóság, képlékenység.

Építőjáték közben különböző formák rakosgatása, összeillesztése.  Kisebb és nagyobb méretű térbeli alakzatok létrehozása. Az évszaknak megfelelően a nedves homok és a tapadó hó használata az építgetésben.

4-5 éves korban:

Megjelenik az igény a gyerekekben személyes élményeik, elképzeléseik, a hozzájuk közel álló személyek, tárgyak, események képi-plasztikai kifejezésére. Vonjuk be őket a közös játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, szükséges eszközök, kellékek alkalmi ajándéktárgyak készítéséhez, díszítéséhez. Ebben a korban már megjelenhetnek a népi kismesterségek egyszerű kézműves munkái, nyersgyapjúból baba készítés (vagy csuhéból, fonalból is készülhet).

Fokozatosan sor kerül új technikák alkalmazására pl. tépés, nyirkálás, hajtogatás, konstruálás, bemélyítés, kerekítés, szövés, applikálás...stb. A technika, a téma választhatósága jól fejleszti a gyermekek kreativitását. A rajzolás eszköztára kibővül a filctollal. Munkáik során használják a homokot, agyagot, gyurmát, színes papírlapokat, kartonokat valami (pl. textil - fonal - bőrdarabkák, fadarabok, dobozok, termések, gallyak stb.)

A festés során gyakoroljuk az ecset kimosását és a helyes vízhasználatot. A zsírkréta is festék, sajátítsák el, hogyan lehet krétával színfoltot képezni, befedni vele a felületet. Alkossunk képeket spárga és fonaldarabok textillapra applikálásával, színes papírlapra tépéssel kialakított papírfoltok felragasztásával.

Szerezzenek színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatokat. Az emberalakok, állat- és játékfigurák mintázása során törekedjenek a formák tagolására, a főbb részek érzékeltetésére.

5-6-7 éves korban:

Képi-plasztikai ábrázolásaik megjelenítik saját élményeiket, a környezetükben történt eseményeket, képek a mesék, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek ábrázolására is. Vonjuk be őket a dramatizáláshoz, társaik, szüleik megajándékozásához, környezetük szebbé tételéhez szükséges tárgyak, kellékek készítésébe. Teremtsünk alkalmakat műalkotásokkal való találkozásra, a népművészeti alkotásokban való gyönyörködésre. Készítsünk közös kompozíciókat különböző, kisebb és nagyobb méretekben. Festéshez a temperát és a gombfestéket egyaránt használhatjuk. Próbálkozzanak a színek keverésével, vegyes technikák alkalmazásával ( pl. festés- ragasztás, viaszkarc stb.). Plasztikai munkáik legyenek tagoltak, a mintázott figurákat rendezzék térbeli kompozícióba, próbálkozzanak kétalakos szobor formálásával (pl. anya és gyermeke). Nézegessenek szívesen különböző műalkotásokat, vegyék észre a környezetükben található esztétikus jelenségeket (pl. táj, növények, formatervezett, szép tárgyak), Az előző évhez képest a tevékenységek tartalma főként időtartamban, egy-egy újabb technika alkalmazásában és a tevékenység színvonalában változik.

Elvárható eredmények óvodáskor végére:

(az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva)

  • Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében többnyire biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit.
  • Képesek a tárgyak térbeli kiterjedésének tapasztalati felismerésére, a főbb formai jellemzők megnevezésére.
  • Formaábrázolásuk változatos, többnyire tudják hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzéseivel.
  • Önállóan tudják alkalmazni a megismert technikákat egyszerű játékok, kellékek készítésénél.
  • Kialakul a biztos ceruzafogás. Biztonsággal és felelősséggel használják a szúró, vágó eszközöket (kés, olló, ár, tű). Rendelkeznek kellő munka- és eszközfegyelemmel.

A szülők igényei:

Minden szülő igényli, hogy lássa gyermeke munkáit, ezért gondoskodjunk az elkészült alkotások folyamatos bemutatásáról a szülők által jól látható helyen. A szülők igénylik azt is, hogy olyan tevékenységet biztosítsunk, amelyre otthon nincs lehetőség. A munkadélutánok során adjunk lehetőséget közös alkotások elkészítésére. Tájékoztassuk őket a gyermek – rajzfejlődés sajátos folyamatáról és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy ne tanítsák rajzolni (se írni) a gyermeküket.

 

4.6. Külső világ tevékeny megismerése

A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez szűkebb és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezetének formáiról, mennyiségéiről, téri viszonyairól. Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek életkorának megfelelő, biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

Feladatunknak tekintjük, hogy lehetővé tegyük a gyermekek számára környezete tevékeny megismerését. Megfelelő alkalmat, időt, helyet, eszközöket biztosítunk a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel alakítására. Életünk tele van matematikai tartalommal. A gyermek játéka során számtalan ilyen problémával találkozik. Csupán annyi a dolgunk, hogy mindezeket észrevegyük, rácsodálkozzunk a problémára és megoldjuk az éppen aktuális tevékenységnek megfelelően (pl. játék, mozgás, munka stb.). Az irányok megnevezése, a hasonlítgatások, összegyűjtés – szétválogatás, párosítás, időbeliség felfedezése, megnevezése, a formák letapogatása játék közben olyan természetes, mint a mondókázás, dúdolgatás. Miközben felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík és mennyiségi szemlélete. Az időt a napirend, a különböző események, születésnapok, ünnepek tagolják kisebb vagy nagyobb szakaszokra. A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeinek felfedezésével megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A kisgyermek játékában felhasználja ismereteit, folyamatosan gyakorolja, fantáziájával gazdagítja, átéli a megismerés, cselekvés örömét.

Beszélgetünk és nem a kérdések sokaságával faggatjuk a gyermekeket. A gyermekek mondanivalóját kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közléseket tartjuk ösztönzőbbnek, mint a kérdve kifejtés iskolás módszerét. A kötöttségektől mentes gondolkodás és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai ezek. A valódi tartalom mindig maga a beszédkapcsolat felvétele és fenntartása, az érzelmi összetartozás megerősítése. Fontosak vagyunk egymásnak. Udvariasan, de nem körülményesen és főként nem didaktikusan beszélgetünk, így segítjük elő, hogy a gyermekek önálló véleményt alkothassanak környezetük alakításáról és a kortársaikkal való kapcsolataikról.

3-4 éves korban:

  • Évszakok feldolgozása során figyeljék meg a természet szépségét.
  • Természeti jelenségek közül figyeljék meg a felhőket, ködöt, jegyet.
  • Nevezzenek meg környezetükben 2-3 fát, bokrot.
  • Figyeljenek és nevezzenek meg néhány rovart (katica, méh, pillangó, hangya).
  • Halljanak a víz fontosságáról, tisztaságának védelméről.
  • Figyeljék meg az utcák, terek tisztaságát.

4-5 éves korban:

  • Beszélgessenek sokat a család ünnepeiről, szokásairól.
  • Ismerkedjenek meg a környezetszennyezéssel, levegőszennyezéssel.
  • Ismerjék meg a természetben előforduló vizek elnevezését (tó, folyó, patak, stb.)
  • Ismerjék meg a víz fontosságát, tisztaságának védelmét.
  • Ismerjenek és nevezzenek meg környezetükben 4-5 fát, bokrot.
  • Ismerjenek meg néhány vadvirágot.
  • Halljanak róla, hogy az állatkerti állatok más égtájak állatai.
  • Ismerkedjenek meg néhány szín keletkezésével.
  • Figyeljék meg a kirándulás során az erdő, a patak- és állatvilágát.
  • Ismerjék meg a tűz hasznosságát és veszélyeit.

5-6-7-éves korban:

  • Ismerkedjenek meg az egészséges életmód fontosságával, szerezzenek tapasztalatokat az egészség és a helyes életmód összefüggéseiről (táplálkozás, mozgás, fogaink védelme).
  • Tudják, hogy kik a testi és érzékszervi fogyatékosok és milyen a velük szembeni helyes viselkedés.
  • Figyeljék meg a városban, az óvoda környékén az utcák, terek tisztaságát.
  • Rendszeresen és tevékenyen vegyenek részt szűkebb környezetük (óvoda udvar, kert) rendbentartásában, szépítésében.
  • Figyeljék meg a környezetszennyezést, levegőszennyezést, tudjanak azok káros hatásairól (víz, levegő, talajvédelem).
  • Ismerjék a víz élettani szerepét, tisztaságának fontosságát és védelmét, felhasználásának szűkebb és tágabb lehetőségeit.
  • Ismerjék meg az idő múlását. Készítsenek naptárt (napok, hetek, hónapok, év).
  • Jelöljék be a várható örömteli eseményeket (névnapok, születésnapok, ünnepek).
  • Ismerkedjenek meg a földgömbbel, térképpel.
  • Halljanak más országokról, népekről.
  • Az érdeklődő gyerekeknek legyen lehetőségük megismerkedni őket érdeklődő, érdekes témákkal (világűr, úrhajózás, mély-tenger, ősállatok, más földrészek stb).
  • Halljanak a világ jeles napjairól és tevékenységekhez kötve ünnepeljék meg azokat.
  • Ismerkedjenek meg néhány gyógynövénnyel (kamilla, csipkebogyó, gyermekláncfű, csalán stb).
  • Ismerjék meg néhány védett állatot, növényt. Tudják, hogy mit jelent a védett kifejezés.
  • Ismerjék meg a színek keletkezését, maguk is próbálkozzanak létrehozásukkal.
  • Tudjanak különbséget tenni élő és élettelen között.
  • Ismerjék és tudják a környezetükben megtalálható anyagok nevét és azok tulajdonságait.

Nevelőközösségünk nagyon fontosnak tartja, hogy ne csak a világban eligazodó, azt jól ismerő gyerekeket neveljünk, hanem a környezetük megóvásáért, szépítéséért és saját egészségük védelméért felelősséget érző, cselekedni is tudó emberek legyenek majd. Intézményünkben (Posta úti óvoda) évek óta kiemelt  feladat az egészsége életmódra nevelés és a környezetvédelem. Ennek megvalósítása a mindennapokba jól beilleszthető.

 

Elvárható eredmények óvodáskor végére:

  • Ismerik lakásuk címét, szüleik foglalkozását.
  • Az elemi közlekedési szabályokat ismerik és betartják.
  • Felismerik a napszakokat. Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik az évszakok jellegzetességeit.
  • Képesek jól ismert tulajdonságok szerinti válogatásra, sorba rendezésre, kiegészítésre.
  • Elemekből elrendezéssel, bontással létrehoznak ugyanannyit, többet, kevesebbet.
  • Helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, több, kevesebb).
  • Magabiztosan tájékozódnak a térben. Ismerik, értik és követik az irányokat, helyesen használják a névutókat.

 

4.7. Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenységek. Ide tartozik elsősorban a saját személyiségükkel kapcsolatos önkiszolgálás és az élethelyzetekben való közös együttműködés, a folyamatos megbízások rendszere, az önként vállalt naposi munka. A gyermek munka jellegű tevékenysége a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakításának fontos lehetősége.

Alkalmi feladatok és a folyamatokban történő munkamegosztás bőven akad az óvodai életben. A leggyakoribb munkafajták:

  • A játékban megjelenő, a szükségleteiket kielégítő munkák, melyeket a gyermekek önként vállalnak.
  • Az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, mely fejleszti az önállóságot, kitartást, feladattudatot.
  • Környezetük rendszeres ápolása, gondozása.
  • Önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízások, melyek a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és a mások elismerésére nevelés egyik formája.

Minden munkajellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. Fontos azoknak a gyermekméretű eszközöknek a biztosítása, amelyekkel a gyerekek önálló munkát végezhetnek a testi épségük megóvása mellett.

Munkavégzés közben fejlődik:

  • Mozgásos vizuális, tapintásos érzékelése,
  • Eszközhasználata,
  • Értelmi képességei,
  • Ismeretei,
  • Szókincse,
  • Kitartása, felelősségérzete,
  • Szociális magatartása, társas kapcsolata,
  • Tájékozódása a környezetének térbeli viszonyai között,
  • Munkavégzéshez – szervezéshez szükséges képességei.

Munkafajták:

  • Önkiszolgálás
    • Testápolás
    • Étkezés
    • Öltözködés
  • A környezet rendjének megőrzése
  • Alkalomszerű munkák
  • Egyéni megbízások
  • Napos munka – vállalható munka
  • Felelősi munkák ( mosdó felelős – folyosó felelős – öltöző felelős)

Az óvodai élet megkívánja, az óvónő tudatos pedagógiai szervezését, a gyermekkel való együttműködését, illetve annak reális, konkrét, értékelését. Adódnak feladatok, melyek megosztásával az együttmunkálkodás öröme élhető át. Szeretjük megbízni a gyerekeket kisebb-nagyobb alkalmi feladatokkal, élvezik, ha sikeresek, hatékonyak (pl. üzenet továbbítása stb.). Bevonjuk őket környezetük rendben tartásába (játékok válogatása, növények öntözése stb.) Segítséggel szívesen gondozzák az állatokat (madáretetés, akváriumgondozás)

A feladatok soha nem kényszerítő jellegűek, de öröm, ha általam gazdagabb lesz az "ovis" élet. Mindez a gyermeknek játék is, tanulás is és számukra hasznos, értékes nevelési lehetőség.

4.8. Tanulás

"Az óvodás gyermek nem kicsinyített iskolás, hanem tökéletes óvodás!"

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja, az óvodás gyermekkompetenciáinak fejlesztése, attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükségletekhez, képességekhez igazodva történik. A tanulás, a megismerés szükséglete, mint kíváncsiság, a kulturális igények forrása. A testi szükségleteknél halványabb, bimbózó tulajdonság. Táplálni kell, mert ez a természete, hogy szellemi táplálék és társas ösztönzés nélkül elsorvad.

A tanulás tevékenységekben is megvalósul. Sokszínű, változatos, cselekedtető játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása az óvónő részéről. Bármilyen tárggyal, dologgal kerüljön is kapcsolatba, bármit is tesz azzal, manipulációja együtt jár a tapasztalással, a tanulással. Kíváncsisága, megismerési vágya ösztönzi. Arra van szükség, hogy maga fedezze fel a "csodákat" környezetének valóságából, erre érez belső késztetést. A játéka, magával hozza a problémákat, az új élethelyzeteket. Ezek megismerését és megoldását tapasztalatai, emlékképei, gondolkodása, nemegyszer fantáziája segíti, s eközben tanul a kisgyermek. Vagyis a belső szükségletek, igény és a külső tényezők megfelelő kölcsönhatásban létrejövő folyamatot, a folyamat hatására kialakult változást tekinthetjük tanulásnak.

Ahhoz, hogy az ismeretek ténylegesen bevésődhessenek és rendszerré válhassanak, sok-sok próbálkozásra, kísérletre, saját tapasztalatra van szükség. A pozitív és negatív élmények és ezek feldolgozása szabad alkotásokban (mozgás, hang, szó, kép és ezek variációja) elengedhetetlen feltétele a külső ingerek belsővé válásának és a harmonikus személyiségfejlődésnek

A tanulás formái:

  • Az utánzásos, mint -, és modellkövetéses magatartás-, és viselkedés – tanulás (szokások alakítása).
  • A pedagógus által kezdeményezett tevékenységekben megvalósuló tanulás.
  • A cselekvéses tanulás.
  • Spontán játékos tapasztalatszerzés. A kisgyermeke nem elsősorban a szóból tanul, hanem szemlélődésből, tapasztalatszerzésből, cselekvésből.
  • A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
  • Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.
  • Gyakorlati problémamegoldás.

Feladatunk:

  • Tanulást támogató környezet megteremtése,
  • Pozitív érzelmi kapcsolatrendszerek kialakítása, amelyek során a gyermek biztonságban, bátran kommunikál, alkot véleményt, old meg problémahelyzeteket, tapasztal, kísérletezik manipulál
  • Megfelelő pozitív élmények biztosítása, amelyek során átéli a felfedezés örömét
  • A pedagógus részéről egyre igazodó értékelés – fejlesztő értékelés
  • Folyamatos játékos tanulás lehetőségének megteremtése (eszközök biztosítása)
  • Megfelelő szervezési forma megtervezése, szervezése (kezdeményezés, vagy foglalkozás pl.: nagy testnevelés, ének-zenei játékok

Az óvodai nevelésünk során a gyermekek 6-7 éves korra elérik az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad, a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Minden gyermek a legoptimálisabb időben kezdheti el az iskolát.

Ennek meghatározására az óvodapedagógus egyéni nevelőmunkáján túl, - egyedi esetekben – nagymértékben segít a fejlesztőpedagógusunk, illetve a szakszolgálat munkatársai.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges:

  • Testi,
  • Lelki és
  • Szociális érettség.

Az egészségesen fejlődő gyermek 6 éves korra eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak a test arányai. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb, a finommotorika felett. Mozgását, viselkedését, testi szükségleti kielégítését szándékosan irányítani tudja.

A mentálisan fejlett gyermek az óvodáskor végére várja az iskolába lépést. A mindennapi tevékenységében, játékában, rajzaiban, egyéb alkotó munkáiban. Megnyilatkozásaiban az iskola első helyre kerül.

A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés megnő a megérzés időtartama is.

Az életkori elvárásnak megfelelő a figyelme, annak terjedelme. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Erősödik eszköz – és beszéd fegyelme, kitartása.

A cselekvő – szemléletes és képi gondolkodás mellett megjelenik az elemi fogalmi gondolkodás is.

Érthetően kommunikál, gondolatait, érzéseit érthető formában, mások számára érthető formában, megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni.

Alapvető ismeretei vannak önmagáról és környezetéről. (Tudja nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását, ismeri szűkebb társadalmi környezetét, a környezetben élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét. Fejlett az időérzéke, felismeri a napszakokat, az évszakokat, az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés és illem alapvető szabályait. Elemi mennyiségi ismeretei vannak.)

A gyermekek 6-7 éves korra szociálisan is éretté válnak az iskolára. Az óvoda-iskola közötti permanens kapcsolat eredményeként óvodásaink vágynak az iskolába. Tudják ki lesz a tanító nénijük, ismerik az iskola épületét, berendezését. Az óvoda – iskola zökkenőmentes átmenete megkönnyíti a beilleszkedést. Képesek a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, és késleltetni tudja szükségletei kielégítését. Az életkori sajátosságnak megfelelő a kitartásuk, munkatempójuk, feladattartásuk, eszközfegyelmük, önfegyelmük és önállóságuk.

A sajátos nevelést igénylő gyerekek esetében az iskolához szükséges képességeket és fejlettséget speciális szakemberek segítségével tudjuk biztosítani. A tanulásban akadályozott óvodáskorú gyermekek és a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek – testi, értelmi és beszédfejlesztése integráltan történik, melyhez a személyi és tárgyi feltételeket a fenntartó folyamatosan biztosítja.

 

 

5. Ünnepeink

Az ünnepek magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit. Mítoszaik, történeteik, hagyományos játékaik az embert, és az emberen túli összekapcsolódásának tökéletesre formált kifejezései, művész átfordításai. Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapoknak. A keresztyén óvodákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt.

Gyermekeinknek segítenünk kell az ünnep átélésében, tapasztalják meg az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét.

Ünnepeink:

  • Október 31: A reformáció napja
  • December 6. Mikulás
  • Advent időszaka, Karácsony
  • Újév
  • Farsang
  • Március 15. Nemzeti ünnep
  • Virágvasárnap
  • Húsvét
  • A mennybemenetel ünnepe
  • Pünkösd
  • Anyák napja
  • Gyereknap
  • Évzáró
  • Gyermekeink születésnapja, névnapja

 

Megemlékezéseink:

Kossuth nap (szeptember 25.)

Víz világnapja (március 22)

Föld napja (április 22)

 

Óvodánk hagyományai, rendezvényei (Báthori u.)

  1. I. Részvétel SPORTNAPON

Már évek óta hagyomány, hogy minden év áprilisában sportnapon veszünk részt, mely saját óvodáink nagycsoportjai versengenek együtt. A verseny tartalma, nagyon egyszerű váltóversenyek, sorversenyek.

Célunk: jó erőnlét, edzettség fokozása, a versengés megszerettetése, a közösségi érzés erősítése, melyet az együtt "küzdés" eredményez. Nagyon fontos hatása a rendezvénynek, hogy egy kicsit a sportra irányítjuk a család figyelmét.

  1. Ősszel, tavasszal rendszeresen tervezünk óvodakirándulásokat. A szülők kérése, segítése, igénye, kezdeményezése (SZMK) alapján. (Ezt főként nagyobb gyerekeknek szervezzük.) Csak a gyerekek és az óvodai dolgozók vesznek részt rajta, autóbusszal visszük a gyerekeket és délután 3-4 órára visszatérnek az óvodába.
  2. Közeledési verseny a Kresz - parkban. A gyereknap tájékán szervezi a Báthori úti óvoda. Speciális célkitűzésük alapján nagyobb figyelmet fordítunk itt a közlekedési nevelésre. A verseny kerékpározással egybekötött, különösen nagy ügyességet kíván. (Ugyan egyszerű feladatokat adunk, de megnehezíti az, hogy kerékpáron kell végrehajtani.)

 

Kirándulások (Posta u.)

  • Planetárium
  • Állatkert
  • Erdő-mező (pl. Pálfája tanösvény – Nagykőrös)
  • Tanya-néző
  • Főváros, repülőtér stb. (korcsoportnak megfelelő szervezéssel)
  • Sportprogramok: gyermeknapokon játékos vetélkedő, úszásoktatás (5-6-7 évesek részére)
  • Tavasz - és Őszköszöntő hét

 

 

6. Kapcsolatok

Család – Óvoda – Iskola – Gyülekezet – Külső kapcsolatok

Család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják azokat a lehetőségeket, amelyet az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.

Hasznos információ lehet számunkra:

  • A család értékrendje
  • A család szerkezete
  • A gyermek helye a testvérkapcsolatokban
  • A szülők nevelési attitűdje
  • Az óvodai neveléssel szembeni elvárásuk.

Feladatunknak tekintjük a szülők rendszeres tájékoztatását. Fontos számunkra a számon tartottság érzése, a szülők támogató, segítő viszonyának kialakítása. Meghallgatjuk gondjaikat, véleményüket, hogy közös megoldást találjunk. Az együttműködésbe igyekszünk bevonni az egész családot, szülőket, testvéreket, nagyszülőket.

 

Kapcsolattartás lehetséges formái:

  • Naponkénti párbeszéd
  • Szülői értekezlet
  • Szülői beszélgető délutánok
  • Fogadó órák
  • Nyílt napok – nyílt hét
  • Szülők Akadémiája
  • Családlátogatások igény szerint
  • Közös ünneplés, családi nap, szeretetvendégség, családi délutánok
  • Családi istentiszteleti alkalmak
  • Közös kirándulás
  • Jótékonysági rendezvény, az óvodabál

 

Gyülekezet

Óvodáink minden ceglédi református gyülekezetből fogadnak gyermekeket, de a helyi adottságoknak megfelelően, a földrajzi közelségből is adódóan, bizonyára az óvodához közelebb álló gyülekezettel épül majd ki szorosabb kapcsolat. Bízunk abban, hogy e gyülekezetek templomai adnak otthont ünnepeinknek is kapcsolódnak be gyermekcsoportjaink a rendszeresen tartott istentiszteletek (egyéb alkalmak) menetébe.

A gyülekezetekkel tartott élő kapcsolatok fontosak, mert:

  • Elsősorban innen várjuk a gyermekek jelentkezését.
  • A keresztyén nevelésnek, az is célja, hogy segítse a gyermekek gyülekezeti és istentiszteleti betagolódását, otthonra találását.
  • A  református óvodának missziói feladata is van.
  • A gyermekek jelenléte visszahat a gyülekezetépítésre is.
  • A munkatársi közösség lelki épülését szolgálja.

 

Kapcsolattartás a Kőröstetétleni óvodával

Kőröstetétleni óvoda szeptember 1-től lesz Intézményünk új tagintézménye, ahol 2 csoportban 35 gyerekkel folyik az óvodai nevelés. Feladatunknak tekintjük a három óvoda hatékony együttműködését, hogy kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködés jöhessen létre.  A Kőröstetétleni óvoda, a ceglédi óvodáink óvodavezetőjének irányítása alá kerül, az ő személyén keresztül garantált a napi kapcsolattartás. A közös értekezleteken, szakmai napokon , a kölcsönös látogatásokon pedig a szakmai együttműködés hatékonysága garantált.

A Posta és Báthori úti óvodák igyekezni az hitéleti neveléssel kapcsolatos tapasztalataikat átadni a Kőröstetétleni óvoda munkatársainak, hogy a fenntartóváltás minél kisebb zökkenővel mehessen végbe.

Iskola

Óvodánk testvérintézményt tekint azonos fenntartású református általános iskolára, amellyel közös lesz az igazgatása, valamint a kőröstetétleni tagintézményre. Feladatunknak tekintjük, hogy a testvérintézményeinkkel hatékony, egymást kölcsönösen gazdagító szakmai együttműködés alakuljon ki.

A kapcsolattartás lehetséges formái:

  • Kölcsönös látogatás
  • Közös rendezvények, értekezletek szervezése
  • Szülői értekezleteken a szülők tájékoztatása az iskolai programokról
  • Pedagógusok szakmai tanácskozása

 

Az óvoda kapcsolata más intézményekkel:

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde, egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények9 és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségeltekhez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda legyen nyitott és kezdeményező.

(Óvodánk törekedni fog arra, hogy a határainkon belüli és határainkon túli magyar református óvodákkal szakmai és testvéri kapcsolatot létesítsen és ápoljon. Ennek országos fórumairól a Református Pedagógiai Intézet gondoskodik.)

Intézmények:

  • A város iskolái
  • Zeneiskola
  • Művelődési központ
  • Gyerekkönyvtár
  • Nevelési Tanácsadó
    • Pszichológus
    • Pszicho-pedagógus
    • Logopédus
  • Családsegítő Központ
    • Család-terapeuták
    • Pszichológus
  • Humán szolgáltató Központ
  • Gyermekjóléti Szolgálat – gyermekvédelmi képviselő
  • Védőnői Szolgálat – óvodánk védőnője
  • Gyermekorvosi Munkaközösség – saját orvosunkkal kapcsolattartás
  • Fogorvosi szolgálat – CED-DENT fogászat
  • Önkormányzatunk Lakossági Osztálya – Gyámügyi csoport
  • Szponzorok, támogatók, karitatív szervezetek

7. Gyermekvédelmi feladatok

 

Célunk a gyerekvédelem területén a prevenció, a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése és veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, ill. a veszélyeztetettség megszüntetésében segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermek fejlődését az óvoda csak a szülővel egyetértésben, együttműködve tudja biztosítani. A gyermekvédelmi feladatok során mindig erre az együttműködésre törekszünk.

Óvodánkban a mentális védelmi lehetőségek maximális kihasználására törekszünk.

Óvodai nevelőtestület gyermekvédelmi feladatai:

  • Biztosítani a gyermeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni.
  • Az új óvódások befogadását, beilleszkedésüket segíteni.
  • A családok, minél átfogóbb megismerése, a lehetőségekhez képest.
  • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni, és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni.
  • A feltáró munka után a z indulási hátrányok kompenzálására tervet készíteni és végrehajtani.
  • A felzárkóztatást megszervezni.
  • Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni.
  • Az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén javasolni.
  • A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást az illetékesek felé.
  • A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően, a különböző támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségeiről tájékoztatást adni.
  • A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása.
  • Jó kapcsolat kiépítése a helyi gyermekvédelmi szervekkel, személyekkel.

A gyermekvédelmi felelős feladatai a nevelési év folyamán:

  • A nevelési év elején megtervezni a gyermekvédelmi munkaprogramot az adott évre.
  • A óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységének segítse.
  • A nevelési év elején tájékoztatja a szülőket, a gyermekvédelmi tevékenységről, arról, hogy probléma esetén, milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.
  • Városi szintű szakmai rendezvényeken való részvétel.
  • Évente egyeztet a Gyermekjóléti  Szolgálattal.
  • Munkájáról félévenként beszámol a nevelőtestületi értekezleten.
  • Együttműködés, szemléletformálás.
  • Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.
  • Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket. Feljegyzi a nyilvántartásába a gyermekekkel és a családokkal kapcsolatos intézkedéseket és azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoportos óvónőkkel végzi. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapján:
    • Hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapítja, ill. aki családi körülményei, szociális helyzete miatt védelembe vett.  Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek szülője, (ill. szülei) legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte (fejezték) be sikeresen, ill. akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett az a gyermek, akinek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését családja, ill. közvetlen környezete gátolja vagy károsan befolyásolja, s ezt az állapotot nem ellensúlyozza semmi.
  • Folyamatosan ellenőrzi a nyilvántartásba vétel, illetve a megszüntetés okait.
  • Elősegíti a csoportvezető óvónők munkáját. Szükség esetén családlátogatást végez a csoportos óvónővel.
  • Továbbképzéseket tart a lehetséges eljárásokról, módszerekről.
  • Javaslatot tesz a különböző segélyezési formákra, segít a segélykérelmek, környezettanulmányok elkészítésében.

Az óvodavezető/ tagóvoda vezető gyermekvédelmi feladatai:

A közoktatási törvény értelmében a óvodavezető fő feladatává teszi, a gyermekek érdekeinek érvényesítését és az érvényesülés ellenőrzését. Ezen belül:

  • Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, ideértve a gyermekbalesetek megelőzését is.
  • Rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása.
  • Iskola előkészítés szempontjából annak figyelembevétele, hogy minden gyermek bekerüljön az óvodába abban az évben, amikor 5. életévét betölti.
  • A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme.

A gyermeki jogok érvényesülése érdekében kötelességünk, mindent megtenni, hogy a vonatkozó törvényi előírásokat maradéktalanul betartsuk intézményünkben.

Az intézmény külön dokumentumban készítette el az esélyegyenlőségi intézkedési tervét a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek sikeressége érdekében.

 

 

 

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A Pedagógiai Program hatálya: CEGLÉDI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Hatályba lépés ideje: 2012. szeptember 1-től, a közoktatási törvény rendelkezései szerint

A program módosítása: 2015. június 30.

A program módosítására jogosult: fenntartó

Igazgató, óvodavezető

Igazgatóhelyettes, tagóvodavezető

legalább a nevelőtestület 75 %-a

 

 

A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala:

Az iskola programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető

A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

fenntartónál

iskola, irattárában

iskola, óvoda könyvtárában

iskola, óvoda nevelői szobájában

igazgatónál, óvodavezetőnél

igazgatóhelyettesnél, tagóvodavezetőnél

 

Az iskola használók az iskola igazgatójától kérhetik a pedagógiai programba történő betekintést. Az érdeklődők az iskolai könyvtárban olvashatják el a dokumentumot.

 

 

A 2012 szeptember 1-től érvényes Pedagógiai Programot, a 2011 május 20-án  ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, ÁTDOLGOZÁSA BŐVÍTÉSE után a tantestület 2012. május 02.-án, és 4/2012 (V.02) sz határozatával  elfogadta.

___________________________

Arany Zsolt

Igazgató

 

2012. május 3.-án a Pedagógiai Programot a fenntartónak véleményezésre átadtam.

 

___________________________

Arany Zsolt

Igazgató

 

Az így elfogadott dokumentumokról a szülők és diákok tájékoztatást kaptak

Betekintésre és módosító javaslatra vonatkozóan az érintetteknek a törvény előírásai szerint volt lehetőségük.

 

 

 

 

 

A szülői szervezet a Pedagógiai Programot, a 2012. 05.03-i ülésén tárgyalta és  3/2012. (V.03) sz. határozatával elfogadta.

_____________________________

Lukács Jánosné

Szülői Szervezet elnöke

 

 

Diákönkormányzat a Pedagógiai Programot 2012. 05.04-én megtárgyalta, és elfogadta a

2/2012.(V.04) sz. határozatával.

______________________________

 

DÖK elnöke

 

 

 

A FENNTARTÓ - Cegléd – Felszegi Református Egyházközség 2012. május 09-én megtartott presbiteri gyűlésén a Pedagógiai Program módosításait megtárgyalta és jóváhagyta, a 29/2012. (V.09). sz. határozatával

 

_______________________________     -                 ________________________________

Arany Béla                                -                      Dr. Sándor Balázs

Főgondnok                           -                           lelkipásztor

 

A Pedagógiai Program szakértői véleményezése csatolva.

 

 

9. Mellékletek:

 

9.1. Bátori útcai óvoda nevelési programjából

Nevelőtestületi értekezletek

Nevelőtestületünk döntése alapján évente két egész napos nevelőtestületi értekezletet tartunk (évnyitó-évzáró). Erre nevelés nélküli munkanapot veszünk igénybe. Ősszel szakmai napra: Teréz napi találkozóra megyünk és tavasszal márciusban szakmai napot tartunk. A januári félév értékelésnél csak félnapot veszünk igénybe. Havi egy alkalommal rövid házi értekezletet tartunk az aktuális problémák megbeszélésére.

Ezek megjelenítése időskálán:

aug.     szept.   okt.      nov.     dec.     jan.      febr.    márc.   ápr.      máj.     jún.

___________________________________ - ___________________________________ - _____

1.                            2.                                  -            3.                                 4.                                  -            5.

Nevelési                 Teréz napi                            Nevelési                      Tavaszi                          Nevelési értekezlet

értekezlet               őszi szakmai                        értekezlet                    szakmai nap                 teljes zárással

teljes zárás            találkozó-zárással              félnapos zárás           zárással

 

 

1. Augusztus vége:

- Évnyitó nevelési értekezlet.

- Nyári élet értékelése.

- Célkitűzések, tervezések.

- Az óvoda egy évre szóló munkatervének felépítése.

 

2. Október:

- Őszi szakmai nap: "Teréz napi találkozó" a

Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban.

 

3. Január vége:

- Félév-értékelő nevelési értekezlet. Beszámolók.

- Elért eredmények, esetleg munkaterv-módosítás.

- További feladatok megjelölése.

 

4. Március:

- Tavaszi szakmai nap

 

5. Június közepe:

- Évzáró nevelési értekezlet

- Felelősök beszámolói, éves értékelés.

- Óvodavezető csoportonkénti értékelése.

- IMIP alapján értékelések.

- Nyári feladatok megjelölése.

 

Munkatársi értekezletek – tagóvoda-vezetők tartják.

 

Évente három alkalommal:

 

1. Augusztus végén – témája:

- Nyári élet értékelése.

- Évkezdéssel kapcsolatos feladatok.

- Munka- és balesetvédelem.

2. Januárban:

- Az eltelt félév értékelése.

- További feladatok, aktuális problémák.

- Szakmai továbbképzés pl. egészségügyi előírások az óvodában.

 

3. Június közepén:

- Az eltelt év értékelése.

- Nyári feladataink.

 

Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere

Költségvetésből vásárolt játékok: rendelkezünk minden csoportban gurulóládás faépítővel, kis mennyiségű konstruáló-építő játékkal (Lego, Duplo, Gabi építő, Tüsi). Ezek cseréjére folyamatosan szükség van, mert részben elveszik, részben megrongálódik. Rendelkezünk csoportonként néhány Ravensburger – képességfejlesztő játékkal, melyet bővíteni szeretnénk. Mindhárom óvodában komoly bábkészlettel rendelkezünk, ehhez mindenütt van paraván. Kevés a szerepjátékhoz szükséges eszköz, melyek hamar tönkremennek.

 

Költségvetésen kívüli pénzeszközökből vásárolt játékok:

Évente rendezett jótékonysági bálunk teljes bevételét erre a célra fordítjuk. Ebből vásárolunk babákat, babakocsikat, autókat, konstruálós-építő játékokat, mesekönyveket, képességfejlesztő társasjátékokat, Puzzle játékokat. Sok természetes anyagra lenne szükségünk: bőr, filc, fa, textil, gyapjú, agyag, a barkácsolásokhoz. Egyszerű szövőkeretekre a kézműves tevékenységekhez.

 

A programunk várható eszközigénye:

Egy nagyon komoly jelmezkészletet szeretnénk csoportonként létrehozni, mely a szerepjátékok kiteljesedését szolgálja és a néphagyományőrzéshez kapcsolódó régi játékok felelevenítését is lehetővé teszi (lakodalmas játék – pünkösdi királynőválasztás ... stb.)

 

 

Az ismeretátadáshoz szükséges eszközök:

 

- Költségvetésből vásárolt eszközök.

Rendelkezünk mindhárom óvodában Lottó kártyákkal, Falu-város készlettel, magnetofonnal, lemezjátszóval, vetítőgépekkel. (Ezek lassan elavulnak és cseréjük szükséges lesz.) Rendelkezünk egy Minimat készlettel is, melyet közösen használ mindhárom óvoda. Mindhárom óvodában biztosított a testneveléshez egy-egy Greifswald készlet.

 

- Költségvetésen kívüli forrásból előteremtett eszközök.

Mindhárom óvodánkban szülők adományából, egyházak támogatásából óvodai jutalékpénzekből vásároltunk televíziókat, videókat és magnetofonokat. Szeretnénk egy szerény videó és CD tárat is létrehozni, mely a nagycsoportosoknak természetfilmeket tartalmazna, az óvó néniknek pedig módszertani bemutatókat, továbbképzéseket tenne lehetővé.

 

 

Várható eszközigény a program megvalósulásához.

Szükséges korszerű CD-lejátszós magnetofonok beszerzése. Nagyon időszerű a hangszerkészletünk felújítása és bővítése. A testnevelés foglalkozásokhoz mindhárom óvodában bővíteni szeretnénk a csoportszobákban használható eszközöket (Greifswald, tini-kondi).

A Báthori úti óvodánkban tovább bővítjük kerékpárkészletet a közlekedésre nevelés még alaposabb megvalósításához.

 

Az óvodai könyvtár bemutatása.

Óvodában rendelkezünk szakkönyvtárral. A könyvpiacon megjelent új könyveket az 1990-es évig még nem tudtuk vásárolni, azóta már majdnem elérhetetlen lett számunkra a könyv. Nagyon sok értékes, új kiadvány jelent meg, amiből óvodánként kellene egy-egy, de összesen egyet ha meg tudunk venni. A pedagógus szakkönyvvásárlás támogatás óta egy kicsit jobb a helyzet, tájékozottabbak vagyunk, viszont a támogatásból vett könyv a pedagógus tulajdona és a könyvtár nem gyarapszik.

Szakkönyvek aránya: 60%

Mesekönyvek aránya: 30%

Ismeretterjesztő könyvek aránya: 10%

 

Nagy szükség lenne az új kutatási eredményeken alapuló pedagógiai, pszichológiai tartalmú könyvekre, ill. tudományos-ismeretterjesztő könyvekre; enciklopédiákra, lexikonokra. Szintén nagyon kellene; néprajzi, népzenei, népművészeti témájú szakkönyv.

 

Egyéb szükséglet:

Tornateremre lenne szükség. Mivel nincs reális esély arra, hogy építsünk, keressük az iskolákkal a közös használati lehetőséget. A Báthori úti óvodában a legnagyobb csoportszoba alkalmas erre a célra.

 

ŐSZI ÉVSZAK

Segédlet a néphagyományőrző tevékenységek kiválasztásához

 

 

 

 

 

 

 

 

ÓVÓNŐ

 

 

Tartalmi és

szervezési feladatai

 

 

 

 

 

 

A külső világ

tevékeny

megismerése

Néprajzi ismeretgyűjtés.

Az őszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, eszközök előkészítése, kerti szerszámok, szüretelő edények, ollók, stb.

A termések feldolgozásához hely és eszközök.

A népi sportjátékokhoz megfelelő terep.

Búcsúra vagy szüreti mulatságra előkészületek.

A téli tevékenységhez anyaggyűjtés, tárolás.

Séta az óvoda körül az erdőben, a réteken.

Tájmegismerő túrák a családokkal.

Udvar őszi rendezése, veteményeskerti munkák, betakarítás, komposztálás stb.

Közös termésgyűjtések otthon, erdőn, mezőn.

Szüret egy családban vagy egy gazdaságban:

Kukoricatörés, szőlőszüret, dióverés, stb.

Szüreti felvonulás. Mustkészítés, szüreti bál gyerekeknek, szülőknek.

Búcsúkon közös részvétel.

Befőzések, aszalások, rendszeres salátakészítések, stb.

Évszakfal, terméssarok, terméstál, élősarok, stb.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyerek a játékban

Mese, vers

 

 

 

 

Ének-zene

 

 

 

 

Kézimunka

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mozgás

Népi játékos mondókák, ujjasdik, hintáztatók, ringatók, altatók, csúfolók, hangutánzók, kiszámolók, őszi mondogatók, vásárosok stb.

Népmesék, láncmesék, évszakhoz kapcsolódó mesék.

Őszi szüretelő játékok, dalok.

Zenehallgatáshoz környékbeli népdalok.

Levélpréselések, ragasztások, nyomatok.

Termések rakosgatása, képalkotás, eszközök készítése.

Őszi gyümölcsök, termések mintázása, festése.

 

Élményrajzok, festések a szüretről, búcsúról, más tevékenységről. Népi motívumok rajzolása. Természetes anyagokból játékeszközök készítése:

-          makk, gesztenye figurák

-          kukoricából csuhé-, csutkajátékok, morzsolás

-          dióhéjból katica, teknős, pengettyű

-          zöldségből különféle bábok, játékok

-          tökből lámpás stb.

Lovacskázók terméslovakkal, várvédő játékok, küzdőjátékok, labdajátékok, ügyességi játékok.

Családos vetélkedők.

 

 

TÉLI ÉVSZAK

Segédlet a néphagyományőrző tevékenységek kiválasztásához

 

 

 

 

 

 

 

 

ÓVÓNŐ

 

 

Tartalmi és

szervezési feladatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A külső világ

tevékeny

megismerése

A helyi hagyományok megismerése.

A téli évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, madáreleség gyűjtése, hólapátolások előkészületei. Anyagok gyűjtése: rongyok, gyapjú, agyag, szalag, tejfölös poharak, búza, cseresznye vagy meggyfaág stb.

Ajándékok készítéséhez anyagok beszerzése.

Lucázáshoz eszközök készítése. Mikulás ünnepség szervezése. Népi kismesterségek feltételeinek megteremtése. Például: szövés, agyagozás, stb.

Karácsonyi előkészületekhez különböző anyagok beszerzése: adventi koszorúhoz, ünnepi asztalhoz, pásztorjátékokhoz, karácsonyfához stb.

Munkadélutánok szervezése Karácsony és Farsang előtt. Farsangi díszítéshez, álarcokhoz, jelmezekhez anyagok, kellékek gyűjtése.

Téli séták a környező természetben. Madáretetés az erdőben, parkban, óvoda udvarban. Játék az őszi termésekkel (csuhébabák, állatok). Borbála napon cseresznye vagy meggyfaág vízbe helyezése. Luca napon lucázás, búza vetés. András nap után adventi koszorú készítés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyerek a játékban

Mese, vers

 

 

 

 

 

 

 

Ének-zene

 

 

 

 

Kézimunka

 

 

 

 

Mozgás

Karácsonyi előkészületek: mézeskalács sütés, szaloncukor főzés. Ajándék készítés, karácsonyfa díszítés a szülők bevonásával. Farsangi fánk sütés.

Ölbevevős mondókák, lovagoltatók, ujjasdik, időjóslók. Lucázó versek, pásztorjáték, karácsonyi mondókák, újévi mondókák, jókívánságok. Évkörhöz kapcsolódó népmesék. A téli ünnepkörhöz kapcsolódó dalos játékok:

Mikulás, Karácsony, Újév, Farsang, stb.

Zenehallgatás a jeles napok dalaiból. Adventi hangverseny. Farsangi mondókázás, óvó nénik tánca. Népi kismesterségek gyakorlása.

Agyagozás: figurák, plakettek, díszítések.

Fonások, szövések, varrások, rongybabázás, nemezelés. Szalmadíszek, kukoricafüzér készítés, díszítőmunkák, ajándékok karácsonyra, gyertyaöntés.

Élményrajzok, festések a jeles napok és a téli örömök emlékeiből.

Farsangi álarcok, maszkok készítése.

Téli játékok: hólapátolás, hó-vár építés, szánkózás, csúszkálás, fakutyázás, stb.

Családdal közös szánkótúrák.

 

 

TAVASZI ÉVSZAK

Segédlet a néphagyományőrző tevékenységek kiválasztásához

 

 

 

 

 

 

 

 

ÓVÓNŐ

 

 

Tartalmi és

szervezési feladatai

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A külső világ

tevékeny

megismerése

A tágabb környezet hagyományaival való ismerkedés. A tavaszi évszak megfigyeléseihez: séták szervezése, szántóföldek, parasztházak megtekintése. A tavaszi hajtatásokhoz a feltételek megteremtése, kerti munkák megkezdése. Népi motívumok gyűjtése.

Anyagok gyűjtése: tejfölös poharak, rongyok, magok, stb. Húsvéti előkészületekhez: tojás, méhviasz, hagymahéj, zöld levelek gyűjtése, íróka előkészítése. Locsolkodáshoz eszközök, komatálazáshoz ajándék készítése. Majális szervezéséhez: szalagok, botok, lombos ág.

Pünkösdöléshez eszközök gyűjtése.

Gyermeknapi előkészületek.

Túrázás, "határjárás" a közvetlen környezetbe.

Veteményezés, kerti munkák, palánták kiültetése.

Élősarokban: hajtatások, rügyeztetések, ültetések. Szántóföldi munkálatok megtekintése. Növényekből játékkészítés: fűzfából, bodzából.

Faültetés a Föld napján. Madarak napján pl.: madáritató készítés. Tájházak, múzeumok, népi kismesterek látogatása. Húsvéti előkészületek, nagytakarítás, locsolkodás. Komatálazáshoz pogácsa vagy kalácssütés. Májusfa állítás az udvaron, majd kitáncolás.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyerek a játékban

 

 

Mese, vers

 

 

 

Ének-zene

 

 

 

 

 

 

 

Kézimunka

 

 

 

 

 

 

Mozgás

Pünkösdöléshez játékeszközök készítése, közös játék. Játszódélutánok gyerekekkel, szülőkkel.

Tavaszköszöntő, tavaszhívogató mondókák, találós kérdések. Húsvéti mondókák, locsolkodó rigmusok stb. Mozgásos játékokat kísérő különböző mondókák. Évszakhoz kapcsolódó mesék.

Tavaszi "játszók", dalos játékok: zöldágjárók, tekeredők, fogyógyarapodók, szerepcserélők, párváltók. Komatálazó dalok, tavaszköszöntő majális. Pünkösdölő játékok. Zenehallgatáshoz, az ünnepkörhöz tartozó helyi népdalok.

Díszítő munkák: virágozások, vágások, agyagozás, festés. Tojás díszítése: méhviasszal, festéssel, karcolással. Batikolás levél, fűszál, stb. rátéttel. Festés hagymahéj forrázatban.

Élményrajzok az ünnepkörhöz kapcsolódóan.

Májusfa, májusi koszorú készítése.

Tavaszi színek felhasználása. Papírsárkány készítése, díszítés. Természetes anyagokból: rongybaba készítése, szövések, nemezelés, agyagozás, gyékényezés.

Hintajátékok, labdajátékok, sörgések, fogócskák, bújócskák.

Mozgások térbeli alapformák létrehozásával. Gyermeknapi vetélkedőjátékok, népi játékok gyerekekkel, szülőkkel. Sárkányeregetés. Kirándulások, vetélkedők a családokkal

 

 

NYÁRI ÉVSZAK

Segédlet a néphagyományőrző tevékenységek kiválasztásához

 

 

 

 

 

 

 

 

ÓVÓNŐ

 

 

Tartalmi és

szervezési feladatai

 

 

 

 

 

 

 

A külső világ

tevékeny

megismerése

A gyakorlati tapasztalatok elemzése, értékelése, feladatok. A nyári évszak megfigyeléseihez: séták, tájmegismerő kirándulások és gyűjtőutak előkészítése.

A népi kismesterségek gyakorlásához eszközök beszerzése: agyag, gyapjúfonalak, madzagszövő, udvari "szövőszék" stb. A mozgásos népi sportjátékokhoz hely és eszközök kellékek gyűjtése. Összegyűjtött növények raktározásának előkészítése. Séták erdőben, mezőn, távolabbi tájakon, túranapok.

Tájmegismerő kirándulásokon a népi kismesterek munkájának megtekintése, családok bevonásával.

Aratásnál kalászgyűjtés, búzakoszorú készítése, kenyérsütés a kenyér ünnepére.

Nyári termések gyűjtése, aszalás, befőzés, savanyítás, lekvár főzés.

Növényekből játékkészítés, ismerkedés a vízinövényekből készült játékeszközökkel.

Gyógynövénygyűjtés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyerek a játékban

Mese, vers

 

 

 

Ének-zene

 

 

 

 

 

Kézimunka

 

 

 

Mozgás

Névcsúfolók, lakodalmas csujjogatók, főzőcskézők, állatokat idézők, kiolvasók.

A természet jelenségeiről szóló mondókák.

Az évkörhöz kapcsolódó népmesék.

Tavaszi "játszó" dalos játékok felelevenítése, játszása. Lakodalmas játékdalok leányjátékok.

Környékbeli népdalok énekelgetése.

Az évközben alkalmazott technikák és a különböző manuális tevékenységek gyakorlása.

Nyári színek alkalmazása.

Népi kismesterségek gyakorlása a szabadban és a természetben:

-          fonások, varrások, szövések

-          nemezelés, rongybabázás, agyagozás, stb.

Sárkánykészítés.

Ügyességi népi sportjátékok, küzdőjátékok.

Sárkányeregetés. Futások, akadályok, kerülgetések. Kötélhúzás, karikajátékok.

Vízhez szoktatás játékai. Nyári túrák.

 

 

 

A Báthori útcai Óvoda Néphagyományőrző munkaközösség által használt anyag.

NÉPSZOKÁSOK

 

 

Szeptember 5.             Lőrinc napja

- dinnye, uborka vásárlása

- uborkasaláta készítése

- időjósló nap: szép idő – hosszú ősz

 

Szeptember 8.             Mária kisasszony napja

- dióverés napja

- diótörés, barkácsolás

 

Szeptember 29.           Mihály napja

- őszi évkezdő nap

- Pásztorünnep: állatok behajtása a legelőről

- állatok barkácsolása természetes anyagokból

 

Október 10.                Ferenc napja

- az őszi vetések kezdőnapja

- kirándulás a határba

 

Október 16.                Gál napja

- a halászat befejező napja

- horgászos játék

- elkezdődik a makk érése

- erdei séta, termények gyűjtése

 

 

 

9.2. Posta útcai óvoda nevelési programjából

 

Napirend

 

6-10-ig            Érkezés, szabad játék

Játékba integrált egyéni és mikro csoportos tevékenységek, szervezett

tevékenységek, testápolás, folyamatos étkezés, testnevelés.

 

10-12-ig          Játék a szabadban, megfigyelő séták, tapasztalatgyűjtés, szervezett énekes és

mozgásos játékok.

 

12-13-ig          Testápolás, étkezés, gondozási feladatok után pihenés.

 

15-17-ig          Ébredés, gondozási feladatok ellátása.

Játékos testmozgás.

Uzsonna, majd játék a csoportban, ill. a szabadban.

 

Célunk: a folyamatosság megvalósítása.

 

Az óvodai játékos-táncos mozgások anyaga

 

A 3-6 éves korú gyermekek mozdulatai, játékos-táncos mozgásai egyszerűek, természetesek. A néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagából, a nagyobb leányok játékaiból, táncaiból az egyszerűbb formák azok, amelyek ennek az életkornak megfelelnek.

A játékokat, táncokat minden esetben a ritmusképzés, a metrika, az ütem, a ritmus és a tempóérzék fejlesztésnek szolgálatába kell állítani. Az önfeledt, örömteli játékok mögött mindig megfigyelhetők a készségek, képességek fejlődése.

A gyermekjátékokban, - táncokban előforduló mozgások, térformák, tánc-motívumok korcsoportok szerinti anyagát többek között "Az óvodai nevelés programja"- határozza meg. A tervezett mozgásanyag mellett azonban még számos, az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő motívumanyag feldolgozásra kerülhet.

 

Az anyag elosztása korcsoportok szerint

 

Kiscsoport

 

Fő feladat az egyenletes lüktetés megéreztetése, az egyenletes tempótartásra nevelés. Ebben segítenek a mozgások és térformák. A térformák alakításában a körnek van a legjelentősebb szerepe. A körforma a közös tevékenység legtermészetesebb szimbóluma. Előnye, hogy korlátlanul bővíthető, tágítható anélkül, hogy a résztvevők közötti szoros kapcsolat megszakadna. A cselekménytől, a dalszövegtől függően jobbra vagy balra forog a kör változatos térformákkal, a forgást különböző mozgásformák állíthatják meg, például a guggolás.

Mozgásformák:

-          a játékos utánzó mozgások,

-          a játékhoz kapcsolódó mozgások,

-          járás kör összefogása nélkül,

-          sor-köralakítás kézfogással járás közben,

-          járás körbe guggolással

Táncmozdulatok:

-          egyenletes térdmozgás csípőre tett kézzel, lányok szoknyafogás, fiúk hátul csuklófogás, II.

-          térdrugózás kis jobbra-balra fordulattal, mórikázás, II.

-          kis terpeszben testsúly áthelyezése negyedenként egyik lábról a másikra – ringás, ingó, II.

-          guggolás körjátékkal

Térforma: kör-sor

 

Középső csoport

 

Mozgásformák, térformák

-          kaputartás,

-          párcserélő,

-          párválasztó,

-          kiforduló,

-          párosával keresztfogás,

-          páros vonulás,

-          vonulás kapu alatt,

-          hullámvonal (kígyó),

-          sorgyarapító külső,

-          járás irányváltoztatással,

-          láncsor, libasor.

 

Táncmozdulatok

-          ringás állva és járás közben – állva, kissé jobbra-balra; járás közben a lépő láb kis rugózást végez,

-          páros sarokemelgetés állva-zökkenés,

-          oldalzáró lépés egy irányba jobbra és balra – egyik láb oldalt lép, másik mellélép, azonos ismétlés,

-          záró lépés előre – egyik láb előrelép, másik láb mellézár; szimmetrikus ismétlés,

-          szökellés – járás közben a lépő láb apró ugrást végez (előre lépés, s azonos lábon féltalpon előre ugrás, a másik lábat a bokához emeljük, szimmetrikus ismétlés,

-          sétalépés: sima járólépés negyedekben

-          dobbantás,

-          forgás,

-          guggolás,

-          helycsere,

-          egymás megkerülése,

-          páros forgás,

-          páros vonulás,

-          oldalzáró lépés – amelyben a kilépés kis dobbantással jár

-          záró lépés előre az indítás kis dobbantással jár.

 

 

 

Nagycsoport

 

Mozgásformák, térformák

-          két egyenletes oszlopsor szemben állva,

-          csigavonal (rétes9,

-          hullámvonal két csoportban,

-          két kör halad ellentétes irányba egymáson belül, arccal a közép felés,

-          két kör egymással szemben,

-          páros kör,

-          páros kör – két kis kör, - négy kis kör,

-          szűkülő-táguló kör,

-          egy kapu, két átbúvó sor,

-          párok szétválnak, majd találkoznak,

-          mindenki párban,

-          kőketánc, iglice, bújj, bújj zöld ág,

-          csillagforma – minden második gyermek lép a körbe, minden első hátra és fordítva

 

Táncmozdulatok

-          sarokkoppantás elöl váltott lábbal – jobb láb elöl koppant – visszazár, szimmetrikus ismétlés,

-          kis csárdáslépés (egylépéses csárdás), jobb láb oldalra lép, bal mellézár, szimmetrikus ismétlés,

-          záró lépés hátra – egyik láb hátralép, másik hozzázár, szimmetrikus ismétlés,

-          forgás egyedül és párosával – váltott kézzel is,

-          hangsúlyos sarokkoppantás, visszazárás, váltott lábbal,

-          kis csárdáslépés dobbantó kilépéssel,

-          lépés dobbantással,

-          sérige, sergés vagy sirike – nyolcadonkénti forgás oldalzáró lépéssel

-          sarkas lépés – járás sarkon érintő helyzetben nyújtott térddel, majd kis térdhajlítással könnyed talajra ledobbantás.

 

A nagycsoport végére a térformákkal, mozgásformákkal, táncmotívumokkal kapcsolatban feladat:

1. a térformákat tudják esztétikusan, arányosan kialakítani,

2. a játékos mozgások legyenek ritmikusak,

3. a táncos mozgások végzése egyöntetű, esztétikus legyen.

 

Lehetőségek a gyermekek természetes mozgásának fejlesztésére

 

Járás

 

3-4 évesek:

- gyorsabban, lassabban

- kis és nagy lépésekkel előre, oldalra

- tárgyak kikerülése (zsámoly, henger), átlépése: szalag, babzsák, stb.

- hullámvonalban az óvodapedagógus vezetésével

- különböző irányokba kanyarodással (ajtó, óvónő felé, stb.)

- tornaszerek tartásával test előtt, mögött, fej fölött, stb.

- dobbantással, tapssal óvodapedagógus vezetésével, kézfogással, majd anélkül

 

 

4-5 évesek:

- kis- és nagy sávok átlépése

- kikerülés: babzsák, kendő, karika, stb.

- átlépés: babzsák, építők, kisebb henger

- járás talajra rajzolt alakzatokon (cikk-cakk, hullám, S)

- galopplépések utánzással

 

5-6-7 évesek:

- zenére

- gyorsabb, lassabb ütemezésre

- szétszórt és sorba rendezett akadályok kikerülése, megkerülése, átlépése

- akadálykerülés a megadott irányokba

- galopplépések utánzással, keresztezéssel

- padok, hengerek, zsámoly átlépése, 30-40 cm magas zsinór átlépése

 

Futás

 

3-4 évesek:

- tempóváltások, irányváltások szórt futásba, jelre: versenyfutások 10-15 méter távon

- zsinórok, padok között, körkötélen kívül, belül

- kézi-szerek hordásával fej fölött, test előtt, mögött, stb.

- jelre különböző testhelyzetek felvétele

- jelre kézi-szer helyének változtatása: ráülés, feldobás, gurítás, stb.

- jelre tornaszerhez viszonyított testhelyzet felvétele

 

4-5 évesek:

- futás tárgy körbekerítésével

- akadály átlépésével

- tárgyak megkerülésével valamilyen helyről indulva

- tárgyak kikerülésével

- versenyfutás (15-20 m)

- futás átlósan, padok, zsinórok között, sávokban, stb.

- a kiscsoportos feladatok gyors kivitelezése

- futás egymással szemben

5-6-7 évesek:

- futás földre rajzolt jelekre lépve

- sűrűn elhelyezett akadályok kikerülése

- belegyorsító futások, versenyfutások (30 m)

- futás térdemeléssel, saroklendítés hátra

- futás közben jelre felugrás vagy megnevezett irányba elfutás

- gyorsan, egyéni versengéssel is

- helycserés sorversenyek vonalról

- akadályátlépéssel, bújással

- eszközszerzéssel

- tárgyak bekerítése futással

 

Függés

 

3-4 évesek:

- lefüggések felsőfogással és madárfogással sarok-, térdemelésekkel

- függés rúdon, kötélen

- érintőmagas vízszintes rúdra kapaszkodás madárfogással

- bordásfalra fel-lemászás

 

5-6-7 évesek:

- lefüggésben felsőfogással tovahaladás 1, majd 2 rúdon, majd létrán: előre, oldalra haladással

- lefüggésben mászás rúdon, létrán

- lajhármászásban tartós tovahaladás

- függőállásban tovahaladás oldalra utánfogással, keresztező fogással

- létra fokain utánfogással, túlfogással előre, oldalirányba haladással

 

Támasz

 

3-4 évesek:

- zsugorkanyarulati ugrás előkészítés: kartámasz, lábbal fel-lelépés

- talpon, tenyéren támasz, egyik majd másik lábbal hátrarúgás

 

4-5 évesek:

- zsugorkanyarulati ugrás páros lábbal a padra, talajra

- tenyértámasz a talajon, egyik láb a másik után lendül hátra, föl

- falra, bordásfalra fölmászás lábbal, kartámasz a talajon

 

5-6-7 évesek:

- zsugorkanyarulati ugrás zárt térddel, átugrás a pad fölött

- állásból kéztámasz, láblendítés függőleges helyzetig egy lábbal

- bordásfalnál felmászás, has érintése a falhoz

 

Dobás

 

3-4 évesek:

- tárgyak fogása, elengedése (labda, babzsák)

- tárgyak hirtelen elengedése: megadott jelre

 

 

4-5 évesek:

- 1,5 méteres sávba, körbe, függőleges, vízszintes célokra babzsákkal, szivacslabdával, léglabdával, stb. 3-5 m távolságból alapvonalról egy kézzel

- kétkezes alsó- és felső dobások léglabdával vízszintes, függőleges sávokra

 

5-6-7 évesek:

- dobások különböző nagyságú és súlyú labdákkal

- célbadobás 1 méteres sávba, háló fölé, 4-6 m távolságból, alapvonalról

- kislabdahajítás 2  magas zsinór fölött

- kétkezes alsó és felső dobások vízszintes és függőleges célba, karikába

 

Egyensúlyozás

 

3-4 évesek:

- talajon 50-100 cm széles vonal között kúszás, mászás, járás

- 30 cm magasságig emelt szeren

- kéziszerek használatával is

 

4-5 évesek:

- járás, futás 20-10 cm távolságra lévő vonalak, padok között

- 5 cm széles vonalon járás

- 40 cm-re emelt padon

- vízszintes és rézsútos szereken magasabb térdemeléssel, különböző kartartásokkal, közben

lépjenek át akadályokat utánlépéssel előre és oldalt

 

5-6-7 évesek:

- padon járással és közbe 360°-os fordulattal

- társkerüléssel, fej-,kar- és lábmozgásokkal összekötve talajon

- különböző szereken (padmerevítő gerendán, létra peremén, létrafokon, stb.)

- járással lábujjérintéssel a talajon, vonalon, padon kissé kifelé fordított lábfejjel, majd sarokra

lépés

- járás rézsútos szereken

 

Várható fejlődés jellemzői:

 

Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, amelyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordinációja és a finommotorikája.

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

 

 

9.3. Kőröstetétleni óvoda nevelési programja

A gyermek napirendje

Időtartam                           -                                         Tevékenység

 

08.00- - 10.30                               -                                  JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN

Személyes percek

 

Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek:

  • Rajz, mintázat, kézimunka
  • Ének-zenei készségek fejlesztése
  • Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése
  • Részképességek fejlesztése egyéni szükséglet alapján
  • Testápolási teendők
  • Tízórai
  • Vers-mese-dramatikus játékok

 

10.30- - 12.00                               -                                  JÁTÉK A SZABADBAN

Mikrocsoportos séta

Énekes játékok az udvaron

Edzés: kocogás, futás

12.00-13.00                                                        -         Ebéd

Testápolási teendők

13.00- - 15.00                               -                                  Pihenés, alvás mesével, altatódallal

15.00- - 15.30                               -                                  Testápolási tevékenységek

Uzsonna

 

 

15.30- - 16.00                               -                                  JÁTÉK

 

Játék a csoportszobában vagy az udvaron

Részképességek fejlesztése egyéni

Formában

 

 

 

Egy héten egyszer – a frontális szervezett mozgásos játékok miatt – a játékba integrált mikrocsoportos fejlesztés időtartama csökken.

 

 

 

 

 

 

A program tartalma

 

1. Hagyományőrzés, népszokások

 

Az óvodába lépés első pillanatától a nevelés első szerves része a hagyományápolás. Tovább él a népi kultúra, s a mai gyerekek is megtalálják benne a szépséget, örömöt és a követendőt. Az óvónő tudja a népszokások eredetét, ismeri azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, lakóhelyének hagyományából merít, gyűjt.

 

I1 A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban

 

Vers, mese, dramatikus játék:

(Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések)

 

Ének, énekes játékok, zenehallgatás:

(mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok)

 

Rajz, mintázás, kézimunka:

(Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, agyagozás, mézeskalácssütés, nemezelés)

 

A környezet tevékeny megszerettetése:

(Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások)

 

Mozgás, mozgásos játékok:

(Ügyességi és sportjátékok)

 

Az óvodában ünnepelhető jeles napok időrendben:

 

Az ősz jeles napjai:                            - Mihály napja (szeptember 29.)

- Szüret (október 15-től)

 

A tél jeles napjai: -                                - Advent (november 30. utáni első vasárnaptól, a

negyedik vasárnapig)

- Karácsony (december 24-25-26.)

- Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig)

 

A tavasz jeles napja:                          - Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni

holdtöltére következő vasárnap)

- Május elseje

- Az édesanyák köszöntése

- Pünkösd (Húsvét után 50. napon)

 

2 A néphagyomány – ápolás ajánlott tartalmi korcsoportonként

 

Minden jeles napon egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez az óvónő a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson tevékenységet.

 

A hagyományok ápolása közben történő együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen.

 

Mihály nap (szeptember 29.)

 

3-4 évesek

 

Figyelgessék a napok betakarító munkáját, őszi tevékenykedést, tapasztalják meg a természet változását, feküdjenek az avarba. Végezzék irányítással a termések gyűjtését, figyeljék,  hogyan történik tárolásuk, mit készít belőle az óvónő a Mihály-napi előkészület során. Hallgassanak állatokról népmeséket, mondókákat, szép őszi népdalokat.

 

4-5 évesek

 

A közösen készített kalendáriumon kövessék a jeles napokat. Gyűjtsék a természet kincseit, rendezzék el, díszítsék velük a csoportszobájukat. Figyeljék az állatok viselkedését, takarítsák be a termést, végezzenek befőzést az óvónő segítségével. Készítsenek termésbábokat segítséggel. Morzsoljanak kukoricát, tanuljanak névcsúfolókat, vásári kikiáltó rigmust. Süssenek mézeskalácsot vagy perecet, készítsenek vásárfiákat, egyszerűbb népi játékszereket.

 

Kedvük szerint vegyenek részt a vásári forgatagban. Ismerkedjenek meg népi hangszerekkel, népzenével.

 

5-6-7 évesek

 

Készítsenek kalendáriumot, figyeljék igazak-e a népi jóslások. Ismerjenek meg néhány találós-kérdést, közmondást, vásárról mesét, verset, dalt. Főzzék be a betakarított gyümölcsöt. Végezzenek őszi munkát a kiskertben, ültessék cserépbe a fagyot nem tűrő növényt. Segítséggel rendezzék be a vásár helyszínét, árulják portékáikat. Népzenére táncoljanak egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Játszanak énekes népi játékokat, ismerjenek meg néhány ügyességi és sportjátékokat (pl.: kakasviadal, zsákban futás).

 

Szüret (október 15-től)

 

3-4 évesek

 

Hallgassanak éneket, mondókát almáról, szőlőről, szüretről. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten, a mulatságban. Szemezzék a szőlőt, kóstolják a mustot.

 

4-5 évesek

 

Ismerjenek meg egyszerűbb énekes játékot, gyűjtsék, válogassák az ősz gyümölcseit. Vegyenek részt a szüret előkészítésében, dugják el a gyümölcsöt, süssenek pogácsát. Kedvük szerint vegyenek részt a szüreten. Játszanak nép játékokat, préseljék a mustot, táncoljanak népzenére.

 

5-6-7 évesek

 

Szervezzenek szüreti mulatságot az óvónő segítségével. Díszítsenek kaput gyümölcsökkel, süssenek pogácsát. Tudjanak verset, dalt, mondókát a szőlőről. Legyenek aktív részesei a mulatságnak: táncoljanak, énekeljenek, játszanak ünnepi szüreti népi játékot, szemezzék, préseljék a szőlőt. Készítsenek termésekből egyszerű hangszereket (pl.: dióhéj-pencergető, csutkamuzsika stb.)

 

A tél jeles napjai:

 

-          Advent (november 30. utáni első vasárnaptól, a negyedik vasárnapig)

-          Borbála nap (december 4.)

-          Mikulás (december 6.)

-          Luca nap (december 13.)

-          Karácsony (december 24-25-26.)

 

3-4 évesek

 

Ismerkedjenek az advent jelképeivel: koszorú, naptár. A naptár alapján minden nap készüljenek egyszerűbb feladatokkal a karácsonyra. Rövid dalt, mondókát vagy verset tudjanak a Mikulást és a karácsonyt várva. Készítsenek egyszerű fenyődíszeket, ajándékot szüleiknek. Figyeljék a vízbe tett cseresznyeágat, az ültetett Luca-búzát. Ismerkedjenek a karácsonyi népszokásokkal.

 

4-5 évesek

 

Segítsenek az adventi naptár és koszorú elkészítésében. Naponta nézzék meg mik a további feladatok. Tegyék vízbe a cseresznyeágat, ültessenek Luca-búzát, fényesítsenek almát, fessenek az ablakra, süssenek mézeskalácsot, készítsenek fenyődíszt nehezebb technikával. Mikulás és karácsony előtt tanuljanak dalt, verset, mondókát. Egyenek almát, mézes diót, gyújtsák meg a gyertyát.

 

5-6-7 évesek

 

Önállóan, de az óvónőjük irányításával készítsenek adventi naptárt és koszorút. A megbeszélt feladatokból bontsanak ki egyet naponta és oldják meg a kijelölt feladatot. Luca napján kotyoljanak másik csoportokban, tanuljanak kotyoló mondókát, verset a Mikulásnak és karácsonynak. Luca-naptárt is készítsenek, és figyeljék az időjárást. Bevált-e a Katalin napi jóslat. Főzzenek szaloncukrot, készítsenek asztaldíszt.

 

Az étkezési szokásokhoz: süssenek tököt, gerezdeljenek almát, törjenek diót. Gyúrjanak, süssenek és díszítsenek mézeskalácsot.

 

Farsang (vízkereszttől hamvazószerdáig): télbúcsúztató népszokás

 

3-4 évesek

 

Egyszerű technikával díszítsenek papírálarcot, öltözzenek jelmezbe, ha kedvük van, táncoljanak, utánozzák az óvónő táncos mozdulatait.

 

4-5 évesek

 

Díszítsenek farsangi álarcot, gyűjtsenek zsákbamacskához tárgyakat, vegyenek részt farsangi játékokban, tanuljanak egyszerűbb dalokat vagy mondókákat. Hallgassanak tréfás mesét, verset.

 

5-6-7 évesek

 

Tanuljanak farsangi dalt, bálba hívogató mondókákat. Segítsenek jelmezük, maszkjuk elkészítésében. Vegyenek részt a zsákbamacska kihúzásában, hívogassák társaikat a mulatságba. Vegyenek részt a táncban, az ügyességi játékokban, a csoportszoba feldíszítésében, átrendezésében.

 

Tavasz jeles napjai

 

Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség után holdtöltére következő vasárnap)

 

3-4 évesek

 

Tanuljanak locsoló verset, berzseljenek tojást óvónőjük segítségével. Locsolkodjanak és vegyenek részt a tojás-játékokban. Fogadják a kiszézőket, tegyenek nagy sétát az óvoda környékén.

 

4-5 évesek

 

Tegyenek nagyobb sétát a környéken, írjanak tojást viasszal, díszítsék csoportszobájukat. Kiszebábbal kiszézzenek más csoportokban is.

 

5-6-7 évesek

 

Díszítsék az ablakot festéssel. A tavaszi határkerülést tegyék meg, jó messze a határba. Tanuljanak mondókát a locsoláshoz, komáláshoz, dalt a komatál küldéshez. A fiúk locsolják meg a lányokat és az óvónőket, a lányok készítsenek tojást a fiúknak különböző technikával. Komáljanak a barátok egymással, süssenek komatálban süteményt és komáljanak választott csoporttal.

 

Május elseje

 

3-4 évesek

 

Az óvónő és a nagyok feldíszített fáját járják körbe, tavaszi dalokat énekelve.

 

4-5 évesek

 

Egyszerűbb díszeket készítenek a májusfára, segíthetnek díszíteni is.

 

5-6-7 évesek

 

Maguk készítik a díszeket a fára, közösen díszítik. A fákkal rendezzünk versenyt, hogy ki tud felmászni az egyes felaggatott tárgyakért a fára.

 

 

Az édesanyák köszöntése

 

Pünkösd (Húsvét után 50. napon)

Király-királynéválasztás,-tavaszi vásár

 

3-4 évesek

 

Figyelgetik a nagyok készülődését, szüleikkel vegyenek részt a tréfás vetélkedőkben, a vásári forgatagban.

 

4-5 évesek

 

Óvónőjük segítségével készítsenek vásárfiát, tanuljanak meg vásári kikiáltórigmust. Hallgassanak a vásárról dalt, mesét, nézzenek képeket. Süssenek perecet vagy mézeskalácsot.

 

5-6-7 évesek

 

Tanuljanak a pünkösdi király- és királynéválasztáshoz énekes játékokat, dalokat, egyszerűbb tánclépéseket. Készítsék el a tallérokat. Rendezzék be a vásárt, árulják portékáikat. Segítsenek versenyjátékok után a nyeremények szétosztásában. Táncoljanak zeneszóra a vidám forgatagban, és bátran versenyezzenek szüleik testvéreik és bevonásával.

 

A gyermekek heti rendje

 

 

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Délelőtt játékba integrált tanulás

Vers-mese, dramatikus játék

Ének-zene

Vers-mese, dramatikus játék

Rajz, mintázás, kézimunka

Vers-mese, dramatikus játék

Vers-mese, dramatikus játék

Vers-mese, dramatikus játék

Mozgás, mozgásos játékok

Udvari játékba integrált tanulás

Énekes játékok

A környezet megszerettetése, megismertetése

A környezet megszerettetése, megismertetése

A környezet megszerettetése, megismertetése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szervezett tanulás formái

 

(A 3-6-7 éves korosztálynak egyaránt alkalmas.)

 

Kötelező

 

Mozgás, mozgásos játékok

Énekes játékok (4-5, 6-7 éveseknek)

 

Közvetve kötelező

 

Vers, mese, dramatikus játék

 

Kötetlen:

 

Rajz, mintázat, kézimunka

Ének-zene, Énekes játékok (3-4 éveseknek)

A környezet megszerettetése, megismertetése

 

 

A megszerzett tanulás munkaformái

 

Frontális

Mozgás, Vers-mese, dramatikus játék

Zenés-mozgásos percek,

Énekes játékok

Mikrocsoportos

Ének-zene, Rajz, mintázás, kézimunka

A környezet tevékeny megszerettetése

Futás-kocogás

Egyéni

Részképességek fejlesztése egyéni igények szerint

 

 

 

A szervezett tanulás időkeretei gyermekenként

 

 

Vers-mese dramatikus játék

Ének-zene

Rajz, mintázás, kézi munka

Mozgás, mozgásos játék

Zenés-mozgásos percek

A környezet megszerettetése, megismertetése

3-4 éveseknek

Naponta 5-10 perc

Heti 1-szer 10-15 perc

Heti 1-szer 10-15 perc

Heti 1-szer 10-15 perc

Heti

2x6 perc

Heti 1-szer

10-15 perc

4-5 éveseknek

10-15 perc

15-20 perc

15-20 perc

15-20 perc

8 perc

15-20 perc

5-7 éveseknek

15-20 perc

30-35 perc

30-35 perc

30-35 perc

10 perc

30-35 perc

 

 

A 3-4 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum 35 perc.

A 4-5 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum 45 perc.

A 6-7 évesek napi szervezett tanulási időkerete maximum 65 perc.

 

 

 

 

A program tevékenység formái

 

Játék, játékba integrált tanulás

 

A belülről indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével a gyermekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. Továbbá célunk, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tudás.

 

Óvodapedagógus feladata:

 

  • A játékhoz szükséges feltételek biztosítása.
  • A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának biztosítása a szabad játékban és a játékba integrált tanulás során.
  • 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságaik figyelembe vételével.
  • A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés-élmények)

 

A játékhoz szükséges légkör

 

Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. A képességfejlesztő játékoknál a gyermek válasszon szabadon a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között.

 

A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása

 

A programban jelentős szerepe miatt kiemelkedik a különösen esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizált, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek "jelmeztára" is.

Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekek alakítanak ki és rendeznek különböző szempontok alapján.

A rajzolásnak, festésnek, szövésnek, tárgykészítő népi játékoknak legyen meg az állandó helye. Az ehhez szükséges kellékek, anyagok, eszközök, mindegyik játékidőben álljanak a gyermekek rendelkezésére.

 

A játékhoz szükséges idő

 

A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosítja, így a gyermekek egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekek szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét.

Az 5-6-7 éves gyermekek már összeszokott csoportban játszanak. A csoportok kialakulásához, szerepek elosztásához, több időre van szüksége, mint a kisebbeknek. Az óvónő kísérje figyelemmel a játékot és törekedjen arra, hogy csak akkor ajánljon más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóba van, s azt a körülmények miatt szükségesnek látja.

Az 5-6-7 éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot.

A napi életszervezésben az óvónő törekedjen arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari játéktevékenységhez: rugalmas napirend biztosításával.

 

A kreativitást segítő játékeszközök

A játékeszközök olyan tárgyai a cselekvésnek, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják a gyermekek elképzelésit. A 3-4 éves gyerekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz, harmadsorban az esztétikai neveléshez szükséges kellékek biztosításával.

Az óvónő a 4-5-6-7 éves korosztálynak bővítse az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok zömmel a gyerekek nagymozgását elégíti ki.

 

A gyermekek tapasztalatinak gazdagítása, élmények szerepe

A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játék tartalmát gazdagítják. Az óvónő tegye lehetővé, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyerekek újra és újra a játékidőben átélhessék. Kiemelt szerepet kapnak a mikro-csoportos séták, erdei óvodai programok.

 

A 3-6-7- éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyerekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva.

A gyerekek játékában keverednek a különböző játékfájták. Az óvónő biztosítsa a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket, s játékával adjon mintát a játék helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem- kéz koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket, hogy a különböző kapcsolatok kialakítása minta legyen a közös cselekvéshez. A rendszeres többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. Az egyszerű mesék megjelenítésében, legyen résztevő az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben használjanak minél több kelléket a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében.

A bábozás az óvónő előadásával jelenjen meg az óvódában. Legyen a csoportnak kedvenc bábja, akinek szívesen elmondják sikereiket, örömüket,bánatukat.

A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenjen meg a barkácsolás, az óvónő által barkácsolt kellékek készítésével, amit az óvónő a gyerekek aktív bevonásával hoz létre. A gyerekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság. A gyermek élje át az "én készítésem" alkotás örömét. A gyerekek játszanak egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat.

A jó példa nyomán a gyerekekben fokozódik a mesedramatizálás igénye. A gyerekek bábozzák, dramatizálják a meséket, hogy a meseélmény többoldalú örömszerzés legyen számukra. Az óvónő szerettesse meg a szabályjátékokat. A gyerekeknek adja meg azt a lehetőséget, hogy ők is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyerekek is.

 

A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben

A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai modellértékűek a szókapcsolatok, nonverbális (mimika, gesztus, hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékok segítik elő. Az óvónő által kezdeményezett anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl. hangutánzó játékok, fonémahallás fejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonímakereső játékok stb.)

 

Az óvónő játéksegítő módszerei

Az óvónő játéksegítő metódusai legyenek szituációtól függőek. A gyerekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyerekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen a játékot követő, szemlélő, hagyja a gyerekeket cselekedni.

A kiscsoportosok esetében, ha szükség van rá az óvónő legyen játékkedvezményező, modellnyújtó játszótárs, legyen támogató, engedő és elfogadó. Segítsen azok játékában, akik kevésbé kreatívak, ötletszegények.

Az óvónő avatkozzon be a játékba, ha a gyerekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát.

 

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén

  • A gyerekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni.
  • Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.
  • Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák.
  • Bonyolult építményeket képesek kreálni.
  • Élvezik a szabályjátékokat, és képesek a normák betartására.
  • Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által preferált viselkedési szabályok.
  • Interakciójuk gazdag, kulturált és érthető.

 

Játékba integrált tanulás

E program szélesen értelmezi a tanulást. A gyerekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. Nem fér kétség ahhoz, hogy az óvodás gyermek értelmi képessége érzékelése. Észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása leginkább a játékon keresztül fejlődik.

Ehhez társulnak olyan tanulási lehetőségek, mint az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, amit a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő, ismeretszerzést is magában foglalja. Az óvónő által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, számtalan probléma és feladat megoldás lehetőségét adják a gyerekeknek. A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az óvónő által kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játéklerakás. A gyerekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen egy napon borul fel ez az alapelv, amikor az óvónő szervezett mozgástevékenységet tart.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

REFORMÁTUS

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

 

 

 

 

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

I.

NEVELÉSI PROGRAM

 

 

 

Készítette:

 

____________________

Arany Zsolt

igazgató

 

Átdolgozva:    2012. május

Érvényes:        2012 szeptember 1- től

 

 

Tartalomjegyzék:

1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér. 5

1.2. Rövid áttekintés intézményünkről 6

1.3. Tagintézmény bemutatása. 6

1.3.1. A tagintézmény tanulói 7

1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételei 8

1.4. Tagóvodák bemutatása. 8

1.4.1. Báthori úti tagóvoda. 8

1.4.2. Posta úti tagóvoda. 9

1.4.3. Kőröstetétleni óvoda. 10

1.5. ALAPÍTÓ OKIRAT. 11

I. ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.. 20

2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata. 20

2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a keresztyén nevelő. 22

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 22

2.2. Nevelési feladatok. 23

2.3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai 25

2.4. A nevelés résztvevői 25

2.4.1. A diákok. 25

2.5. lntézményünk tevékenységrendszere. 27

2.5.1. A képzés belső szakaszai 27

2.5.2. Képzési specialitások, irányok. 28

2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások. 28

2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai 28

2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények. 29

2.8.Napközi otthon. 29

2.9. Iskolaotthon. 42

2.9. A fejlesztő osztály. 53

3. Művészeti jellegű képzés iskolánkban. 62

3.1 Művészeti jellegű képzés az 1-4 évfolyamon. 62

3.1.1. Zeneművészet 63

3.1.2. Tánc és dráma. 64

3.1.3. Képzőművészet 64

3.2. Művészeti jellegű képzés az 5-8 évfolyamon. 65

3.2.1.Tánc és dráma. 66

3.2.2. Zeneművészet 67

3.2.3.Képzőművészet 68

3.3. Nyelvi informatikai képzés. 69

3.3.1. Idegen nyelv- angol 69

3.3.1.2. Idegen nyelv – német: 75

3.3.2. Informatika. 75

3.4. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása. 81

3.5. Az iskolai könyvtár programja. 82

4. Intézményünk élet-és munkarendje. 83

4.1. Intézményünkben szerveződő szakmai és érdekközösségek és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás 84

4.1.1. Értekezletek. 84

4.1.2. A tanulók véleménynyilvánításának formái 84

4.1.3. Az iskola kapcsolatai 85

5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 85

5.1. A diákokban kialakítandó személyiségjegyek. 85

5.2. A minket körülvevő világ. 86

6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 88

6.1. Feladatok: 88

6.1.1. Első szint: osztályközösség kialakítása. 88

6.1.2. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. 88

7. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek. 88

7.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: 88

7.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: 89

7.3. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek. 89

8. Tehetséggondozás. 90

9. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok. 92

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.. 95

10.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek. 95

11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. 96

12. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 97

13. Egészségnevelési program.. 100

13.1. Egészségmeghatározások. 100

13.2. Az egészség kritériumai 100

13.3. Egészségfejlesztés. 101

13.4. Jogszabályi háttér. 101

13.5. Az egészségfejlesztés stratégiai tervezése. 102

14. Az iskola környezeti nevelési programja. 106

14.1. Bevezetés. 106

15. Fogyasztóvédelmi nevelés. 113

16. AZ INTEGRÁLTAN OKTATOTT SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL VÉGZETT PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK   116

16.1. NEVELÉSI PROGRAM... 116

1.1 A feladatellátások jogszabályi környezete. 116

1.2. A feladatellátás alapelvei 116

1.3. Kiemelt célok. 117

1.4. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. 118

1.5. Kiemelt fejlesztési feladat a kulcskompetenciákhoz. 120

16.2. Tanulási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátásának biztosítása. 123

2.1. Jogszabályi megfeleltetés. 123

2.2. Sajátos fejlesztési feladatok. 125

16.3. HELYI TANTERV.. 125

3.1. A tanulócsoportok szervezésének elvei 125

3.2. Az iskola tevékenységrendszere az integrációhoz. 125

3.3. Integrált sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóink fejlesztő programja. 126

3.4. A tanulók megsegítésének lehetőségei: 126

3.4.1. Beszédaktivitási, szegényes szókincsű, artikulációs zavarokkal küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai: 126

3.4.2. Diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, tanulók tanórai fejlesztése. 127

3.4.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar tanórai kezelése. 128

3.5. Tanórán túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozás. 128

3.5.3. Hiperkinetikus és magatartászavarok, aktivitás és figyelemzavar kezelése. 130

3.6. Iskolán kívüli szakemberek segítsége. 131

16.4. Sajátos nevelési igényű tanulók pedagógiai és egészségügyi célú habilitációja, rehabilitációja. 131

4.1.A program megvalósulásának fő területei 131

4.2 Fejlesztő foglalkozás. 131

4.2.1.A BTMN-nel küzdők. 132

4.2.2. Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 132

16.5. Szempontok az integrált SNI és BTMN-nel küzdő tanulók értékeléséhez, minősítéséhez. 133

5.2 Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltétele – különös tekintettel az integrált tanulókra /KT.48.§(1)b), 243/2003.(XII.17.)Korm. r., NAT VI. rész/ 133

5.3. Egységes alapokra épülő differenciálás a tanulási esélyegyenlőség segítésére. 135

5.3.1. Differenciálási lehetőségeink: 135

5.3.2. Pozitív diszkriminációs lehetőségeink: 136

16.6.A pedagógiai célú rehabilitálást, fejlesztést segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. 137

17. DIFFERENCIÁLÓ TANTERVI TANANYAG.. 138

18.1. Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű és beilleszkedési tanulási magatartási nehézséggel küzdő tanulók továbbhaladásának feltételei 138

 

 

 


1 BEVEZETÉS

1.1. A pedagógiai program elkészítését, módosítását meghatározó jogszabályi háttér

  • Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról,
  • A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet,
  • A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/ 2000 .(IX.21) OM- rendelet,
  • A 32/1997. (XI.5) MKM – rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
  • A 11/ 1994. (VI.8.) MKM – rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről,
  • A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet módosítása a 202/2007. (VII. 31.) kormány rendeket 7 § (3) bekezdése.
  • 2010. LXXI. Törvény
  • Református Közoktatási Törvény 1995.
  • Az intézmény alapító okirata

 

Pedagógiai program érvényességi ideje:

A 2012. szeptember 1-től érvényes Pedagógiai Programot, a 2011. május 20-án 4/2011.(VI.20)  határozatával ELFOGADOTT PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, ÁTDOLGOZÁSA BŐVÍTÉSE után a tantestület 2012 május 02.-án  4./2012 (V.02) sz .határozatával  elfogadta.

Ezen Pedagógiai Program bevezetésének érvényességi ideje: 2012 szeptember 1 -től – 2015 június 30-ig szól.

Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata:

  • A Pedagógiai programban megfogalmazott célokat, feladatokat a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
  • A szakmai munkaközösségek illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a Pedagógiai Programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
  • A 2014/2015 –es tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a Pedagógiai Program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen Pedagógiai Programot módosítania kell, vagy teljesen új Pedagógiai Programot kell kidolgoznia.

 

Pedagógiai Program módosítása:

  • Pedagógiai Program módosítására javaslatot tehet:
    • Az iskola fenntartója,
    • Az intézmény igazgatója, óvodavezető
    • Az intézmény igazgatóhelyettese, tagóvoda vezető
    • Legalább a nevelőtestület 75 %-a.
  • A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
  • A módosított Pedagógiai Program, ha a törvény másképpen nem rendelkezik a következő tanév szeptember elsejétől kell bevezetni.

 

1.2. Rövid áttekintés intézményünkről

A ceglédi Református Általános Iskola (a továbbiakban: Intézmény) egy több, mint 450 éves tanintézet. (Alapítási éve: 1545). Múltja kötelez és eligazít. Tanárai, tanítói, diákjai sok dicsőséget szerezve írták be nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek.

Az elmúlt évszázadok alatt is sok gonddal és vesződséggel járt az iskola fenntartása, de őseink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette itt. "Az iskola az egyház veteményeskertje." Ma is az kíván lenni. Azt az embert akarja e világnak nevelni, akinek neve: magyar, református, keresztyén. Így bízik Isten segítségében.

Az iskola több, mint 40 évi kényszerszünet után 1992-ben indult újra.

2004 –ben egy új épületszárny átadása történt meg, amikor is iskolánk felsőtagozat az önkormányzati épületből beköltözött a Szabadság térre. A szabadság téri épület 11 új tanteremmel, valamint azámítástechnikai termek, és nyelvi laborral bővült. Felújításra került a B épület (Iskola u.) vizes blokkja az orvosi szobával, valamint a régi Szabadság téri épület pincéje. Iskolánk önálló ebédlővel rendelkezik, mióta hosszú távon béreljük, az Evangélikus Egyház volt Gyülekezeti házát.

2008/2009-es tanévben Kőröstetétlenen tagintézményt hozott létre a fenntartó

2011 augusztus 1-től átvehetjük az önkormányzati fenntartású Bátori és Posta úti óvodát. A két óvoda közös óvodavezetővel, de az iskolával közös igazgatás alatt, a Református Óvodai Nevelés keretprogramjával kiegészülve folytatja nevelő munkáját. Ezért pedagógiai programunk a 2011/12-es tanévtől kibővül az óvodai nevelési programmal is.

Fenntartó: Cegléd - Felszegi Református Egyházközség

Intézményünk jelképe: a fiait önvérével tápláló pelikán, ősi református jelkép.

Intézményünk pedagógiai programjának előzménye, más pedagógiákhoz, iskolákhoz, programokhoz való kapcsolódása.

 

1.3. Tagintézmény bemutatása

1887-ben létesült iskola Tetétlenpusztán. A nagykőrösi levéltár adatai szerint 1880-ban 55 beírt tanulót oktattak. 1882-ben önálló épületet kapott az iskola.

Az itteni iskola 1948-ig Nagykőrös város tulajdona volt, ekkor vált önálló intézménnyé.

Az 1950-60-as években még tanyasi tagiskolája is volt a falu északi határában "Dózsa iskola" néven. Ezt a tagiskolát 1972-ben megszüntették és a tanulóit a faluba járatták.

1971-től a kőröstetétleni iskola is elveszítette önállóságát és a jászkarajenői Általános iskola tagiskolájává vált. Ezen idő alatt 150-160 főről 100-110 főre csökkent a tanulói létszám.

Az épület állagával és felszereltségével keveset törődve az 1991-es önállóvá váláskor a tetemes lemaradás ledolgozása jelentette a legnagyobb problémát.

Azóta az épület állaga sokat javult. Az eszközállomány fejlesztésére azonban már kevés pénz jutott, ezért a lemaradás pótlása a következő évek feladata lett.

A honfoglalás 1100. és a magyar oktatás 1000. évfordulója tiszteletére az iskola 1996-ban Árpád fejedelem nevét vette fel. E névadásnak az emlékét az iskola falán gránit emléktábla őrzi.

 

1.3.1. A tagintézmény tanulói

 

A tanulócsoport összetétele heterogén. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép.

A kis osztálylétszámoknak köszönhetően tantárgyi bukás ritkán fordul elő, osztályismétlés pedig még ritkábban.

A kis létszámok előnyét jól mutatja, hogy lehetőség van a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra. Jelentős a kitűnő tanulók száma, különösen az 1-4. évfolyamokon.

Lehetőségekhez mérten szép sikereket ért el körzeti tanulmányi versenyeken, valamint az országos és megyei feladatmegoldó versenyeken (Budapest, Hódmezővásárhely, Debrecen). A tanulólétszám az elmúlt években csökkent. Az átlag osztálylétszámok az oktatás szempontjából ideálisak, de ez anyagilag többletkiadást jelent a fenntartónak. Ebből adódóan az intézmény csak úgy maradhat fenn, ha egy másik intézményhez csatlakozik.

2008. augusztus 15-től a ceglédi Református Általános Iskola tagintézményévé vált. Az iskola sorsa stabillá vált, a szomszédos településekről (főleg Jászkarajenőről) több tanulót írattak be a nyár folyamán. Ideális létszámok mellett figyelembe kell venni, hogy több tanuló él veszélyeztetett környezetben. Előfordul csonka családban nevelkedő, és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek is. Ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységre, továbbá a felzárkózást segítő programokra.

 

Az alábbi statisztikai kimutatások bizonyítják, hogy a pedagógusok jól aknázzák ki az osztálylétszámok nyújtotta lehetőségeket.

 

 

Év

Létszám

Kitűnő tanulók

Bukott tanulók

2000

96

30

0

2001

91

24

0

2002

82

24

0

2003

81

19

0

2004

83

14

1

2005

75

12

2

2006

71

9

0

2007

77

11

0

2008

72

19

0

2009

88

16

0

2010

98

16

0

 

 

A továbbtanulás irányait jól szemlélteti az alábbi összesítés:

 

Év

8.o.

létszám

Gimnázium

Szakközépiskola,

technikum

Szakmunkásképző,

szakiskola

Nem tanult

tovább

2000

18

1.........6%

10...........56%

7...............38%

0

2001

18

2.........11%

11...........61%

5...............28%

0

2002

12

2.........16%

4............34%

6...............50%

0

2003

13

1.........9%

7............53%

5...............38%

0

2004

10

2.........20%

4............40%

4...............40%

0

2005

6

2.........33%

3............50%

1...............17%

0

2006

8

0........

7............88%

1...............12%

0

2007

9

1.........11%

3............34%

5...............55%

0

2008

14

3.........21%

6............43%

5...............36%

0

2009

14

2.........14%

7............50%

5...............36%

0

2010

16

2.........12%

7............44%

7...............44%

0

 

A továbbtanulás helyét illetően Cegléden tanulnak a legtöbben. Jelentős a Nagykőrösre, Szolnokra, Abonyba bejáró középiskolások száma. Egy-két esetben, Vácon, Kecskeméten, Dabason is megtalálhatók tanítványaink.

 

1.3.2. Pedagógiai munkánk tárgyi feltételei

 

Napi munkánk minimum feltételei biztosítottak. 8 tanteremben tanítunk. Rendelkezünk 1 ebédlővel, 1 melegítőkonyhával, ez utóbbi a kor igényeinek nem mindenben felel meg.

Számítástechnikai szaktantermünkben 10  számítógéppel dolgozunk. Az elkövetkezendő években elodázhatatlan feladat?a megfelelő méretű és felszereltségű szaktanterem kialakítása. A szabadtéri adottságaink kedvezőek. A sportolást, mozgást 1 műfüves sportpálya, hatalmas füves udvar, játszóudvar szolgálják. Rendelkezünk különálló fiú-lány öltözővel, zuhanyozókkal, sportszertárral. Komoly gondot jelent, hogy késő ősztől tavaszig a testnevelés órákat a folyosón kell tartanunk. Ez az állapot 992 óta áll fenn és megoldása bizonytalan.

Az életvitel illetve a technika tárgy eszközigényes részét nehezen tudjuk megvalósítani, hiszen ehhez szaktanteremmel nem rendelkezünk.

Az iskolai könyvtár állománya részben elavult, hiányos és pótlása szükséges, jelenleg kb. 3500 kötettel rendelkezünk. Különösen a házi olvasmányok, lexikonok és természettudományos könyvek területén kell előre lépni. Szemléltető eszközeink szintén hiányosak, fokozatos pótlásuk, felújításuk indokolt. Különösen sok a pótolni való a földrajzi, történelmi térképek, kontúrtérképek, applikációk tekintetében.

Az önállósodás után tetemes hátrányokat kellett pótolni szinte minden területen. A volt fenntartó, a kőröstetétleni önkormányzat az intézmény működéséhez minden évben jelentős összeggel járult hozzá, pályázati pénzből 2009/2010-es tanévben külső felújítást kapott az épület.

A ceglédi Református Általános Iskola tagintézményeként 2008. augusztusától nagy változások történtek az intézmény életében. A tanulói létszám 100 fő fölé emelkedett és megnyílt az iskola kapuja Jászkarajenő után Abony felé is. A pedagógus szakos ellátottság 100%-os. Szükségessé vált az épület bővítése, kialakításra került az informatika szaktanterem, a 5700 kötetes könyvtár, a fejlesztő szoba, orvosi szoba és tornaszoba. Az eszközellátottság megfelelőnek mondható.

 

1.4. Tagóvodák bemutatása

1.4.1. Báthori úti tagóvoda

Az óvoda 1993 óta foglalkozik a néphagyományőrzés lehetőségeivel, 1997-ben megjelent minősített óvodai programok egyikeként a gödöllői néphagyományőrző programot építették be, nevelési programjukba.

Négy óvodai csoporttal működik, amelyek közül három tiszta életkorú csoport, a nagy-középső csoport vegyes életkorú gyerekekből áll. Az intézmény férőhelye 90 fő, maximálisan felvehető 105 fő.

A Báthori úti óvoda Cegléd kertvárosi részében, gyönyörű zöldövezetben, hatalmas park szomszédságában található. Ezen a részen nagyon sok fiatal család építkezett, közülük is sok három gyermeket nevel, nagycsaládos, így itt egyre nagyobb igény van az óvodai ellátásra. A családok szociókultúrális háttere a két óvodákban eltérő. Itt a Báthori úti óvodában 23 % a HH gyerek, HHH 7%, a szülők 80%-a rendelkezik itt munkahellyel.

Az óvoda személyi feltételeinek bemutatása:

Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

8 óvodapedagógus, 1 óvodapedagógus +szakvizsgázott fejlesztő óvodapedagógus, és gyógypedagógusi, 6 dajka, 4 órás karbantartó. Az óvodapedgósusi diploma mellett 1 fő rendelkezik tanítói képesítéssel, 1 fő rk hitoktató. Dajkák közül öt fő szakképesítéssel, egy fő szakképesítés nélkül látja el munkakörét.

Nyitástól, zárásig naponta óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A Törvény által előírt átfedési idő minden esetben biztosított. Az óvónői párok kiválasztásánál mindig a szakmai szempontok az elsődlegesek. Másodlagos szempont, de szintén nagyon fontos az emberi kötődés, jó egyetértés. Az óvónői párok együttműködése évek óta problémamentes és stabil

Óvoda épületeinek bemutatása.

A város külső kerületében – kertvárosi részben helyezkedik el. Hatalmas udvarral, gyönyörű zöld növényzettel, virágos kertecskével várja az apróságokat. 2887 m2-en homokos, betonos és füves részek váltják egymást, de van fedett terasz is, így bármilyen az időjárás biztosított az optimális szabadban töltött idő.

Az óvodaépületnek két bejárati szárnya van. Mindkét helyen 2-2 normál méretű óvodai csoportunk van, melyhez tágas mosdók, megfelelő nagyságú gyermeköltözők tartoznak. Két nevelői irodával rendelkezik, mindkét épületben működik melegítőkonyha.

1.4.2. Posta úti tagóvoda

Posta utcai óvoda a város külső kerületében helyezkedik el. Több mint 110 éves épületben 4 gyermekcsoportban történik az óvodai nevelés, itt is biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodások magas hányada nagycsaládosok köréből tevődik össze, sok gyermek több km-es körzetből jár óvodába. Mindezek döntően meghatározzák az óvoda profilját.

Az óvoda kiemelten foglalkozik az egészséges életmódra neveléssel – a higiéniai szokások meglapozásával és megerősítésével – a szocializációs hátrányok enyhítésével, felzárkóztatással.

Az óvoda személyi feltételei:

Az óvodában a szakellátottság teljes. Az óvodapedagógusok a diplomán túl speciális ismeretekkel rendelkeznek, teljesítve az évenkénti 120 órás képzési kötelezettséget:

8 fő óvodapedagógus, 6 fő dajka. Óvónők közül az alapképzettség mellett 1 fő fejlesztőpedagógus, 1 fő közoktatásvezetői, 2 fő beszéd és nyelvfejlesztői másoddiplomával rendelkezik.

-          A helyi nevelési programnak megfelelő szakosító képzéseken való részvétel

-          A nevelő párok (jól kiegészítők, együtt gondolkodók) munkájának segítése, erősítése

-          Kiscsoporttól havi műszak váltással és felmenő rendszerben működő nevelés

-          Azonos módszerrel dolgozó párok segítése

-          Közös hospitásálok, szakmai beszélgetések, tapasztalatcserék további erősítése

-          Hiányzók esetén szakképzett kolléganő alkalmazása

-          Óvónő – dajka szinkronmunkájának segítése

Óvoda épületének bemutatása

Már említett több mint 110 éves az épület, amelyben a 4 gyermekcsoport számára csoportszoba, öltöző, mosdó, melegítő konyha áll rendelkezésre. Az épület ligetes udvarában megtalálható a homokos és betonos rész, virágoskert, tanösvény, EU szabványnak megfelelő udvari fa térjátékok, termékek. Füves résszel is rendelkezik az udvar.

Tárgyi feltételek:

Az óvoda tárgyi feltételeinek biztosítása mindkét tagóvodában, az országos alapprogramban előírtaknak és a 11/1994 (VI.8) MKM rendelet alapján történik. Az óvodák tárgyi feltételeik megfelelnek a központilag meghatározott elvárásoknak. Csoportszobák tágasak, tiszták, esztétikusak. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő minden terem, mosdó, öltöző, folyosó.

 

Az óvodai programunk készítésénél építettünk az:

  • Az Óvodai Nevelés országos Alapprogramjára
  • A Református Óvodai Nevelés keretprogramjára
  • A tagóvodák eddigi nevelési programjukra

 

 

1.4.3. Kőröstetétleni óvoda

Az óvoda létrejötte, története

Kőröstetétlen község óvodája, a korábban pártháznak szánt épület átalakításával 1973. szeptember 1-jén nyílt meg. Az épület két foglalkoztató szobával, öltözővel, irodával, melegítőkonyhával, mosdóhelyiséggel és külön fektető szobával alakították ki. A település óvodáskorú gyermekei tágas, rendezett, hatalmas udvarral rendelkező óvodába járhatnak. Az indulás kezdeti éveiben az óvoda gondozott, elfogadható környezetet biztosított a gyermekek számára. Ahogy az egész település, az óvoda is Jászkarajenőhöz tartozott és tagóvodaként működött. Sajnos néhány év után egyre kevesebb jutott a tagóvoda számára.

Külső és belső felszereltsége elhasználódott, felújításra alig jutott anyagi támogatás. Tehát egyre jobban háttérbe szorult a központi óvodához képest.

1991-től önálló központi óvodaként működött.

Az óvoda feltételei, környezete sokat változott.

2044. szeptember 1.-től az óvoda szervezeti és szakmai önállóságát megőrizve a kőröstetétleni Árpád Fejedelem Általános Iskolával közös igazgatású tagintézményként működött.

2007. szeptember 1-től óvodánk az általános iskolától különvált és önállóan működő intézmény lett, nevét megtartva Árpád Fejedelem Óvoda.

2008 őszén – 2009 nyarán intézményünk az Új Magyarországi fejlesztési terv pályázatát elnyerte, s a nyert pénzösszeget az épület külső- belső felújítására fordították. Az önkormányzat és a pályázaton elnyert pénzösszeg segítségével a 2009-2010-es nevelési évet gyönyörű, esztétikus környezetben kezdhettük el.

Óvodánk két csoporttal működik, egy tiszta kiscsoporttal és egy vegyes (középső-nagy) csoporttal. Gyermekek száma: 35.

Nevelés, gondozás, fejlesztés és a foglalkozások szempontjából a csoportlétszámok ideálisak.

A születések csökkenése miatt az óvoda összlétszáma is csökkent.

Az eddigi fenntartónknak köszönhetően iskola és óvodabusz szállítja az óvodás gyermekeket intézményünkbe Jászkarajenőről. A szomszéd településről 12 gyermek teszi meg nap, mint nap óvodánkba az utat. A buszon pedagógusok vigyáznak a gyerekek biztonságára. A szülők igénylik az óvodai nevelést, ellátást, mivel a szülők nagy része a környező településekre jár el dolgozni.

2012/13-as nevelési évtől óvodánk a Cegléd – Felszegi Református Egyházközség fenntartásába kerül át. Reménységgel tekintünk előttünk levő változásokra.

Óvodánk személyi feltételei:

3 óvodapedagógus 2 dajka végzi a munkát a két csoportban.

Az óvodapedagógusok önképzése és továbbképzése folyamatos, tudatos tervszerű . Az elméleti felkészültséget és a módszertani kultúra fejlesztését jól szolgálják a továbbképzések, munkatársi beszélgetések, a helyi nyitott napok. Az óvodában működő két csoporthoz biztosított a megfelelő óvodapedagógus létszám.

Eddigi nevelési programunk adaptáció, melyhez Nagy Jenőné: "Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel" című programját használtuk fel.

Tárgyi feltételek:

Napi munkánk tárgyi feltételei biztosítottak. Rendelkezünk két foglalkoztató szobával, e mosdóhelyiséggel, tágas öltözővel, külön a pihenéshez egy helységgel, amit napközben video szobává alakíthatunk ki, ahol 8-10 gyermek elfér. Rendelkezünk még melegítő, tálaló konyhával, irodával, nevelői szobával.

1.5. ALAPÍTÓ OKIRAT

 

A Ceglédi Református Egyházközségek (Cegléd - Felszegi Református Egyházközség, Cegléd - Nagytemplomi Református Egyházközség, Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség) a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a korábbi alapító okirat módosításával, az 1545-ben már református iskolaként működő, 1948-ban államosított, majd 1992-től újraindított ceglédi Református Általános Iskola és Óvoda egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a következők szerint határozza meg:

 

(A 2011. június 26-i , keltezésű és KP. 118/2011 (VI.26) -es határozattal jóváhagyott, és nyilvántartásba vett alapító okirat, jelen okirattal ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.)

 

 

1,/ Az intézmény neve:

 

Református Általános Iskola és Óvoda

Tagintézményei:

Református Általános Iskola – Kőröstetétleni Tagintézménye

Református Általános Iskola - Báthori úti óvoda

Református Általános Iskola - Posta úti óvodája

Református Általános Iskola – Kőröstetétleni óvodája

 

2./ Az intézmény OM azonosítója:

 

037299

 

3./ Az intézmény székhelye:

 

2700 Cegléd, Szabadság tér 4.

 

4./ Az intézmény telephelyei:

 

2700 Cegléd, Iskola u. 2.

2700 Cegléd, Malom tér 3.

2700 Cegléd, Bercsényi u. 2.

2745 Kőröstetétlen, Szolnoki út 1.

2700 Cegléd, Báthori u.11

2700 Cegléd, Posta u.2

2745 Kőröstetétlen, Kocséri út. 10.

5./ Az alapító neve és címe:

 

Ceglédi Református Egyházközségek:

-          Cegléd - Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Felház u. 22.

-          Cegléd - Nagytemplomi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Iskola u. 1.

-          Cegléd-Újvárosi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Petőfi u. 6.

 

6./ A fenntartó neve és címe:

 

Cegléd - Felszegi Református Egyházközség 2700 Cegléd, Felház u. 22

 

7./ Az intézmény típusa:

Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda és általános iskola)

 

 

8./ Az intézmény  törvényességi felügyeleti szervének neve és címe:

 

Pest Megyei Kormányhivatal

1052 Budapest, Városház u.7.

9./ Egyházi felügyeleti szerve:

Dunamelléki Református Egyházkerület

Iskolaügyi Szervezete

1092 Budapest, Ráday u. 28.

 

10./ Az intézmény körbélyegzőjének felirata:

 

Református Általános Iskola és Óvoda Cegléd

 

11./ Az intézmény alaptevékenysége:

TEÁOR 8520 alapfokú nevelés és oktatás biztosítása

8510 iskola előkészítő oktatás

tanulóit művelt jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgárává formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni;

református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,

nem református tanulóit – vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett

saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje

biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást,

sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása

iskola előkészítő, tanköteles korúak fejlesztése

Szervezett intézményi étkeztetés,

Kedvezményes óvodai, iskolai étkeztetés,

  • Egyéb feladatok:

-          Pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása

-          Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés

-          Szabadidős programok szervezése, kulturális nevelés

-          Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok

-          Intézményi vagyon működtetése

-          Orvosi ellátás

 

Alapvető szakfeladatai:

851011 - Óvodai nevelés

851012 - Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése

562912 - Óvodai intézményi étkeztetés

8510 - iskola előkészítő oktatás

 

 

 

 

852011            1-4. évfolyam,

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása intézményi vagyon működtetése

 

852021            5-8. évfolyam,

Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása, intézményi vagyon működtetése

 

855911            Napközi otthoni és tanulószobai ellátás

 

 

12./ Az intézmény alapfeladata:

TEÁOR 851000 - óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

TEÁOR  851011 - Óvodai nevelés, ellátás

TEÁOR  851012 - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

 

TEÁOR 852011         - alapfokú nevelés és oktatás biztosítása 1-4 évfolyam

852021           - alapfokú nevelés és oktatás biztosítása 5-8 évfolyam

855911           - napközi otthonos ellátás biztosítása

- tanulószobai foglalkozások szervezése

- iskolaotthonos osztályok szervezése

TEÁOR 852011         - iskola előkészítő osztály, tanköteles korúak fejlesztése

- csoportos fejlesztés

- egyéni képesség fejlesztés

TEÁOR 852011         - a sajátos nevelési igényű tanulók köréből az

852021            A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar)

- tanulók integrált nevelése-oktatása, egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása,

képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése

- felekezetek szerinti hitoktatás biztosítása

- tehetséggondozást elősegítő foglalkozások szervezése

- gondoskodás a tanulók érdeklődésének, képességének és

- tehetségének megfelelő középiskolai továbbtanulásra való

TEÁOR 562913         - szervezett intézményi étkezés biztosítása

- egyéb korlátozottan igénybe vehető vendéglátás, iskola büfé

TEÁOR 581400         - időszaki kiadvány kiadása

TEÁOR 581900         - nyomdai előkészítő tevékenység

TEÁOR 682002         - oktatási sport jellegű építmény, építmény rész bérbeadása

TEÁOR 772100         - sporteszköz kölcsönzés

TEÁOR 855100         - sport, szabadidős képzés, iskolai sportkör működtetése

TEÁOR 910121         - könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartás

TEÁOR 910123         - könyvtári szolgáltatások

TEÁOR 932918         - mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

TEÁOR 949900         - máshová nem sorolt egyéb közösségi társadalmi tevékenység

TEÁOR  931204        - iskolai, diáksport- tevékenység és támogatása

 

13./ Az intézmény pedagógiai programját a fenntartó jóváhagyta 29/2012. (V.09) sz. határozatával.

 

 

14./ A feladat ellátását szolgáló vagyon:

 

 

Ingatlan címe

Épület m2-e

Hrsz

Ingaltan m2-e

Cegléd, Szabadság tér 4

1.441

48

4032

Cegléd, Iskola u.2.

948

29

2542

Cegléd, Malom tér 3

220

5012/3

 

Cegléd, Bercsényi u.2.

230

51/1

 

Kőröstetétlen, Szolnoki út.1.

931

136

8509

Cegléd, Báthori u.11.

 

6097/2

 

Cegléd, Posta u.2.

 

7952

 

Kőröstetétlen, Kocséri út.10.

192,6 m2

8

2.678m2

 

15./ A vagyon feletti rendelkezési jog:

 

 

- A Cegléd 48. és 29. Hrsz-ú ingatlanok felett a rendelkezési jogot a Ceglédi Református Egyházközségek, mint tulajdonosok gyakorolják. Az egyházközségek a tulajdonukban levő ingatlanokat térítésmentesen az intézmény rendelkezésére bocsátották a 7/2005 (05.30.) számú határozatukkal.

- A Cegléd Város tulajdonában lévő 5012/3 Hrsz-ú ingatlant az intézmény az ingatlant használó Dél-Pest Megyei Térségi Integrációs Szakképző Központ Kht-től – a t}lajdonos tudtával és beleegyezésével tornateremnek 2008. január 1-től 20 esztendőre bérli.

- A Ceglédi Evangélikus Egyházközség tulajdonában lévő Cegléd, Bercsényi u. 2. szám alatti ingatlant a tulajdonostól ebédlőnek 2007. december 1-től 10 esztendőre bérli.

- A Kőröstetétlen 136. Hrsz-ú ingatlant Kőröstetétleni Önkormányzatának Képviselő Testülete 2008. június 16-án a 18/2008. számú határozatával az intézménynek haszná?atba adta.

- A Cegléd,6097/2 Hrsz-ú , és a Cegléd 7952 Hrsz-ú ingatlanokat Cegléd Város Önkormányzata 140/2011. (IV.21) sz. határozatával az intézménynek határozatlan időre oktatási-nevelési feladatra használatba adja.

- A Kőröstetétlen 8. Hrsz-ú ingatlant Kőröstetétlen Önkormányzatának Képviselő testülete 13/2012 (IV.24). számú határozatával az intézménynek 50 évre használatába adta.

 

A tulajdonosok határozata alapján, valamennyi fent nevezett ingatlant, s annak ingóságait a közoktatási intézmény a mindenkor hatályos állami és egyházi jogszabályok szerint használja. Kezeléséről a fenntartónak évente beszámolni köteles.

 

16./ Az intézmény jogállása:

 

- önálló jogi személy, képviselője és felelős vezetője az iskolaigazgató

- az iskolaigazgató önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény tanárai és dolgozói tekintetében a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint.

 

17./ Az intézmény gazdálkodási jogköre:

 

Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetés alapján, teljes jogkörrel, önállóan gazdálkodik.

Az iskola mindenkori hatályos jogszabályok alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget – ha azt az alapfeladatainak ellátásához használja fel, nem lehet elvonni.

 

18./ Az intézmény vezetőjének megbízása:

 

Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki, illetőleg bízza meg nyilvános pályázat vagy meghívás alapján, a nevelőtestületet meghallgatva, az Igazgatótanács javaslatára. A kinevezés 5 tanévre szól. A ciklus lejártát megelőzően a nevelőtestületet meghallgatva, az Igazgatótanács javaslatára a fenntartó megerősíti a kinevezést, vagy új pályázatot ír ki, illetve meghívással él.

 

A kinevezés feltételei:

 

- református vallás, konfirmáció, egyháztag

- az adott intézményre előírt legmagasabb pedagógiai végzettség,

- 8 éves szakmai gyakorlat,

- erkölcsös életvitel, rendezett magánélet,

- vezetésre való alkalmasság

 

 

 

19./ Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám:                1223 

Cegléd, Szabadság tér 4. sz. székhelyen: -                                     -       640 fő

 

Nappali munkarend (általános iskola):

- iskola előkészítő évfolyamon                          -                                  15 fő

- iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                            245 fő

- iskolai oktatás 5-8. évfolyamon                          -                            395fő

- A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar                                      -                           35 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  280 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -      60 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          640 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  640 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 640 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                640 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       640 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  60 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      640 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   60 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   640fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                                     200 fő

( tanulási nehezített tanulók – BTMN)

 

Cegléd, Iskola u. 2. sz. telephelyen: -                                     -   180 fő

 

Nappali munkarend (általános iskola):

 

- iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                           180 fő

- A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar) -                                      15 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  180 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -    120 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          180 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  180 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 180 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                180 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       180 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  20 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      180 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   20 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   180 fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                         150 fő

(tanulási nehezített tanulók BTMN)

 

Kőröstetétlen, Szolnoki út 1. telephelyen                         -                  150 fő

 

iskolai oktatás 1-4. évfolyamon                          -                              75 fő

iskolai oktatás 5-8 évfolyamon                          -                               75 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ( dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai , hiberaktivitás, figyelemzavar) -                                       8 fő

- általános iskolai napközis foglalkozás                         -                  75 fő

- iskolaotthonos oktatás                             -                                     -    40 fő

- kulturális, egyéb szabadidős feladatok ellátása                          150 fő

- diáksporttal kapcsolatos feladatok ellátása                            -                  150 fő

- intézményben szervezett étkeztetés                          -                                 150 fő

- intézményben kedvezményesen szervezett étkeztetés                150 fő

- hozzájárulás a tanulók tankönyvellátásához (általános)                       120 fő

- minőségfejlesztési feladatok                           -                                  30 fő

- pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele                       -      150 fő

- pedagógus szakvizsga és továbbképzés                        -                   30 fő

- szakmai és informatikai fejlesztés                          -                                   150 fő

- különleges helyzetben lévő tanulók támogatása                           80 fő

(tanulási nehezített tanulók BTMN)

Cegléd, Posta u.2.                                -                                     -            104 fő

-          óvodai nevelés                             -             104 fő

-          sajátos nevelési igényű óvodai nevelése           10 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, tanulási zavar kevert típusai, hiberaktivitás, figyelemzavar)

-          óvodai étkeztetés                          -            104 fő

-          szakmai és informatikai fejlesztési feladatok     104 fő

-          pedagógus szakvizsga és továbbképzés             12 fő

 

Cegléd, Báthori u.11.                               -                               105 fő

-          óvodai nevelés                             -             105 fő

-          sajátos nevelési igényű                             10 fő

A sajátos nevelési igényű tanulók köréből ellátjuk:

- mozgáskorlátozott, beszédfogyatékos, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődéseinek tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, és ezek kevert zavara, hiperaktivitás, figyelemzavar)

-          óvodai étkeztetés                          -            105 fő

-          szakmai és informatikai fejlesztési feladatok105fő

-          pedagógus szakvizsga és továbbképzés             12 fő

 

Kőröstetétlen, Kocséri út. 10.

Óvodai nevelés                             -                              44 fő

óvodai étkeztetés                          -                              44 fő

szakmai és informatikai fejlesztési feladatok             44 fő

pedagógus szakvizsga és továbbképzés                      3 fő

 

 

 

 

20./ Záradékok:

 

A Cegléd - Felszegi Református Egyházközség Presbiteri Gyűlése, jelen Alapító okiratot  2012. május 9. -én tárgyalta és a módosításokat jóváhagyta a 28/2012.(V.09.)-as számú határozatával. Jelen Alapító okirat 2012. szeptember 1-től lép hatályba.

 

Cegléd, 2012. május 22.

 

 

 

 

Arany Béla                                   PH                                  -   Dr. Sándor Balázs

főgondnok                           -                                     -                     lelkipásztor

Cegléd - Felszegi Református Egyházközség

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 


 

I. ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. A Magyarországi Református Egyház iskolái, küldetésnyilatkozata

A Magyarországi Református Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján - közoktatási intézményeket tart fenn.

Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival.

A református közoktatási intézményekben a nevelés és az oktatás - figyelemmel az állami (önkormányzati) iskolák követelményeire, továbbá a magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el.

A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és működtetett református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy

  • tanulóit művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és nemzet hűséges és áldozatkész, alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni, gyarapítani és közvetíteni,
  • református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá,
  • nem református tanulóit - vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett - saját felekezetük és a református egyház értékeinek megbecsülésére nevelje.

Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül és azt fejleszti tovább.

A Magyarországi Református Egyház iskoláinak küldetésnyilatkozata

Jézus Krisztus missziói parancsa: "tegyetek tanítványokká minden népeket..." (Máté 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezeteket abban, hogy valóra válthassák a gyermek kereszteléskor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, "hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt".

A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat.

A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban:

  • Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik
    • életének zsinórmértéke a Szentírás; elfogadják ősi hitvallásainkat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást,
    • tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére.

 

  • Magyar reformátusokat, azaz olyan kálvinistákat, akik
    • a magyar kultúrát - elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat ­megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják,
    • ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit; szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek.
    • Öntudatos magyar reformátusokat, azaz olyan magyar reformátusokat, akik
      • tudják, hogy Kiben és miért hisznek,
      • képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni, - törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére; a valódi értékek felismerésére és tiszteletére; a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére; testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre; embertársaik segítésére; a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére; felelős helytállásra.

 

  • A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy
    • megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival,
    • a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja,
    • hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít,
    • a vezető vallástanár irányításával az iskola vallástanárai minden évben megszervezik a gyülekezetlátogatásokat Ezen istentiszteleti alkalmon lehetőség nyílik iskolánk népszerűsítésére,
    • növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét,
    • növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára,
    • a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre,
    • a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét,
    • gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat,
    • megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út,
    • rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé.

A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét.

A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek-eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

2.1.2. A keresztyén iskola humán feltétele: a keresztyén nevelő

A keresztyén nevelők elé példaként a tanító Krisztus áll szelídségével és alázatával, ez a magatartás határozza meg a tanítványaival való kapcsolatát, a saját és a mások szakterületéhez való viszonyát. Tudatában kell lennie, hogy az általa közvetítendő információk csak részei a teremtett világegészéről alkotott ismereteknek és csak együttesen képesek a gyermekben a tudományos gondolkodást, egész-élményt kialakítani. Etikai érzékenység és cselekvő magatartás kell jellemezze.

Kötelessége, hogy a gyermekek életkorának megfelelően szóljon jelenvaló világunk súlyos gondjairól (pl. a környezetszennyezés, médiák hatalma, születésszabályozás, génsebészet, kábítószer, szabadosság).

Tiszteletben kell tartania a gyermek személyiségét, melyhez mint egészhez kell közelednie és megszólítania. Az egyéni példamutatást igen fontosnak tartjuk. "A pedagógus hivatásának gyakorlása közben és magánéletében - egyházához és hazájához való hűségével, feddhetetlen életmódjával, vallásának gyakorlásával mutasson példát." (M.R.E. Ktv. 53. §)

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Mi, a Ceglédi Református Általános Iskolában szolgáló pedagógusok arra vállalkozunk, hogy nevelő munkánkkal azEvangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk.

Alapelvek:

  • az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata;
  • az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse;
  • az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: Isten- és emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság;
  • az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában;
  • az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása;
  • az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata,
  • az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása.
  • Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni.
  • Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók alapkészségeit.
  • A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására.
  • Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézségekkel vagy beilleszkedési-, magatartási zavarra küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére.
  • Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a lakóhelyük életében.

 

2.2. Nevelési feladatok

A hatékony tanítási, nevelési folyamat érdekében:

  • arra törekszünk, hogy tanulóink megismerjék, tiszteljék és szeressék hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat képességeikhez mérten gazdagítsák;
  • tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit;
  • törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására;
  • olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, és amelyek segítségével – figyelemmel az egyes tanulók képességeire - az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén;
  • az iskolát befejező növendékeinket segítjük, hogy megismerjék és választani tudjanak a képességeiknek megfelelő továbbtanulási  lehetőségek között.

 

A szociális nevelés révén:

  • szorgalmazzuk a tanulók családjának együttműködésével az emberi és keresztyén értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására;
  • igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával;
  • gyakoroltatjuk a szolidaritás gondolatát a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival;
  • különös gondot fordítunk a mások iránti tisztelet és a nemes célokért való együttműködési készség kialakítására a dialógus, a szolgálatkészség és a kultúrált társadalmi érintkezés formáinak gyakorlásával;
  • szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával; - már az iskola életében felkészítjük a tanulókat a közéleti felelősségre;
  • szakszerű segítséget veszünk igénybe a sérült és a nehezen beilleszkedő tanulók nevelésében;
  • külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra.

 

A vallásos és erkölcsi nevelés formái:

  • tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában;
  • a református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban;
  • segítjük a növendékek korának megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását;
  • fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését;
  • megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a hétkezdő áhítat, valamint
  • a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangélizációk, csendesnapok, bibliaórák, stb.) - előmozdítjuk a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot;

 

Az egészséges életre nevelés révén:

  • megismertetjük és megszerettetjük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit;
  • felvilágosítjuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól;
  • óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, tv, videó, szerencsejátékok, stb.);
  • felvilágosítjuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztyén erkölcsi elvek alapján;
  • alapvető ismereteket adunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról;
  • oktatjuk a baleset-megelőzés és tűzvédelem alapvető szabályait;
  • a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára nevelünk;
  • negyedik és hetedik osztályos tanulóink osztálykeretben, 5 napos erdei iskolában vehetnek rész, amennyiben ennek megszervezésére az iskolának lehetősége nyílik. Az erdei iskola programjába az egészséges életmóddal, a helyes napirend kialakításával, a korszerű táplálkozással, a személyes higiéniával kapcsolatos tevékenységek is beépülnek. Az erdei iskola módot ad a társakkal való kreatív együttműködés fejlesztésére, sok örömöt és sikerélményt adó játékos sportfoglalkozás átélésére.

 

Az esztétikai nevelés révén:

  • megismertetjük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben;
  • szabatos fogalmazásra, rendezett írásra, igényes és gondos munkára nevelünk;
  • felszerelésük gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük diákjainkat;
  • a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére nevelünk;
  • ízléses és egyszerű öltözködésre és gondozott, ápolt megjelenésre nevelünk;
  • az iskola ünnepi alkalmain tanulóink számára előírt öltözet sötét nadrág vagy szoknya, fehér ing, vagy blúz.

 

2.3. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka ismeret – és értékátadó tevékenység, mely módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában.

  • Oktatásunk legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.
  • Az eljárások, eszközök igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez.
  • Szorgalmazzuk a tanulói aktivitást, teret adunk az egyéni munkamódszereknek, hozzá segítjük a tanulók az egyéni tanulási stratégia kialakításához.
  • A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepe van az önismeretnek – az erős és a gyenge pontok felismerésének, a fejlett és a reális önértékelésnek, az önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának.
  • Nagy hangsúlyt helyezünk a tanulási technikák és módszerek tanítására, átadására, folyamatos karbantartására, kompetenciafejlesztés
  • Az elektronikus médiumok alkalmazására az oktatónevelő folyamatban.
  • Módszereink, a meggyőzés módszerei: oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.)
  • A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás stb.)
  • Magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret stb.)
  • Kulcskompetenciák fejlesztése

 

2.4. A nevelés résztvevői

A tanulók jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és az azt módosító 1996. évi LXII. törvény 10-11-12.§-a, valamint a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének (1995. évi I. törvény) 40-41.§-a; a szülők jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13-14.§-a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 43.§-a; a pedagógusok jogait és kötelességeit a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. §-a, a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 43-44.§-a tartalmazza. Az alkalmazottakra a Magyarországi Református Egyház Közoktatási törvényének 48. §-a vonatkozik.

A fentiek szellemében, illetve azok kiegészítéseként megfogalmazhatók a következő jogok és kötelességek, amelyek a mindenkori hatályos állami és egyházi törvények változását értelemszerűen követik.

2.4.1. A diákok

A tanulóknak joguk van ahhoz, hogy az oktatás és nevelés során szeretetteljes bánásmódot, alapos és korszerű ismereteket kapjanak, megismerjék az erkölcsi értékeket és azokkal a gyakorlatban azonosuljanak. Kötelességük ugyanakkor:

  • a rendszeres iskolalátogatás;
  • a szorgalmas tanulás, a megbízhatóság és pontosság;
  • a felelősségtudat a közös munkában;
  • a tiszteletteljes magatartás embertársaikkal szemben;
  • a készséges együttműködés az iskolai életben;
  • az iskola épületének, felszerelésének és tisztaságának megóvása - az anyagi javak megbecsülése;
  • a rendes és gondozott megjelenés iskolában és iskolán kívül;
  • fegyelmezett részvétel, alkalomhoz illő öltözet az ünnepségeken és ünnepeken.

 

Erkölcsi elvárások a diákoktól

 

A mai magyar társadalom nagyon sokféle. Így a gyermekek is sokféle hatásnak vannak kitéve. Iskolánk tanulóifjúsága külön­böző társadalmi rétegekből, családi háttérből, egyházból gyűlik egybe. Éppen ezért egységes erkölcsi elvárások nehezen valósíthatóak meg. Alapvető azonban, hogy elfogadják és befogadják az iskola keresztyén és nemzeti elkötelezettségű elveit és felelős tudásra irányuló tevékenységét, és ezt tudatosan ne akadályozzák. Tartsák be az emberi kapcsolatok szabályait.

Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom csábításainak, csak az veszi észre a média által reklámozott tárgyak, célok silányságát, aki találkozott az élő Istennel. Ez a találkozás megjelöli az embert. Ehhez segít­hetjük hozzá a fiatalt, ha megszerettetjük vele a csöndes szem­lélődést a természetben, értékes irodalmat, műalkotást, zeneművet adunk a kezébe.

Fiataljaink számára igazi útravaló a küldetéstudat kialakulása: "Ti vagytok a világ világossága." (Mt. 5,14)

 

Összefoglalva az elvárások a következők:

  • belső igény a szépre, a jóra és az igazra,
  • részvétel a vallásának megfelelő protestáns egyházi programokban,
  • tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
  • mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása,
  • alapos, rendszeres és pontos munka,
  • a rábízott feladatok lelkiismeretes elvégzése,
  • a házirend felelős betartása.

Az iskola a diákok nevelését a tanórákon túlmenően különböző lelki alkalmakkal, szakkörökkel, tanulmányi kirándulásokkal, sport és kulturális események szervezésével biztosítja. Ezen a diákoknak erejükhöz mérten részt kell venniük. Az iskola diákszervezetei ehhez ajánlást készíthetnek.

 

Eszközök, eljárások:

Pedagógiai feladataink megvalósítása során törekszünk, hogy az ismert eszközök, módszerek és eljárások közül mindig a legmegfelelőbbet válasszuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nevelés és oktatás során a körülményektől függően eltérő mértékben, többféle módszer alkalmazására van szükség.

 

A megfelelő stratégiák, eszközök kiválasztásához szükségesnek tartjuk:

  • minél több módszer és eljárás alapos ismeretét,
  • pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését,
  • a tanulók egyéni adottságát (életkor, képesség, érdeklődés, előzetes tudás) a tananyag, az adott körülmények figyelembevételét,
  • pedagógus önismeretét.

A módszer kiválasztásakor a tanári magyarázat mellett fontosnak tartjuk a tanulói aktivitást igénylő módszereket is (megbeszélés, vita, kiselőadás, szemléltetés).

2.5. lntézményünk tevékenységrendszere

Fő tevékenységünk a tanítás-tanulás folyamattal kapcsolatos, mely kiegészül a választható képzési formákkal (művészeti, nyelvi-informatikai, iskolaotthon, egészséges életmódra nevelési, környezetnevelési stb.).

A tanítás-tanulási tevékenység (továbbiakban: képzés) struktúrája.

 

2.5.1. A képzés belső szakaszai

1-2. évfolyam:            Bevezető szakasz

3-4. évfolyam:            Kezdő szakasz

5-6. évfolyam:                        Alapozó szakasz

7-8.évfolyam:             Fejlesztő szakasz

Pedagógiai célok megvalósulása:

  • Célunk a tanulók bibliai keresztyén alapokon nyugvó szellemi, lelki és erkölcsi nevelése.
  • Stabil, állandó osztálykeretben, egységes NAT alapú tananyag és követelményrendszer tolmácsolása
  • Szilárd alapműveltség átadása. Az alapvető készségek, képességek, jártasságok kialakítása, fejlesztése
  • Alkalmassá kívánjuk tenni tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre
  • Feladatunk testileg, szellemileg, életmódjukat tekintve, egészséges ifjak nevelése
  • Tanulóink sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiséggé fejlesztése
  • Jó ízlésük, esztétikai érzékük és igényük kialakítása
  • Szűkebb és tágabb szülőföldjüket jól ismerő, magyarságukat vállaló más nemzetek, nemzetiségek iránt toleráns, azokat megbecsülő ifjak nevelése
  • A tanórákon történő művészeti nevelés hatékonyságát a napközi időkeretében kiegészítő képzési formákkal kívánjuk erősíteni
  • Valamennyi évfolyamon kötelező hittanoktatás, alapvető egyházi műveltség megszerzése, egyházzenei kultúra megismerése.

Az alapképzést a tanulók igényeinek, a szakszerűségi követelményeknek megfelelve, a munkaerő gazdálkodás célszerűségét is figyelembe véve, a következő szakaszokra bonthatjuk:

 

Előkészítő osztály célja és feladata:

  • A gyermekek fejlődési sajátosságainak alapos megismerése
  • A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása
  • A pszichikus funkciók egyensúlyának megteremtése.
  • A gyermekek iskolaérettségének biztosítása.
  • Az iskolai eredményes, örömteli tanuláshoz szükséges készségek kialakítása.
  • Jó vizuális memória, szem-kéz koordináció, biztos téri tájékozódás, megfelelő szintű megfigyelő és verbális reprodukáló készség kifejlesztése.
  • Mennyiségi fogalmak fejlesztés

 

 

1-2 szakasz célja és feladata:

  • 1-4.osztályig egytanítós, ill. iskolaotthonos változatban jelenik meg. Törekvésünk a pedagógiai szakszerűségre irányul. Célunk az alapos eszközszintű, használható tudás kialakítása. Az alapozó szakaszban elsőbbséget élvez az olvasás, írás, számolás tanítása.
  • osztálytól a természet alaposabb megismerését segítő tárgyak oktatása.
  • 4 -5. osztályos átmenet megkönnyítése (fokozatosság).

 

3-4. szakasz célja és feladata:

  • 5-8. osztályban szaktanárok segítségével állandó osztálykeretben oktatunk, nevelünk.
  • az élő idegen nyelvet az emelt szintű nyelvoktatást nyújtó osztályokban, valamint a háztartási ismereteket és a számítástechnikát kiscsoportos (max. 15 fő) formában oktatjuk. Évfolyamonként 2 vagy 3 párhuzamos osztályt tervezünk.
  • 5-6. évfolyamon kötelező az egyházi ének oktatás.

 

2.5.2. Képzési specialitások, irányok

Iskolánk a 6-16 éves korosztály alapképzését vállalja fel azon családok számára, akik az iskola alapelveivel egyetértenek, tevékeny támogatásukkal segítik a pedagógusok munkáját.

 

2.5.3. Alapképzést kiegészítő foglalkozások

napközis foglalkozások

irodalmi színpad

énekkar (alsós-felsős énekkar)

diáksportkör

természetjáró csoport

szakkörök

fakultációk

felzárkóztató órák

klubnapközi

tanulmányi kirándulások

 

Térítéses a szülő számára: 10

Az iskola által biztosított: 1-9

 

2.6. Az iskola szociális szolgáltatásai

  • Szakszerű reggeli ügyelet: 6.30-tól
  • Étkezési lehetőség napközis rendszerben
  • Az iskola kezdeményező szerepet vállal a rászoruló tanulók önkormányzati szociális segélyeinek kérvényezésében
  • Biztosítjuk a rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokat, fogorvosi szűrést, védőnői ellenőrzést

 

2.7. Tanulmányi versenyek, szakmai rendezvények

 

A tehetséggondozás részeként iskolánk felkészíti a tanulókat a meghirdetett tanulmányi versenyekre. Biztosítjuk a lehetőséget a minél színvonalasabb részvételre, de a nevezési díjak finanszírozásához a szülők hozzájárulására is igényt tartunk.

Az alapképzés során az anyanyelv tanítási módszerének széleskörű megismertetésére vállalkoztunk (Apácai kiadó bázisiskolája). Évente 2 bemutató-tanítást szervezünk szakmai továbbképzés keretében teljes nyitottsággal az egyházi és önkormányzati iskolákban tanító pedagógusok számára.

 

2.8.Napközi otthon

 

Célja:

A napközi otthon – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók tanórán kívüli gondozását, ellátását. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.

 

Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlőek és a konfliktusok feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat.

 

Az iskolai nevelés –oktatás alapvető célja, a kulcskompetenciák fejlesztése .

  • A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
  • Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

 

Alkalmazott kompetenciák a napköziotthonos nevelésben:

 

  1. anyanyelvi  kommunikáció
  2. idegen nyelvi kommunikáció
  3. matematikai kompetencia
  4. természettudományos kompetencia
  5. digitális kompetencia
  6. a hatékony, önálló tanulás
  7. szociális és állampolgári kompetencia
  8. kezdeményezőképesség
  9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 

  1. Az anyanyelvi kommunikáció
    • feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi  szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak , valamint a nyelv és kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.
    • Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

  1. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára  a tanulás  során.
  2. matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

  1. természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során.
  2. digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.
  1. Az egyik legfontosabb feladat a hatékony, önálló tanulás elérése. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel  és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást.
  • A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST –eszközök ( Information Society Technology; információs társadalom technikái) használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
  • A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
    • E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
    • Az állampolgári kompetencia az állampolgári tevékenységeket és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
    • Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
    • A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
  1. szociális és állampolgári kompetencia terén a személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.
  1. kezdeményezőképesség segíti az egyént a mindennapi életben abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.
  2. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség :

 

A továbbiakban a kulcskompetenciák beépülnek a nevelési programba.

 

Alapelvek

  • Az iskolai nevelés elsősorban a tanítás és tanulás folyamatában valósul meg, melynek során a gyermek a maga teljes személyiségében gyarapodik.
    • Az alapvető családi nevelés mellett az iskola, a napközi otthon felelősséggel tartozik a hiányosságokból eredő hátrányok csökkentéséért, amelyben szükség van a szülőkkel való együttműködésre is.
    • A nevelő-oktató munka során törekedni kell az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, a tanuló nyitottságának, tanulási kedvének megőrzésére.
    • A tanulók esélyegyenlősége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthető elő, melynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez.
    • A tanuló az iskolában éli meg először a társadalom viszonyait, saját jogait és lehetőségeit sorsa és a közélet formálásában. Személyiségének alakulására nagy hatással vannak az értékek, az uralkodó magatartás és hangnem.
    • A nevelés-oktatás folyamatában segíteni kell a közösségi összetartó erők, a nemzethez, a hazához való kötődés kialakulását.
    • A pedagógus szerepe igen jelentős: a közös emberi értékek tisztelete, az ezekkel való azonosulás alakítja az emberi közösség erkölcsi tudatát.
    • Az egészség megkívánja a megfelelő testi fejlődést is, ezért szükséges a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.
    • Az ember és környezete egységes rendszert alkot. Ezért fontos, hogy a tanuló képes legyen a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre.
    • Az emberi teljességhez érzelemgazdagság, esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság szükséges, melynek kialakítására minden nevelési helyzetben törekedni kell.

 

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a főbb tevékenységformák szerint

Napközi otthon az egész napos nevelés szerves részeként a tervszerű, tudatos, szervezett személyiségfejlesztéshez, a helyes önismeret kialakításához és a reális önértékek megalapozásához járul hozzá. A személyiség sokoldalú fejlesztésében a tanulás és a szabadidős tevékenységek pedagógiai jelentősége óriási, mivel ezek során alakulnak ki a gyermekek tanulási és szabadidő-töltési szokásai, amelyek később nehezen változtathatók meg.

 

Tanulmányi munka

A napközi életében központi helyet foglal el a tanulás, a másnapi tanórákra való felkészülés, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk.

 

 

Feladatok

  • A tanulási időben valamennyi tanuló képességének megfelelő felkészítése a másnapi tanórákra, ennek ellenőrzése, értékelése.
  • A gyermekek számára legkedvezőbb, legeredményesebb, az egyes tantárgyak elsajátításához legmegfelelőbb, helyes tanulási módszerek, technikák megismertetése, gyakoroltatása, fejlesztése, új, hatékony technikák megtanítása
  • A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.
  • Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.
  • Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás
  • Kitartó tanulásra szoktatás.
  • A helyes tanulási sorrend kialakítása – könnyű, nehéz, eltérő nehézségű feladatok, szóbeli, írásbeli házi feladat.
  • Folyamatos megfigyelés eredményeként a helyes tanulási technikák kiválasztása, fejlesztése. Minden gyermek számára a legoptimálisabb – a tanuló életkori szintjének és aktuális szükségletének megfelelő – tanulási módszerek megismerése, az egyéni tanulásban az önállóság fokozása.
  • Időbeosztással a megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.
  • Saját tanulási stratégia kialakítása.
  • A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás – mosoly, dicséret, apró gesztus – alkalmazása, fontossága.
  • A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
  • A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
  • Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
  • A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.
  • A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
  • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
  • Segédkönyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának megismertetése, segítségnyújtó szerepének, hasznosságának felismertetése.
  • A nevelő ellenőrzése mellett, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.
  • Folyamatos kapcsolattartás az osztálytanítókkal és a szülőkkel.

 

A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok

 

  • Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.
  • Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.
  • Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.
  • Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.
  • Kommunikációs képesség fejlesztése, szóban és írásban.
  • Vázlatkészítés gyakoroltatása.
  • Információk összegyűjtése, felhasználása, feldolgozása.
  • Vers- és meseírási próbálkozások.
  • Különböző típusú szövegek megkülönböztetése.
  • Megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.
  • Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.
  • A szófajok felismerésének gyakoroltatása.
  • Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.
  • A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.
  • Kommunikálás a matematika nyelvén.
  • Logikus gondolkodásra törekvés.
  • Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.
  • Megoldási terv készíttetése.
  • Szabályszerűségek megláttatása.
  • Ok-okozati összefüggés megláttatása.
  • A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.
  • A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.
  • A nyelvi tantárgyaknál legyen képes a segédeszközök megfelelő használatára.
  • Szükség esetén  az  IST lehetőségeinek használata.
  • A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal való megfogalmaztatása.
  • Fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek.
  • Az egészség és a környezet egymásra hatásának észrevétetése.
  • A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége.
  • Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.
  • Tágabb környezet megismerésére vonatkozó kezdeményezés
  • Kísérletezés – halmazállapot-változás, mágnesesség, hőátadás.

 

Szabadidős foglalkozások

Feladatok:

  • Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regenerálódásának megteremtése, kedélyállapotának, hangulatának, kiegyensúlyozottságának biztosítása.
  • A napközi otthoni nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe helyezése.
  • A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által megkívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.
  • A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklődését és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelődésre, önművelésre ösztönöz.
  • A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, kiscsoportban tevékenykedhetnek a tanulók ill. később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.
  • A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.
  • Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek – manuális, testi, szervező stb. – és a kreativitás fejlesztése.
  • A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása.
  • A tevékenységekhez szükséges körülmények – anyagok, eszközök – biztosítása, megteremtése.
  • A különféle szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú, elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.
  • Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, egyénre szóló differenciált tervezés, az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatása.

A kulturális foglalkozások:

  • Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátíttatása.
  • Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialakítása.
  • A szép olvasás, szép előadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezőképesség, előadói készség, a szókincs fejlesztése.
  • A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása.
  • Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal.
  • Kommunikációs képesség fejlesztése szóban.
  • A verstanulás technikájának elsajátíttatása.
  • Néphagyományok, népszokások megismertetése.
  • Népmesék, népi gyermekjátékok eljátszása.
  • Gyermek- és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.
  • Zenehallgatás, ismerkedés zenei művekkel, zenei improvizáció, mozgás zene ritmusára.
  • A természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szép észrevétetése, befogadása.
  • Az esztétikai érzés, ízlés fejlesztése.
  • Kreativitás fejlesztése.
  • Művészi kifejezés iránti nyitottság .
  • Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megfigyeltetése, rögzíttetése.
  • Megismerkedés Cegléd nevezetességeivel, városunk megszerettetése.
  • Beszélgetés hazánk történelméről, tájairól, embereiről.
  • Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés.
  • Műsorok betanítása, előadása.
  • Vers- és mesemondó, egyéb szellemi vetélkedők rendezése.
  • Ismeretterjesztő és publicisztikai szövegek, szépirodalmi művek, gyermekenciklopédiák részleteinek olvasása.
  • Irodalmi művek feldolgozása.
  • Más népek irodalmi és művészeti alkotásainak ismertetése, bemutatása.
  • Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival. ( IST eszközök is )
  • A rádió és TV egyes adásainak meghallgatása, megbeszélése.
  • Események, saját élményanyag megfogalmaztatása, ismertetése.
  • A takarékosság, energiatakarékosság szükségességének beláttatása, lehetőség szerinti alkalmazása.
  • Viselkedési és magatartási szabályok megértése, betartatása.

 

  • Az egyéni és csoportos gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • Színház és mozilátogatás.
  • Kiállítások megtekintése.
  • Gyermekkönyvtár látogatása.
  • Keresztény világnézeti nevelés: a gyerekekben a vallásos világnézet kialakítása; a református ünnepek és szokások megismertetése; élő kapcsolattartás az egyházzal és a gyülekezettel; Biblia olvasó emberek nevelése; templomaink látogatása.

 

Munkafoglalkozások:

  • Balesetvédelmi szabályok ismertetése, betartatása.
  • A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.
  • A kedvtelésből végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.
  • A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.
  • Az esztétikai érzékenység, érzék, vizuális kommunikáció fejlesztése.
  • Kreativitás fejlesztése.
  • Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak.
  • Alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások alkalmazása.
  • Élmények képi megfogalmazása , "művészi" önkifejezés.
  • A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása.
  • Sík- és térbábok készítése.
  • Tárgy- és emberábrázolás gyurma, sógyurma vagy agyagformálással, mintázás.
  • Természetes anyagokból – levél, termés, kavics, bogyók, magvak stb. – képek, kompozíciók készítése.
  • Kézműves technikák megismerése, alkalmazása.
  • Sokszorosító technikák (levél-, burgonya- és radírnyomat) alkalmazása.
  • Viaszozás, batikolás,gyertya készítése /öntése, tekerése/..
  • Játékkészítés különböző anyagokból.
  • A tevékenységekhez szükséges eszköz- és szerszámhasználat elsajátíttatása, biztonságos használata.
  • Elemi munkaszokások (helyes testtartás, takarékosság, gondosság, tervezés ) elsajátíttatása.
  • Képző- és iparművészeti alkotások ill. reprodukciók megismerése, elemzése korcsoporti szinten.
  • A játszó- és tanulótér, a csoportterem rendezése, gondozása, díszítése.

 

Játékfoglalkozások

  • Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése
  • A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése.
  • Az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok, az önfegyelem fejlesztése, közösségi szokások kialakítása.
  • Az értelmi erők fejlődésének biztosítása.
  • A játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása.
  • Az alkotó fantázia, kreatív képesség fejlesztése.
  • Kezdeményezőképesség a játékban
  • Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erősítése.
  • Játékélményekkel a többi tevékenység vonzóvá tétele.
  • A gyermek számára a játékban a szabadság, önállóság élményének biztosítása.
  • A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása révén önismeretre, az önbizalom megerősítésére nevelés.
  • Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása.
  • A közös játék örömének megláttatása.
  • Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása, betartatása.
  • Futó- és fogójátékok tanítása, játszása.
  • Ismerkedés különböző játékszerekkel, alkalmazásuk, balesetmentes használatuk.
  • Megfigyelő és fejtörő játékok.
  • Logikai és társasjátékok játszása.
  • Egyéni és csoportos építőjátékok.
  • Mozgás-improvizációk zenére, közös mozgás, tánc.
  • Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők.
  • Különböző népek játékainak megismertetése, játszása.
  • A játszótér helyes használata / iskolai és városi szinten is/.A veszélyforrások megbeszélése, balesetmentes játékra törekvés.
  • Minden nap szükség van mozgásra és játékra.

 

Séta, kirándulás

  • Helyes viselkedési, magatartási formák kialakítása, megtartatása.
  • Helyes utcai viselkedés.
  • Közlekedési szabályok betartása.
  • Tájékozódás az iskola környékén /nevezetességek, parkok, játszóterek megtekintése /fontos a látottak megbeszélése.
  • A séták felhasználása alapanyag gyűjtésére is.
  • Törekedjünk a gyerekekkel környezetünk szebbé, kultúráltabbá tételére, esztétikus környezet kialakítása.
  • Kirándulásokkal / Gerje-part / megalapozzuk a természetjárást.

 

Nevelési beszélgetések:

 

  • Az érdeklődéssel kísért kultúrált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése.
  • Az együtt érző, támogató pozitív tanár-diák kapcsolat megteremtése.
  • Önálló véleményalkotásra, a gátlások feloldására, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.

 

  • Kommunikációs képesség fejlesztése szóban.
  • Véleményalkotás a helyzetnek megfelelően.
  • Meggyőző megfogalmazásra és kifejezésre törekvés.
  • Másokon való segítés, együttérzés, empátia, támogatás képességének kifejlesztése.
  • Konfliktuskezelésre, a mások iránti pozitív attitűdök kialakítására (mások teljesítményének elismerésére, dicséretre, eltérő karakterű emberek tolerálására) nevelés.
  • Változások iránti fogékonyság.
  • A másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, elfogadására, a helyes önismeret kialakítására nevelés, a kritikai érzék fejlesztése.
  • Az önszabályozás, az etikus viselkedés képességének kifejlesztése, a helytelen viselkedés következményeinek vállalására nevelés.
  • A napközis élet sikereinek és kudarcainak észrevétetése, a gyermeki közvélemény formálása.
  • A kiosztott ill. önként vállalt szerepek (tisztségviselők, felelősök) pontos elvégzésére, a hibák és erények észrevétetésére, a társak elképzeléseinek figyelembevételére nevelés.
  • A tanulók bevonásával napközis programok megtervezése, szervezésének elősegítése.
  • A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkeltése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása.
  • Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek elsajátíttatása, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • A helyes táplálkozási szokások kialakítása, az egészséges fejlődéshez szükséges élelmiszerek megismertetése.
  • Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása.
  • Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.
  • A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, udvariassági szabályok alkalmazása.
  • Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, egyéni álláspont megvédése.
  • Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
  • Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása.
  • Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.
  • A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, alapvető ismeretek elsajátíttatása.
  • Az emberek jó és rossz tulajdonságainak felismertetése, társismereti játékok.
  • A jó tulajdonságok embernevelő hatása.
  • A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésen keresztüli számbavétele, helyes önértékelés kialakulásának segítése, önismereti játékok.
  • Alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselkedési kultúra kialakítása.
  • Szituációs játékokban a kommunikációs képesség fejlesztése.
  • A közös emberi értékek megismertetése, ezek tiszteletére nevelés.
  • Életjátékok.
  • Megfelelő életritmus, célirányos, arányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amelyben biztosított a gyermeki szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenés és rendszeres mozgási lehetőség.

 

Iskolán kívüli foglalkozások, programok.

  • Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.
  • A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.
  • A természetben a kultúrált viselkedési formák kialakítása.
  • A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorlatok.
  • Cegléd  nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése.
  • A környezetben lezajló változások megfigyeltetése.
  • Kiállítások, tárlatok megtekintése.
  • Könyvtár- és múzeumlátogatás.
  • Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.
  • Kirándulások. Térképvázlat készítése a kiránduláshoz, turistatérkép, iránytű, menetrend használatának elsajátíttatása.
  • Alapvető történelmi, biológiai, földrajzi ismeretek elmélyítése.
  • Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.
  • A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat kialakítása.
  • Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.
  • A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihentetése, mozgásszükségletük részbeni kielégítése, személyiségük kiegyensúlyozottságának biztosítása.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A napközi otthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb közösségben, a családban.

A közösségé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása.

  • Pozitív gyermek-nevelő kapcsolat
  • Csoportos, kiscsoportos beszélgetések.
  • Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése.
  • A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek (az év ünnepeire – karácsony, farsang, anyák napja stb. – készülődés, név- és születésnapok megünneplése.)
  • Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.

 

  • Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
  • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.
  • Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
  • A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása.
  • A kölcsönös segítségnyújtás és szeretet pozitív eredményeinek bemutatása, élethelyzetekben való alkalmazása.
  • A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
  • Az áldozatvállalás jelentésének, értelmének tudatosítása.
  • A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.
  • Problémaszituációk, konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása.
  • A családi munkamegosztás szerepének tudatosítása, vonzó családmodellek bemutatása.
  • Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
  • A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.

 

Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése.

  • A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakítása.
  • A kollektivitás, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
  • A problémás társak értékeinek elismertetése.
  • A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.
  • A kiscsoportok személyiségformáló hatásának (barátságosság, önzetlenség, áldozatkészség, lelkiismeretesség) hasznosítása, együttműködésük szervezése, továbbfejlesztése.
  • A nemek közötti különbség észrevétetése, tisztelete, egyenrangúságának elfogadtatása.
  • Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése.
  • Kezdeményezőkészségre, önállóságra buzdítás.

Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése.

  • A csoport megfelelő szokásrendjének kialakítása.
  • A tanulók önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.
  • Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása.
  • Önszabályozó-képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
  • Önirányító- és önkormányzó-képességük kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában.
  • A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája.
  • A szociálisan hátrányos tanulókkal való differenciált foglalkozás.

A közösség életét meghatározó szabályok, "törvények" megfogalmazása, azokhoz igazodás ill. módosításuk.

  • A tanulók jogainak (házirend) megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése.
  • A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei.
  • A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala.
  • A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak (fegyelem, rend, megfelelő szervezettség) gyakorlása.

A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

  • A napközis csoportvezető értékelése a tanév során szóban és írásban rendszeresen, folyamatosan (naponta, hetente, havonta, félévkor, év végén) történik.
  • Szöveges értékelés: a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése;  a gyermekek név szerinti kiemelése, dicsérete a faliújságon.
  • A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

A napközi otthon tevékenységrendszere

  • A kitűzött célokat, a megjelölt feladatokat a napközi otthon sajátos módon valósítja meg.
  • A tevékenységrendszer napi ill. heti ciklusokra épül.
  • A napi program magában foglalja az étkezést, a tanulmányi munkát, az irányított foglalkozást és a szabad játékot.
  • Az étkezés, ebédelési rend szerint történik a tanórák befejezéséhez igazodva.

A tanulmányi munka időtartama:

1-2. osztályban                       60 perc

3-4. osztályban                       90 perc

Az irányított foglalkozások 45  percesek.

A szabad játék napi kívánatos időtartama 60 – 90 percesek.

  • A napi programot a napközis nevelő állítja össze a házi feladatok, a körülmények és az aktualitások figyelembevételével.
  • A heti rend meghatározza, hogy a hét egy-egy napján milyen jellegű irányított foglalkozást tart a nevelő. A foglalkozás típusa az adott témától és a megvalósítás lehetőségeitől függ.

Foglalkozás típusok

  • Kulturális foglalkozás
  • Munka foglalkozás
  • Játék-foglalkozás
  • Nevelési beszélgetés
  • Séta, kirándulás
  • A különböző foglalkozástípusok ötvözete a komplex foglalkozás, melynek keretében egy-egy téma, anyag sokoldalú feldolgozása történik.
  • Az iskola tanulószobát is szervez. A tanulószoba a felső tagozatos gyermekek étkezését és másnapi tanórákra való felkészülését biztosítja a napi ill. heti rend szerint.

2.9. Iskolaotthon

Célja

Az iskolaotthon – az iskola pedagógiai programjával összhangban – biztosítja a tanulók egész napos oktatását , nevelését és ellátását. Az oktatás  8.00 órától  16.00 óráig tart, az osztály minden tanulója az iskolában tartózkodik.

  • Az iskolakezdés jelentős változás a gyerek és a család életében egyaránt. A szülők többsége elfoglalt, ezért szívesen választ olyan iskolát, ahol megoldott a gyermek egész napos foglalkoztatása. Ez legsikeresebben és leghatékonyabban iskolaotthonos formában valósítható meg. A család és az óvodai nevelés eredményeire építve segíti, kiegészíti, bővíti az iskola tanórai keretben folyó nevelő-oktató munkáját.
  • Az iskola többi nevelési formájával együtt arra törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek; akik számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlőek és a konfliktusok feloldására is képesek; akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, s a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat.

Ezekben az osztályokban is a tanterv által előírt követelményeknek megfelelően folyik az oktatás. A hagyományos oktatási formával ellentétben itt délelőttre és délutánra is kerülnek tanítási órák, ugyanúgy szabadidős programok is.

  • Szabadidőben a következő programokat, tevékenységeket kínáljuk: ­néphagyományok ápolása, - néptánc, - népi játék, - sportjátékok (mozgáskoordináció, láb-és tartásjavító torna, - közlekedési ismeretek, - dramatikus játék, - kézműves foglalkozások (agyagozás, origami, textil munkák). A péntek délután szabadidős tevékenységgel telik el, pl: szabad játék, séta, városunk megismerése, múzeum-, könyvtárlátogatás.

 

Az iskolai nevelés –oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése.

  • A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
  • Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.
  • Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit.

 

Alkalmazott kompetenciák az iskolaotthonos nevelésben:

 

  1. anyanyelvi  kommunikáció
  2. idegen nyelvi kommunikáció
  3. matematikai kompetencia
  4. természettudományos kompetencia
  5. digitális kompetencia
  6. a hatékony, önálló tanulás
  7. szociális és állampolgári kompetencia
  8. kezdeményezőképesség

10.  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

 

1.)    Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi  szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak , valamint a nyelv és kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

  • Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.
  • A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

2.)    Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára  a tanulás  során.

 

3.) A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

 

4.)    A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során.

 

5.)    A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

 

6.)    Az egyik legfontosabb feladat a hatékony, önálló tanulás elérése. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel  és az információval való hatékony gazdálkodást is. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást, támogatást.

  • A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST –eszközök ( Information Society Technology; információs társadalom technikái ) használata. Ezekre épül az új ismeretek  elsajátítása, feldolgozása, és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
  • A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

 

7.) szociális és állampolgári kompetencia terén a személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése.

  • E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
  • Az állampolgári kompetencia az állampolgári tevékenységeket és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

 

8.) A kezdeményezőképesség segíti az egyént a mindennapi életben  abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

 

9.) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:

  • Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása
  • A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

 

A továbbiakban a kulcskompetenciák beépülnek a nevelési programba.

 

Az iskolaotthon előnyei:

  • Ez a szervezeti forma mind oktatási, mind nevelési szempontból előnyösebb a hagyományos napközi-otthonos iskolánál, mind a tanuló, mind a család, mind a pedagógus szempontjából. Hiszen itt a gyermekek észrevétlenül szoknak bele az iskolai munkarendbe, nem terhelő számukra az egy napszakra eső két-három óra.
  • A pedagógusok sokkal jobban megismerik tanítványaikat. Sokkal szorosabbá válik a nevelő-gyermek viszony, mert nemcsak a tanítási órán, hanem a legkülönbözőbb tevékenységi formák között is velük van: a tanulás, a játék, a szabadidő eltöltése közben is. Jobban megfigyelheti, fölfedezheti adottságaikat, hajlamaikat, érdeklődési körüket és több lehetősége nyílik ezek fejlesztésére, a tanulók sokoldalú formálására.
  • A napi időbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Egyensúlyban tartja az életrend egyenletes terhelését, hiszen a szabadidő és a tanulás közel azonos időtartamú napszakonként.
  • Az iskolaotthon módot ad az óvodai és iskolai nevelés szerves összekapcsolására. Zökkenő mentesebbé teszi az átlépést az óvodából az iskolába.
  • Egy osztályt két nevelő vezet, a "nevelői páros" tanórai, valamint szabadidős "egyenlősége" elsődlegesen nevelési szempontból indokolt.
  • Az iskolaotthonban tanító pedagógus nemcsak a tanítási órákat vezeti, hanem gondoskodik a szabadidő tartalmas eltöltéséről, valamint a tanulók másnapi felkészüléséről is. A másnapi felkészülés az önálló tanulás keretében történik. Ezt mindig az a pedagógus vezeti, aki az adott tantárgyat tanítja, így a tanítási órán szerzett információk alapján tudja, hogy ki az, akinek a feladat megértése nehézséget okozott. Így lehetőség van az egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra is, valamint  a kiemelkedő tanítványoknál a tehetséggondozásra is.
  • A pedagógus segítségével sajátítják el a gyerekek a különböző tanulási technikákat (időbeosztás, feladatok sorrendje, szóbeli tanulás módszere). Iskolaotthonos osztályainkban nemcsak tanítjuk a gyerekeket, hanem megtanulnak TANULNI is. (Ennek a későbbiekben látják hasznát!).
  • A gyerekek tanszerei hét közben az iskolában maradnak - a szülők kérésére haza is lehet vinni-, de a házi feladatot nem otthon készítik el, hanem az iskolában.  Az iskolatáskát és a felszerelést csak pénteken viszik haza a tanulók, hétvégeken otthon készítik el a gyerekek a házi feladatot.
  • Több lehetőség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, élményeik, problémáik meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre. A reggel feszültségeinek oldására a napok kötetlen beszélgetéssel kezdődnek, mely az otthonosan kialakított tanteremben történik.
  • A pedagógusok számára fontos a családdal való  közös, harmonikus együttműködés. (Ezért még az első osztály megkezdése előtt családlátogatást végeznek, ahol információt szereznek a gyermekről és megismerkednek a családdal. Ennek nagy előnye, hogy az első napon az iskolába érkező gyermek már ismerőst lát és nem idegent, ezért könnyebben lép be a tanterembe.)
  • A diákok a tanítók vezetésével együtt étkeznek, lehetőség szerint a többi osztálytól eltérő időpontban, biztosítva ezzel a nyugodtabb, szervezettebb ebédlőhasználatot. Értelemszerűen az osztály minden tanulójának kötelezően  igényelnie kell az ebédet.
  • Az étkezések közül a tízórait és az uzsonnát nem kötelező igénybe venni.
  • Az iskolaotthon napi- illetve heti rendjének kialakításában a tantervi órák száma, s az ehhez szükséges idő kötött. A tanulási idő megállapításánál szem előtt kell tartani, hogy a gyerekeknek kellő szabad és játékidő maradjon. Olyan napirendet kell kialakítani, amelyben a tevékenységi formák változása biztosítja testi és szellemi felfrissülésüket, úgy hogy ne fáradjanak ki, de adottságaikhoz, képességeikhez mérten a legjobb teljesítményt nyújtsák. A foglalkozások sorrendjét a gyermekek életkori sajátosságainak, az osztály összetételének, a gyermekek fizikai, pszichés terhelhetőségének, a tantárgyak nehézségi fokának figyelembevételével kell kialakítani.

 

Tanulmányi munka

Az önálló tanulás, a másnapi leckék elkészítése fontos feladat, ami nagy figyelmet, körültekintést kíván a nevelőtől. A gyermekek tanulási képessége eltérő, feladataikat nem végzik azonos intenzitással, különböző a munkavégzésük üteme, gondolkodásuk, emlékezőképességük, figyelemösszpontosításuk, fáradtságuk.

 

Feladatok az önálló tanulás során:

  • A nyugodt, figyelmes munkához szükséges objektív (kellemes tanulóhely, megfelelő iskolai és egyéni felszerelés, csend, nyugalom) és szubjektív (kipihent tanulók, kellő ráhangoltság, motiváció, dicséret) feltételek megteremtése.
  • Taneszközök helyes használatának elsajátíttatása.
  • Tudatos szervezésre, tervezésre szoktatás.
  • A helyes tanulási sorrend és technika kialakítása.
  • Az önállóság fokozása, szükség esetén segítségnyújtás.
  • Időbeosztással a megfelelő munkatempó kialakítása, fokozatos gyorsítása.
  • A nevelő által kialakított munkalégkör, a teljesítményekre való pozitív reagálás – mosoly, dicséret, apró gesztus – alkalmazása, fontossága.
  • A figyelem, akarat fejlesztése, irányítása.
  • A tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyén érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.
  • Az önművelődési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.
  • A hátránnyal induló tanulók következetes fejlesztése, felzárkóztatása, a gyengébb képességűekkel való differenciált foglalkozás.
  • A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése.
  • A nevelő ellenőrzése mellett, önellenőrzésre, önértékelésre nevelés.

 

A tantárgyakhoz kötődő, differenciált képességfejlesztést szolgáló feladatok:

  • Megfelelő tempójú hangos és néma olvasás gyakoroltatása.
  • Az olvasott szöveg megértése, saját szavakkal való visszaadása.
  • Lényegkiemelés, időrend, ok-okozati kapcsolatok felismerésének gyakoroltatása.
  • Szóbeli kifejezőkészség, szókincs fejlesztése.
  • Megfelelő rendezettségű, tempójú írásmód gyakoroltatása.
  • Helyesírási ismeretek gyakoroltatása, megszilárdítása.
  • Figyelemkoncentrációs gyakorlatok.
  • A számolási készség alapműveletek körében való elmélyítése.
  • Matematikai szövegértő képesség fejlesztése.
  • Megoldási terv készíttetése.
  • Szabályszerűségek észrevéttetése.
  • A biztosan bekövetkező, a lehetséges és a lehetetlen események megkülönböztetése.
  • A számítások és mérések előtt becslések végeztetése.
  • A környezet változásainak, kölcsönhatásainak megfigyeltetése, a megfigyelések, tapasztalatok saját szavakkal való megfogalmaztatása.
  • Az egészség és a környezet egymásra hatásának észrevéttetése.
  • A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége.
  • Tájékozódási gyakorlatok végzése a közvetlen környezetben és annak környékén.
  • Kísérletezés pl. halmazállapot változás.

 

Szabadidős foglalkozások feladatai:

  • Az egész napos foglalkoztatás szervezeti kereteiben a tanulók kipihenésének, regenerálódásának megteremtése, kedélyállapotának, hangulatának, kiegyensúlyozottságának biztosítása.
  • Az iskolai  nevelés valamennyi területén a tanulók önállóságának előtérbe helyezése.
  • A tevékenységekhez szabad, otthonos légkör teremtése és az adott tevékenység által megkívánt magatartási szabályok betartásának lehetővé tétele.
  • A tevékenységek sokszínűségének biztosítása, amely figyelembe veszi a tanulók életkorát, nemenkénti különbségét, érdeklődését és az iskolai tanulmányokkal összhangban művelődésre, önművelésre ösztönöz.
  • A többféle ajánlott tevékenység közül választási lehetőség biztosítása, amelynek keretén belül szabadon, kiscsoportban tevékenykedhetnek a tanulók ill. később önállóan, alkotó módon szervezhetik szabadidejüket.
  • A foglalkozások irányításában nevelői kezdeményezés tervszerűségének és a gyermekek lehetőség szerinti szabad választásának érvényesítése.
  • Az intellektuális képességek mellett az egyéb képességek – manuális, testi, szervező stb. – és a kreativitás fejlesztése.
  • A különböző tevékenységek tartalmának összehangolása, komplex szabadidős tevékenységlánc összeállítása.
  • A tevékenységekhez szükséges körülmények – anyagok, eszközök – biztosítása, megteremtése.
  • A különféle szabadidős tevékenységek technikájának elsajátíttatása, a sokoldalú, elmélyült tevékenykedés képességének kialakítása.
  • Az egyes tanulók szabadidős szokásainak megfigyelése, egyénre szóló differenciált tervezés, az egyéni érdeklődés és képességek kibontakoztatása.

 

A kulturális foglalkozások:

  • Az iskolai tananyag mélyebb, élményszerűbb elsajátíttatása.
  • Az életkornak megfelelő irodalmi, zenei, egyéb művészetek iránti igényesség kialakítása.
  • A szép olvasás, szép előadásmód, a beszédkészség, a szóbeli kifejezőképesség, előadói készség, a szókincs fejlesztése.
  • A versek, mondókák, nyelvtörők hallás utáni tanulása.
  • Jelenetek, versek eljátszása dramatikus játékkal, bábjátékkal.
  • A verstanulás technikájának elsajátíttatása.
  • Néphagyományok, népszokások megismertetése.
  • Népmesék, népi gyermekjátékok eljátszása.
  • Gyermek- és játékdalok, népdalok tanulása, közös éneklése.
  • Zenehallgatás, ismerkedés zenei művekkel, zenei improvizáció, mozgás zene ritmusára.
  • A természetben és az emberi alkotásokban megtalálható szép észrevéttetése, befogadása.
  • Az esztétikai érzés, ízlés fejlesztése.
  • Az évszakok váltakozásának, jellemző jegyeinek megfigyeltetése, rögzíttetése.
  • Megismerkedés Cegléd nevezetességeivel, városunk megszerettetése.
  • Beszélgetés hazánk történelméről, tájairól, embereiről.
  • Ünnepeink megismertetése, megemlékezések, közös ünneplés.
  • Műsorok betanítása, előadása.
  • Vers- és mesemondó, egyéb szellemi vetélkedők rendezése.
  • Ismeretterjesztő, szépirodalmi művek, gyermekenciklopédiák részleteinek olvasása.
  • Irodalmi művek feldolgozása.
  • Más népek irodalmi és művészeti alkotásainak ismertetése, bemutatása.
  • Ismerkedés a technika legújabb vívmányaival.
  • Események, saját élményanyag megfogalmaztatása, ismertetése.
  • A takarékosság, energiatakarékosság szükségességének beláttatása, lehetőség szerinti alkalmazása.
  • Az egyéni és csoportos gyalogos közlekedés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • Színház és mozi látogatás
  • Kiállítások megtekintése
  • Gyermekkönyvtár látogatása
  • Keresztény világnézeti nevelés: a gyerekekben a vallásos világnézet kialakítása; a református ünnepek és szokások megismertetése; élő kapcsolattartás az egyházzal és a gyülekezetekkel, Biblia olvasó emberek nevelése, templomaink látogatása.

 

Munkafoglalkozások (kézműves):

  • A tanulók technikai érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, kielégítése.
  • A kedvtelésből végzett munka alkalmainak megteremtése, a kétkezi munka örömének megízleltetése.
  • A tanulók ügyességének, kreativitásának, alkotó fantáziájának fejlesztése, ötletek nyújtása.
  • Az esztétikai érzékenység, ízlés, vizuális kommunikáció fejlesztése.
  • Sikerélmény nyújtása azoknak a tanulóknak is, akik az elméleti tantárgyakban nehezebben boldogulnak.
  • Alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok, kompozíciós eljárások alkalmazása.
  • Élmények kép megfogalmazása.
  • A különböző kifejezési technikák, eljárások alkalmazása.
  • Sík- és térbábok készítése.
  • Tárgy- és emberábrázolás gyurma, sógyurma, agyag.
  • Természetes anyagokból – levél, termés, kavics, bogyók, magvak, stb. – képek, kompozíciók készítése.
  • Különleges kézműves technikák megismerése, alkalmazása.
  • Sokszorosító technikák (levél-, burgonya- és radírnyomat) alkalmazása.
  • Játékkészítés különböző anyagokból. ( "semmiből-valami")
  • A tevékenységekhez szükséges eszköz- és szerszámhasználat elsajátíttatása.
  • Elemi munkaszokások (helyes testtartás, takarékosság, gondosság, balesetvédelem) elsajátíttatása.
  • Képző- és iparművészeti alkotások ill. reprodukciók megismerése.
  • A játszó- és tanulótér, a csoportterem rendezése, gondozása, díszítése.

 

Játékfoglalkozások:

  • Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése.
  • A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése.
  • Az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok, az önfegyelem fejlesztése, közösségi szokások kialakítása.
  • Az értelmi erők fejlődésének biztosítása.
  • A játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása.
  • Az intenzív együttes játék során a közösségi nevelés erősítése.
  • Játékélményekkel a többi tevékenység vonzóvá tétele.
  • A gyermek számára a játékban a szabadság, önállóság élményének biztosítása.
  • A tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása révén önismeretre, az önbizalom megerősítésére nevelés.
  • Örömteli, vidám gyermekkor, a szabadidő igényes kitöltésének nyújtása.
  • A közös játék örömének észrevéttetése.
  • Szabályokhoz való alkalmazkodás gyakorlása.
  • Futó- és fogójáték tanítása, játszása.
  • Ismerkedés különböző játékszerekkel, alkalmazásuk.
  • Megfigyelő és fejtörő játékok.
  • Logikai és társasjátékok játszása.
  • Egyéni és csoportos építőjátékok.
  • Mozgás-improvizációk zenére, közös mozgás, tánc.
  • Sportversenyek szervezése, ügyességi játékok, vetélkedők.
  • Különböző népek játékainak megismertetése, játszása.
  • A játszótér helyes használata (iskolai és városi szinten is) BALESETVÉDELEM
  • Minden nap szükség van mozgásra és játékra.

 

Séta, kirándulás:

  • Helyes viselkedési, magatartási formák kialakítása, megtartása.
  • Helyes utcai viselkedés.
  • Közlekedési szabályok betartása.
  • Tájékozódás az iskola környékén /nevezetességek, parkok, játszóterek megtekintése/ fontos a látottak megbeszélése.
  • A séták alapanyag gyűjtésre is felhasználhatók.
  • Törekedjünk a gyerekekkel környezetünk szebbé, kultúráltabbá tételére.
  • Kirándulásokkal (pl. Gerje-part) megalapozzuk a természetjárást.

 

Nevelési beszélgetések:

  • Az érdeklődéssel kísért kultúrált beszélgetés képességének kialakítása, fejlesztése.
  • Az együtt érző, támogató pozitív tanár-diák kapcsolat megteremtése.
  • Önálló véleményalkotásra, a gátlások feloldására, erkölcsi bátorságra, a saját vélemény melletti kiállásra, kritikai állásfoglalásra nevelés.
  • Másokon való segítés, együttérzés, támogatás képességének kifejlesztése.
  • Konfliktuskezelésre, a mások iránti pozitív attitűdök kialakítására (mások teljesítményének elismerésére, dicséretére, eltérő karakterű emberek tolerálására) nevelés.
  • A másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására nevelés, a kritikai érzék fejlesztése.
  • Az önszabályozás, az etikus viselkedés képességének kifejlesztése, a helytelen viselkedés következményeinek vállalására nevelés.
  • Az iskolai élet sikereinek és kudarcainak észrevéttetése, a gyermeki közvélemény formálása.
  • A kiosztott ill. önként vállalt szerepek (tisztségviselők, felelősök) pontos elvégzésére, a hibák és erények észrevéttetésére, a társak elképzeléseinek figyelembevételére nevelés.
  • A tanulók bevonásával napközis programok megtervezése, szervezésének elősegítése.
  • A személyi (testápolás, étkezés, balesetvédelem) és közösségi higiénia iránti igény felkeltése, szabályainak gyakorlása, a környezethigiéniai követelmények betartása.
  • Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés alapvető ismereteinek elsajátíttatása, helyes szokásainak megismertetése, gyakoroltatása.
  • A helyes táplálkozási szokások kialakítása, az egészséges fejlődéshez szükséges élelmiszerek megismertetése.
  • Az étkezési kultúra, az étkezési szabályok megismertetése, alkalmazása.
  • Az életkornak megfelelő önkiszolgálás elsajátíttatása.
  • A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása, udvariassági szabályok alkalmazása.
  • Gondolatok, információk, vélemények egyszerű, érthető közlésének gyakorlása, egyéni álláspont megvédése.
  • Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
  • Az érzelmek megfelelő kifejezési módjainak elsajátíttatása.
  • Az emberi élet szakaszainak megismertetése, jellemzőinek felismertetése.
  • A testi és lelki egészség összhangjának, az összhang fontosságának felismertetése, alapvető ismeretek elsajátíttatása.
  • Az emberek jó és rossz tulajdonságainak felismertetése, társismereti játékok.
  • A tanuló saját erényeinek és hibáinak önmegismerésén keresztüli számbavétele, helyes önértékelés kialakításának segítése, önismereti játékok.
  • Alapvető erkölcsi, magatartási szabályok megismertetése, betartatása, megfelelő viselkedési kultúra kialakítása.
  • Szituációs játékokban a kommunikációs képesség fejlesztése.
  • A közös emberi értékek megismertetése, ezek tiszteletére nevelés.
  • Életjátékok.
  • Megfelelő életritmus, célirányos, arányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amelyben biztosított a gyermeki szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenés és rendszeres mozgási lehetőség.

 

Iskolán kívüli foglalkozások, programok:

  • Megfigyelő- és gyűjtőmunkát szolgáló tanulmányi séták.
  • A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.
  • A természetben a kultúrált viselkedési formák kialakítása.
  • A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, megszerettetése, tájékozódási gyakorlatok.
  • Cegléd nevezetességeinek, műemlékeinek megismertetése.
  • A környezetben lezajló változások megfigyeltetése.
  • Kiállítások, tárlatok megtekintése.
  • Könyvtár- és múzeumlátogatás.
  • Művelődési és gyermekintézmények rendezvényeinek meglátogatása.
  • Kirándulások. Térképvázlat készítése a kiránduláshoz, turistatérkép, iránytű, menetrend használatának elsajátíttatása.
  • Alapvető történelmi, biológiai, földrajzi ismeretek elmélyítése.
  • Az iskolában tanult elmélet, a valóság és a gyakorlat egységének megteremtése.
  • A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelemi szemlélet és gyakorlat kialakítása.
  • Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése.
  • A tanulók megismerőtevékenységének, érzelmi életének fejlesztése, idegrendszerük pihentetése, mozgásszükségletük részbeni kielégítése, személyiségük kiegyensúlyozottságának biztosítása.

 

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

  • Az iskolaotthonban folyó közösségi nevelés az iskola és a családi nevelés részeként valósul meg. A közösségalakításra, a közösségi élet fejlesztésére a napköziben több és jobb lehetőség nyílik, mint az elsősorban tanulási tevékenységre épülő tanítási órákon és az otthoni kisebb közösségben, a családban. A közösségé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történő alakítása.
  • Pozitív gyermek-nevelő kapcsolat
  • Csoportos, kiscsoportos beszélgetések
  • Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése.
  • A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek (az év ünnepeire – karácsony, farsang, anyák napja stb.- készülődés, név- és születésnapok megünneplése.)
  • Baráti kapcsolatok kialakulásának segítése.
  • Közös feladatok kis- és nagy csoportos végrehajtása közösen készített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés.
  • Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése.
  • Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés.
  • A társadalmi együttélés alapvető szabályinak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása.
  • A kölcsönös segítségnyújtás és szeretet pozitív eredményeinek bemutatása, élethelyzetekben való alkalmazása.
  • A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése.
  • Az áldozatvállalás jelentésének, értelmének tudatosítása.
  • A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése.
  • Problémaszituációk, konfliktushelyzetek megoldási lehetőségeinek megismertetése, különböző helyzetekben való alkalmazása.
  • A családi munkamegosztás szerepének tudatosítása, vonzó családmodellek bemutatása.
  • Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete.
  • A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.

 

Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezető egyéniségek és hatásuk megismerése, a peremhelyzetekben levő tanulók körülményeinek megfigyelése.

  • A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak kialakítása.
  • A kollektivitás, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
  • A problémás társak értékeinek elismertetése.
  • A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése.
  • A kiscsoportok személyiségformáló hatásának (barátságosság, önzetlenség, áldozatkészség, lelkiismeretesség) hasznosítása, együttműködésük szervezése, továbbfejlesztése.
  • A nemek közötti különbség észrevéttetése, tisztelete, egyenrangúságának elfogadtatása.
  • Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése.
  • Kezdeményezőkészségre, önállóságra buzdítás.

 

Az óvodai nevelésre ill. a meghonosodott szokásokra építve felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése.

  • A csoport megfelelő szokásrendjének kialakítása.
  • A tanulók önállóságának, felelősségtudatának fejlesztése.
  • Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása.
  • Önszabályozó-képességük kialakítása, gyakorlatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében.
  • Önirányító- és önkormányzó-képességük kialakítása, tapasztalatszerzés az alá- fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában.
  • A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája.
  • A szociálisan hátrányos tanulókkal való differenciált foglalkozás.

 

A közösség életét meghatározó szabályok, házirend: azokhoz igazodás.

  • A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése.
  • A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala.
  • A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak (fegyelem, rend, megfelelő szervezettség) gyakorlása.
  • A szabályok betartásának ill. megszegésének következményei.

 

A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési formák alkalmazása.

  • A tanító értékelése a tanév során szóban rendszeresen, naponta történik.
  • Szöveges értékelés: a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése; a gyermekek név szerinti kiemelése, dicsérete a faliújságon.
  • A tanulók a különböző tevékenységek során szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében.

 

2.9. A fejlesztő osztály

Az óvoda és az iskola átmenet megkönnyítésére előkészítő osztályt szervezünk.

-          A gyermekek fejlődési sajátosságainak alapos megismerése

-          A fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása

-          A pszichikus funkciók egyensúlyának megteremtése.

-          A gyermekek iskolaérettségének biztosítása.

-          Az iskolai eredményes, örömteli tanuláshoz szükséges készségek kialakítása.

-          Jó vizuális memória, szem-kéz koordináció, biztos téri tájékozódás, megfelelő szintű megfigyelő és verbális reprodukáló készség kifejlesztése.

-          Mennyiségi fogalmak fejlesztése

 

Matematikai képességek fejlesztése

 

Kötelező óraszám heti: 3 óra             éves: 111 óra

Tananyag

 

Fő témakörök                         Altémák

 

Felmérések

mennyiség, tér és

formaismeret.                         Az "ugyanolyan", "egyforma", "ugyanannyi" fogalma. A több kevesebb megkülönböztetése. Formák: háromszög, négyszög, négyzet, téglalap, kör megismerése, árnykép felismerése. 0-tól 10-ig a számok számosságának kialakítása. 0-10 elemű halmaz kiválasztása. Ismert formák térben való elhelyezése (házikó építése). Irányok megismerése.

Tulajdonságok

megfigyelése                        -    Tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelése. Halmazok összehasonlítása kiemelt, megnevezett tulajdonság szerint. Szétválogatás, csoportosítás, sorbarendezés, összehasonlítás, viszonyfogalmak megismerése. A "pár" fogalmának bevezetése. Tárgyak, személyek sorba rendezése, sorozatok készítése.

 

Relációk bevezetése               A "több", "kevesebb", "ugyanannyi" fogalmának fejlesztése. Relációk használata. Reláció igazzá tétele. A relációs jelek megismerése.

 

Számjegyek írása                    Vonalvezetési gyakorlatok. Számok vázolása. Vonalközbe való behelyezés. A számjegy formájának elemekre bontása, az elemek tudatosítása játékos feladatokon keresztül. A számjegy írásának gyakorlása.

 

Minimumkövetelmény

 

Ismerjék fel a különböző formákat. Válasszák ki a nem ugyanolyant, a hasonlót. Legyenek képesek a tanult számosság alapján kiválasztani az ugyanannyi elemű halmazt. Legyenek képesek maguk is megadott számosságú halmazt alkotni. Ismerjék fel a formákat a mindennapi életben. Legyenek képesek megadott tulajdonságok szerint szétválogatni tárgyakat. Ismerjék a "pár" fogalmát. Tudatosuljon bennük a "több", "kevesebb", "ugyanannyi" fogalma. Ismerjék fel, ha elvesszük, csökkentünk vagy ha növelünk, hozzáadunk.

 

Optimum

 

Tudjanak becslés majd összehasonlítás után matematikai viszonyfogalmakat használni (hosszúság, szélesség, magasság, vastagság). Tudják használni a matematikai jeleket. Tudja vonalközben (térben) elhelyezni a számok elemeit, majd magukat a számokat is.

 

 

 

Környezetismeret

 

Kötelező óraszám heti: 2 óra, éves: 74 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Az iskola és környéke            Ismerkedés iskolánk környékével, dolgozóival. Séta után iskolánk elhelyezkedése a városban. Az iskolában dolgozók munkájának megismerése.

 

A család                                 Személyi adatok megismerése (név, lakcím, születési dátum). Otthoni munkamegosztás, közös teendők. Háztartás. Eszközök használata az otthoni munkában. Szülők foglalkozása, munkahelye.

 

Testrészek                          -       Önmegfigyelési gyakorlatok tükör előtt. Fénykép, tükör, saját rajz alapján a testrészek megfigyelése, majd rajzolása. Elölnézet-hátulnézet. Árnykép, tükörkép felismerése. Testrajz készítése, festése.

 

Testrészek, érzékszervek,

mimika                                    Érzékszervek vizsgálata, felsorolása. Látás kizárásával érintés után meghatározni testrészeket, tárgyakat. Mimikával a tanító által közölt hangulat kifejezése. Arcjáték útján hangulatok kimutatása.

 

Bal-jobb, testi arányok           A bal és a jobb megkülönböztetése. Kéz, láb körberajzolásával lenyomat készítése. Térben való elhelyezkedés megnevezése. Táblára írt sor balról jobbra való követése szemmozgatással – képolvasás.

 

Analízis- - szintézis                    Hiányzó testrészek pótlása rajzon. Képösszerakás. Tükörkép megismerése tükör használatával.

 

Évszakok, hónapok,

Ünnepek                             -      Az évszakok felsorolása. Tulajdonságaik, különbözőségeik ismerete. Képek alapján az évszakok felismerése, színeinek megismerése után kép színezése. Mesék, versek megtanulása a témával kapcsolatban. Az öltözködés. A hónapok neveinek megismerése. Napok, napszakok. Az óra ismerete. Nagyobb ünnepek ismerete (egyházi, állami)

 

Állatok                             -        Állatok felismerése, csoportosítása külső jegyeik, táplálkozásuk, élőhelyük, mozgásuk alapján. Árnyképek alapján állatok beazonosítása. Háziállatok – vadállatok.

 

Közlekedés                          -     A falu és a város közti különbség. Közlekedési eszközök csoportosítása. Kirándulás Budapestre. A városi közlekedés megfigyelése, gyakorlása.

 

Élő- élettelen                          Élőlények csoportosítása (növény, állat, ember)

 

Tanulmányi kirándulás           Állatkerti séta

 

 

Minimumkövetelmény

 

Tudják, hogy hová járnak iskolába, hol helyezkedik el az iskola épülete. Milyen munkát végeznek azok, akik a közvetlen környezetükben vannak. Ismerjék saját családjuk tagjait, barátaikat, szomszédaikat. Tudják saját személyi adataikat. Tudjanak mesélni a családtagok tevékenységéről, munkájáról.

Ismerjék és tudják felsorolni saját testrészeiket, legyenek tisztában az "elöl", hátul", "fent-lent" fogalmával. Tudják biztosan melyik a bal, melyik a jobb kezük. Ismerjék fel a rész-egész viszonyát. Tudják felsorolni a hónapokat, a hét napjait, a napszakokat. Ismerjék fel a legismertebb állatokat, nevezzék meg a háziállatokat. Ismerjék fel a közlekedési eszközöket. Ismerjék az alapvető különbségeket élő és élettelen között. Ismerjék a nagyobb ünnepeket.

 

Optimum

 

Legyen fogalmuk néhány alapvető foglalkozási ágról. Ismerjék érzékszerveiket, alapvető használatukat. Tudják felsorolni az évszakokat, néhány mondattal elmondani jellemzőiket.

 

 

Irodalom-beszéd-vizuomotoros készségfejlesztés

 

Kötelező óraszám heti: 7 óra, éves 259 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                         Altémák

 

Beszédfejlesztés                    -   Szerepjátékok játszása, mesék, versek, mondókák tanulása. A szerepekhez szükséges mondatok, kifejezések gyakorlása. Az esemény verbalizálása.

 

Testséma fejlesztés                 Téri helyzetek érzékeltetése, jobb-bal differenciálása.

 

Író, rajzoló mozgás

előkészítése                        -      Érzékelési és vizuális gyakorlatok. Szemmozgás gyakorlatok balról jobbra. Ritmikus soralkotások. Sorváltás: felső, alsó sor fogalma. Párok alkotása kicsi, nagy tárgyakkal. Álló egyenes vázolása. A fönt, lent tudatosítása. Fogalmak használata beszéd közben. Képpótlás álló egyenes vázolásával. Fekvő és ferde egyenesek vázolása. Mondatalkotás kiegészítendő képekről. Írásmódok verbalizálása. Téri tájékozódás fejlesztése. Körforma vázolása. Formák kivágása, megismerése. Felső ívelés, alsó ívelés, C vonal, hullámvonal, hurokvonal vázolása.

 

Bábjátékok                          -     Dramatizálás, mesehallgatás Ritmusérzékfejlesztés, hallásfejlesztés. Mondókák ritmizálása hangerőváltással. Zörejek, hangok felismerése. Szókincsbővítő gyakorlatok. Tulajdonságok szinonímáinak megnevezése játékos formában. Egyéni mondatalkotás gyakorlása képről.

 

Ábrázolás (integráltan

jelenik meg)                            Testtartás, írószertartás, papírtartás, nyomaték, kezesség megfigyelése. Gyurmázás a finommotorika fejlesztéséhez. Rajzolás. Zsírkréta, festék használata. Törekvés a térkitöltésre. Tépés, hajtogatás, nyírás.

 

Tanulmányi kirándulás           Bábelőadás megtekintése

 

Minimumkövetelmény

 

Ismerjenek több mesét és játékot. Ismerjék az alsó, felső, bal, jobb, pár szavak jelentését. Nevezzenek meg színeket, méreteket. Legyen teljes a relációra vonatkozó szókincsük. Ismerjék az alapformákat, nevezzék meg azokat. Tudjanak elmondani 2-3 versszakos verseket memoriterként. Ismerjenek néhány egyházi verset, éneket. Tudjanak röviden mesét felidézni bábok vagy képek segítségével. Tudjanak feltenni kérdést adott témáról, kérdésre mondattal válaszoljanak. Tudjanak képeken egyszerű összefüggéseket felismerni. Értsék az utasításokat.

 

Optimum

 

Tudjanak vonalközbe elhelyezni álló, ferde, fekvő egyenest, kört. Rajzoláskor tudják kitölteni a rajzlapot, használjanak megfelelő színeket, eszközöket.

 

 

Ének-zene

 

Kötelező óraszám heti: 1 óra, éves 37 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Hallásfejlesztés                    -     Halk, hangos, magas, mély, lassú, gyors hangzású hangok megkülönböztetése. Dalok felismerése. Egymás hangjának felismerése. Hangszerek hangjának felismerése.

 

Ritmusérzék fejlesztése          Egyenletes lüktetés fejlesztése, érzékeltetése tapssal, kopogással, járással, mozdulatokkal, ütőhangszerekkel. Ritmus-visszhang gyakorlása.

 

 

 

Mozgás fejlesztése dalos

játékok útján                           Dalokhoz, mondókákhoz utánzó mozgások végzése. Járás csigavonalban, körbe, kígyózva, kapu alatt.

 

Dalok, mondókák tanulása     Bemutatás, hallás után dalok megtanulása.

 

 

Minimumkövetelmény

 

 

Tudjon megkülönböztetni alapvetően eltérő hangokat. Legyen képes egyenletes ritmusban mozogni dalokra. Ismerjen kb. 20 dalt. Tudjon énekelni aktuális ünnepekhez kapcsolódó dalokat.

 

 

Testnevelés-mozgásfejlesztés

 

Kötelező óraszám heti: 2 óra, éves: 74 óra

 

Tananyag

 

Fő témakörök                                     Altémák

 

Mozgásutánzás-

egyensúlyérzék fejlesztés       Kúszás, mászás, gurulás, ugrás, futás, járás. Természetes mozgások kialakítása által a kreatív mozgások kialakítása.

Rendgyakorlatok                    Alapvető szervezési feladatokhoz szükséges vezényszavak ismerete. A vezényszavaknak megfelelő gyakorlatok alkalmazása.

 

Gimnasztika                         -    2-4 ütemű gyakorlatok végzése vezényszóra. A gyakorlatok reprodukálásának képessége.

 

Járás-futás-ugrás

gyakorlatok                         -     Járás, futás, ugrás gyakorlása különböző alakzatokban. Adott jelre megállás. Ugrás: le, fe